Élő Víz, 1949
1949-augusztus / 17. szám
■ KOMOLY BESZÉLGETÉS A KERESZTSÉGRÖL Bemerítés vagy meghintés? (Gyermeki Keresztély és Merítkező Győző 6. beszélgetése.) iMEIUTKEZŐ: Az evangélikus egyház elhajol keresztelési gyakorlatában a bibliának a tanításától abban is, hogy nem merítik bele a vízbe a megkeresztelendő!. hanem csak a fejére hintenek vagy öntenek pár csepp vizet. A bibliában használt görög szó, liapíidzein nem ineghintést, hanem bemerítést jelent. Keresztelő Jánosról éppen az van feljegyezve, hogy azért keresztelt Énonban, Sálem közelében, „mert ott sok volt a víz:í (Ján. 3:2Sr). Tehát a ke-, reszteléshez szükség volt olyan mély vízre, hogy bele lehessen meríteni a megkercszteíendőket. Jézus megkereszlelésénél is ki van emelve, hogy a cselekmény után „feljővén a vízből, látá az egeket megnyilatkozni“ (Márk 1:10). Amikor Fülöp megkeresztelte a szerecsen főkomornyikot, az is úgy van leírva, „leszállónak mindketten a vízbe“ (Csel. 8:38— 39). Vájjon hogy tudod összeegyeztetni ezekkel a bibliai helyekkel a meghintéssel való keresztelési? GYERMEKE: Először is hadd emlékeztesselek arra, hogy soha nem tartottam helytelennek a bemerítéssel való keresztelést. Soha nem kifogásoltam nálatok, hogy bemerítéssel kereszteltek. Csak apt állítottam mindig, hogy a leöntéssel vagy meghintéssel való keresztelés is szentírás szerinti, helyes kereszl- ség. Vizsgáljuk meg azt a kérdést is a bibliában. Már korábban mondtad, hogy nem tudsz görögül, azért talán még se lesz haszontalan dolog, ha előveszünk egy nagy bibliai görög-angol szótárt. Ebből is láthatod, hogy a bapíidzein szó, amit te is emlegettél, többféle dolgot je'cnt Ezek a jelentések: bementeni, alámeríteni, megmosni, tízzel megtisztítani, visszaható formában mosakodni, vízzel meghinteni, leönteni. Láthatod hogy milyen sokféle értelemben használták ezt a görög szót- Jézus idejében általában használták a rituális megtisztításokra és megtisztulásokra, amelyek, amint IV. Móz. 19:18— 19-ben kitűnik, igen ggyakran meghintéssel történtek. A baptidzein szó előfordul a görög nyelvű ótes- lámentumban Naámán Jordánban való megfürdése- kor (II. Kir. 5:11.) Ezt megelőzően azonban a 10. versben FJizeus próféta a Ionéin szóval adja ki a rendelkezést, ami egyáltalán 'nem bemerítkezést. hanem csak mosakodást jelent. A szír fővezér bizonyosan a próféta szavai szerint cselekedett, éppen azért itt a baptidzein szó megmosakodás értelmében áll. Még abban az esetben is, ha másutt víz alá merülést jelentett. Az apokrifus Judit könyvében le van írva, hogy Judit megmosakodott (a Septuaginta liapíidzein szóval fordítja) a táborban lévő tó szélén. Itt se jelenthet víz alá merülést. Sirák könyvében (34:25) is szó van megtisztulásról (baptidzein) még pedig abból az alkalomból, hogy valaki holttestet érintett. Erre az esetre pedig IV. Méiz. 19:10. 17. félreérthetetlenül meghintéssel való tisztulást ír elő. Az Űjtestamentumban a haplismos szó mosakodás, sőt edények meginosása fMárk 7:t) értelemben is előfordul. (V. ö. Luk. 13:38. Máté 15.2 és Luk. 7:14.) A kánai menyegző kapcsán említés történik hat kőedényről, amelyek a zsidók tisztálkodási céljait szolgálták (Ján. 2:6). Ezekben együtt nem fért annyi víz, hogy egy bemerítkezéshez elegendő lett volna. Nyilván ezt a tisztálkodást se ígv értették. Nyilvánvaló dolog, hogv a baptidzein szót használták bármiféle ceremoniális tisztálkodásra akármilyen módon történt is az. Hogy a baptidzein szónak az első jelentése bementeni, abból nem folyik még az. hogy mindig ebben az értelemben fordulhat csak elő. Vegyük például a pneunia görög szót, amelynek az első jelentése szellő, lehellet, viszont a Szentlélek kifejezésére is azll a szót használja a Szentírás. Milyen furcsa helyzet állna elő, hogyha hi ezt a szót is mindig csak az alapjelentésében fordítanánk. Nemde egész hamis lenne az olyan bibliafordítás, amelyben ez állna: „Járjatok szellőben“, „Aki nem születik víztől és széltől...“ stb. Beláthatod, hogy leheletén minden esetben az alapjelentéshcz ragaszkodni. Bár a bgp- tidzein szónak alapjelentése bementeni, mégis előállhalott az a helyzet, hogy a vallási szóhasználatban — éppen úgy, mint a pneunia szónak — kiterjedt a jelentése. Még azt is hadd jegyezzem meg, hogy Palesztina vízben szegény terület volt és általában nehezen lehetett ivó- és mosdóvízhez hozzájutni. A bemerít- kezéssei való tisztálkodás szokszor és sokhelyütt teljességgel lehetetlen volt. Éppen azért már korán kialakult a leöntéssel, lemosással vagy meghintéssel való rituális tisztálkodás. MERÍTKEZŐ: Nemde Pál szavai is I. Kor. 10:2- ben azt igazolják, hogy a baptidzein szó bemerülést jelentett, amikor arról beszél, hogy a felhőben és a tengerben nyertek keresztséget A tenger és a felhő teljesen körülvette őket, mintegy bele voltak merülve. GYERMEKI: Távolról sem. II. Móz 11:22. éppen azt mondja, hogy Izrael fiai száraz lábbal mentek át a tengeren. Hasonlóan a felhő nem borította ei őket, hanem hol előttük ment, hol mögöttük. Itt egyáltalán nincs szó bemerülésről, hanem Pál azt mondja: Amint a keresztyén keresztség elválasztotta á megkereszteltet a világtól, ugyanúgy a felhő és a tenger elválasztották Izrael fiait Egyiptomtól. Nyilvánvaló, hogy Pál a keresztség szót itt a lényege és nem a módja szerint használja. Ami pedig Jézusnak a megkereszlelését illeti, egyáltalán nem állítható az evangéliumok szövege alapján, hogy ez ösak bemerítés formájában történhetett. Nemde ma is azt mondjuk, hogy valaki bemegv a vízbe, és kijön abból abban az esetben is, ha térdig vagy derékig jár is a vízlnm. Ugyanez áll a szerecsen főkomornyik megkereszlelésére. Egy római katakombában, ahol a nagy üldözések idején tartották összejöveteleiket a keresztyének, van egy kis keresztelő-kápolna, amelynek a falán egykorú rajz Jézus megkereszlelését ál> vázolja. Azon a rajzon Keresztelő János és Jézus féllábszáron állnak á vízben és János valami edényből vizet önt Jézus fejére. MERÍTKEZŐ: Ez a kép nem sokat bizonyít, hiszen későbbi időből való. GYERMEKI: Nem olyan késői, mert a II. század elején keletkezhetett, amikor sok keresztyén élhetett még azok közül, akik az apostolokat «személy szerint ismerték. A keresztelő-kápolna képe azt a célt is szolgálhatta, hogy útmutatást nyújtson a kereszt elés gyakorlatára vonatkozóan. A katakombában nem is nagyon lehetett más mód a keresztelésre, mert a kőpadlóban csak egy kis mélyedés volt a víz számára. Valószínű, hogy a keresztelendő odaállt a kis medence melle és edénnyel merítettek a vízből ,és úgy öntötték a fejére. Ami a szerecsen főkomornyik megkereszlelését illeti, az ősegyház több tanítója elmondja, hogy megfordult a színhelyen és ott a hegy lábánál csak él.ő víz 5
