Élő Víz, 1949

1949-július / 15. szám

Az alkoholisták közötti mentő-munka Szegeden. Luk. 9:28-37. Egy évvel ezelőtt az Élő Viz hasábjain meg­jelent »Hív az iszákosok Orvosa« című. felhívás. Öröm járta át a szívemet. Tudtam, hogy Istentől jött üzenet ez sokunk számára. Isten nem tudta nézni, hogv közönyösen, lélek nélkül, söl sokszor utálattal és megvetéssel tudunk elnézni az iszái- kosság bű iében szenvedő, de Krisztus vére által megváltott testvéreink mellett. Ilyenkor nem más, csak a jeriklioi úton fekvő, sebektől vérezö, az Hal ördögétől kifosztott ember elkerülése történt. És mi, mint ,á példabeszédbeli pap és lévita, úgy mentünk cl mellette és nem mint irgalmas sama- ritánusok. Ezért Isten felhívást küld az övéinek. Azoknak, akiknek életében már nyilvánvaló leit kegyelme azáltal, hogy kivonta a bűn mélyéből és felemelte a megdicsőülés hegyére. (Luk. 9:28 —37). Mint ahogy Jézus leszállóit a megdicsőülés hegyéről tanítványaival és nem maradt fenn, ugyanúgy kell nekünk is alászádlnunk, hogy segít­ségére legyünk elesett testvéreinknek. \ inni kell az evaangélium szabadító örömüzenetét. Csak Ige által lehet szolgálatunk teljes, Istentől megáldott. Amikor a tanítványok az égből jövő szózat után feltekintettek, nem láttak mást, »csalt Jézust egye­dül». Ha szolgálatunkban állandóan csak az el­veszett juhait kereső Jézust fogjuk látni, akkor nekünk is lesz mentő szeretettől égő szivünk és Istentől kapott erőnk ahhoz!, hogy irgalommal és szeretettel mentsük iszákos testvéreinket. Szegeden az iszákosokat mentő szolgálat úgy kezdődött, mint Sikárbán a samáriai asszony kül­detése. Szegeden is először egy lélek hallotta meg Isten szavát, hogy vigye üzenetét tovább a bűn mélyében levőknek. Elindult szolgálatra, rö­videsen négyen, pár hónap múlva már 30-an, és most egy év után 50-cn vannak. Az Úr növeli a mentő-misszió kis csapatéit állandóan, mert Ő tudja, hogy a munka sok és a munkás kevés. Ma is gyűjtögetni akarja munkásait. Erre hív téged is, Testvérem. Ugye hallod a betűkön keresztül is Jézus hívó szavát? Szolgálatunk imádság, utca-misszió és házi látogatás. A szolgálatban állók között van ifjú set sem találsz, amely így tanítana a keresztsedről. Isten szava sohasem mondja, hogy a keresztség az engedelmesség cselekedete. Abban mindig az a ha­talmas, amit Isten tesz, nem pedig az. amit mi cm- berek cselekszünk. DU, ahol Isten a kegyelmét árasztja ki, eltűnik minden emberi érdem. MERITKEZÖ: Kezdem látni, hogy valami alap­vetően helytelen van a keresztségről vallott felfogá­sunkban. Megmondom azonban őszintén, hogy ho­gyan jutottam ide. A megtérésem után nagyrészt a gyermekkeresztséget okoltam az egyházi é'et halott formalizmusáért. Millió és millió ember azért ámítja magát halott hittel, mert meg van keresztelve és azt hiszi, hogy ezáltal már keresztyén. Igv a gyer- mekkeresztség az ébredésnek a legnagyobb akadá­lyozója. Albékességel és veszedelmes biztonságérzetet nyújt az embereknek megtérés és hit nélkül. GYERMEKI: Nagyon fontos és érdekes kérdést vetettél fel. De a megtárgyalását mégis halasszuk holnapra. Azt hiszem, hogy ennek a végiggondolásá­nál is érdekes dolgok fognak kiderülni. Saarnivaar a Uuras és öreg. Egyik ilyen megáldott munkásunk 70 éves, aki fáradhatatlan szeretettel úégzi munká­ját. De láttam, amint a legifjabb 12 éves tagunk szolgált. Egy alkoholista asszonyt egy egész gyer­mekhad vett körül dobálva, csúfolva. Kis tagunk, aki különben igen félénk, bátran állt ki és meg­védte a magával tehetetlen asszonyt. Legnehezebb az utcai szolgálatunk. Először félve, bizonytalanul indultunk cl. De milyen jó ilyenkor megtapasztalni, hogy nem »a félelem lelkét kaptuk, hanem az erő­nek és szeretetnek lelkét«. Ezzel az erővel tudunk lehajolni szenvedő testvéreink segítségére. Házi látogatásaink majdnem mindig nyomor- tanyáikra vezetnek. Itt minden magán viseli a sá­tán szörnyű pusztító munkáját. Az első pohárnál még csak el sem tudja képzelni szerencsétlen test­vérünk, hogy az utolsó poharat gyermekei hibáról lehúzott cipőivel fogja megfizetni. iElőször olyan reménytelennek látszott szóig'* - gálatunk. Legdrágább kincsüket, hitüket vesztett emberekkel van dolgunk. De milyen nagy öröm ha az Ür megszabadító kegyelméről való bizonyság­tevés után a dúrVa arc megenyhül, a fénytelen szemekben felcsillan a szabadulási vágy fénye. A szeretet tüze a legkeményebb szívet is megol­vasztja. Szolgálatunkhoz Istentől vett szeretet és türelem kell. De milyen jó, hogy van kitől venni! Ne rettenj hát vissza Testvérem a nehézségektől és az emberek gúnyolódásától. Gondold meg, Jé­zus mennyi gyaláza'ot hordott érted! Vájjon mi ne hordozhatnánk Érte semmit? De kell vallanom, először én is, mint Jónás elfutottam a megbízás elöl, de az Űr visszaviit és újra munkába édlított. Ma már sok örömet ad ez a szolgálat. És ha látom e szenvedő testvérek ragaszkodó szeleteiét, megtudom érteni, hogy Jé­zus miért az elveszett századik juha után megy és küldi az övéit is ezek után! Mert akik leg­többet szenvednek, azoknak van legnagyobb szük­ségük Jézusra és az Ő szeretetére. Ne mondjuk, hogy hiábavaló munka. Az egyik alkoholista testvérem először kiutasított, ma öröm­mel vár és lelke sóvárog az Ige után. Hadley Sámuel evangelizátor részeges kikötő-tolvaj volt. Egy alkalommal az árokból egy hívő asszony szedte fel. Az asszony mentő szeretete vezette Jézushoz és tette hűséges tanítványává. Mint mondta, ed­dig senki sem hívta öt Jézushoz és senki részéről ilyen szereletet nem tapasztalt. Testvérem, mit gondolsz, nem lesz olyan lélek, aki az utolsó ítéletkor szemedbe mondja, hogy miattad kárho­zott el? Mert nem volt sem szerető szíved, sem segítő karod, a számára, hogy felemeld az utca sarából és oda segítsd Jézushoz! Sok szenvedő testvér vár a Te szolgálatodra és ha Isten Lelke e sorokon keresztül hív téged is, engedelmes lé­lekkel indulj el bátran és ne félj! Amikor a ta­nítványok a megdicsőülés hegyéről lejöttek, nem magukban jöttek. Jézus velük jött. Előtted is Ő fog menni. Csak menj utána keresni az elveszet­tet! Török Istvánná. [ É.LŐ/VÍZ 5

Next

/
Thumbnails
Contents