Élő Víz, 1949
1949-szeptember / 19. szám
Mit kapott gyülekezetünk a konferenciákon Isién kegyelméből, kél gyülekezetben tapasztalhattam és tapasztalhatom meg, hogy mit jelentenek a konferenciák egy gyülekezet életében. Az egyik nagy városi gy ülekezet, az ébredés Leikétől már régebben érintve. Több evangélizációban volt része, sok konfereneiázóval, sőt öreg konferenciás „rókákkal“. A másik egy kitelepítéssel megbolygatott, lé- Irkszámban megfogyott, elszegényedett, de hatalmas, szép templommal bíró, falusi gyülekezet. Három esztendeje volt először evangélizáció ebben a gyülekezetben és csak ezidén vettek részt számosaidban a konferenciákon. Talán az utóbbiról számolok be előbb. A Lélek szelének friss levegője árad ebből a gyülekezetből. Az első szeretet tüze. Férfiak, asszonyok, leányok, fiúk voltak ezidén konferenciákon. És sóvá lettek a gyülekezetben és cselekedeteik követték őket. A konferenciákról hazatérők bizonyságtételei a megtapasztalt kegyelemről megszaporilották a közösségi alkalmak résztvevőinek a számát. És megnyíltak a különben oly nehezen nyíló falusi ajkak. A gyülekezel anyagi ügyei teljesen rendben vannak. Az oltárra új ezüst gyertyalarlók kerültek, új keresztelői készlet és az oltárra a hiúság számára készült, értékes bársonyszoknyákból, először egy piros, majd egy zöld, gyönyörű oltárterítő. Ugyanakkor azonban jutott a szegényeknek és a konferenciákra anyagiakkal nem rendelkezők megsegítésére is. Nem volt semmiféle helyiségük, a templomon kívül. És három hét alatt gyülekezel! teremmel rendelkeztek. Fgy asz- szonytól megadatott Istentől a látás, hogy meglássa, a hatalmas és a kitelepítés folytán üresen tátongó templomban a lehetőséget. És a férfiak dicséretére fegyen, hogy ennek az asszonynak a látását elfogadták és a kórus és orgona alatti térséget egy fallal elválasztották. (Falusi, a régiekhez oly mereven ragaszkodó falusi gyülekezetben!) E«fy hét alatt együtt yolt a pénz és a 'másik héten élkészüli a fal. 100—150 embert befogadó, fűthető gyülekezeti termük adódott. És nem csak ez. Hanem az eddig oly nyo- söségesebbé lett. A napokban egy konferencia szá- masztőan kongó templom, a megszűkílés állal bonillára nyitották meg otthonaikat és íiilár a konferencia alatt tervezgették egy nagyobb számú presbiteri konferencia elhelyezését is. A konferenciákon bűnbocsátótól nyert gyülekezeti tagokon keresztül, árad a Lélek a gyülekezetbe. A régebbi ébredés, a nagy, a városi ^gyülekezet életében is ez az utolsó az, amit a konferenciák legnagyobb áldásának látok. Minden tagozatból, férfiak, asszonyok, leányok, diákok, fiúk, mentek nagy számban és csoportosan konferenciákra. És az egymás küzdelmeinek, harcainak látása, az Ige hatalma alatt és a bűnbocsánat megtapasztalása állal kisimuló vonásoknak és örvendező, ujjongó életmegújúlá soknak látása, szoros, testvéri közösségbe kapcsolta őket. Meg kellett tapasztalni, hogy mindenre elég a kegyelem. A régiek megújítására, az újak felébresztés sére, és hogy újak és régiek, eggyé lettek a Krisztusban. Bünbocsánalból élők kapcsolódlak egybe a konferenciákon és kapcsolódtak be mint ilyenek, a gyülekezet életébe- Kézzelfogható eredménye ennek, az állandóan úrvacsorával élők számának, hata'mas növekedése. Azt lehet mondani, szinte úrvacsorái közösség támadt. Megnövekedett a szolgálattevők száma és lendülete. Újak kapcsolódtak be. az első szeretet lüzével és régiek tértek vissza, ehhez az első szeretelhez. Igével, tanítással, szolgálattal fegyelme- zeit munkaközösség alakult. Vállal minden lelkimunkát, akár az anyagyülekezetben, akár szórványban, akár más gyülekezetben, de vállalja a szolgálatot a gyülekezet anyagi ügyeiben is. Talán a Dunántúli énekeskönyv 450-ik éneke, a „Jertek hű barátim“ fejezi ki leghívebben azt, amit ez a gyülekezet a konferenciákon nyert. A szoros úton, ha vérző lábbal, el-elbotolva, "mégis egymás kezét fogó, egymáshoz zárkózott, haza, az örök haza felé tartók testvéri közösségét, oly közösségét, mely nem befelé, hanem kifelé tekint, azok felé, akik felé rajtuk keresztül akar a mi Urunk lenyúlni. Meg kell még jegyeznem, hogy mind a két gyülekezel lelkészei, konférenciázó, a hazafelé tartó csapat élén járó, lelkészek. BESZÁMOLÓK Pestszentlörincen október hó 2—8.-ig volt evangélizáció Zászkaliezky Pál esperes szolgálatával, „Ha'álból az életbe“ címmel Jel. 3:1—6. alapján. Az anya- egyház és a hozzátartozó jpestszent- imrei fiókegyházból résztvevők száma estéről-estére növekedett. — Az utolsó estén elérte a 300-at. A gyülekezet nő- és férfi-tagjai számára, valamint az ifjúság számára külön csoporlösszejövete’ek voltak. Az imaközösségek és utóösszejövetelek mindenkor népesek voltak. Az evangéüzációs hetet befejező úrvacsorái istentiszteleten 160-an éltek az Űr szent vacsorájával. A magángyónás alkalmait sokan keresték. Az evangéüzációs hét folyamán az evangélizáló lelkész a helyi lelkészszel 8 betegnél tett látogatást és oszlott úrvacsorát. — Az Űr tegye maradandóvá azokat a lelki áldásokat, amelyek a gyülekezet tagjai közül sokakat az ébredésre segítettek. TAB. Október 10-töl 16-ig volt ebben a somogymegyei gyülekezetben az első evangélizáció, melynek a szolgálatát Sághy Jenő végezte. Az esti evangélizációs előadásokon « reggeli istentiszteleteken, asszonyok, leányok, férfiak, legények összejövetelein sokakat megérintett vagy éppen szíven talált az ige, amint erről a morzsaszedés bizonyságtételei és a gyónásjellegü magánbeszélgetések tanúskodtak. A bőséges evangelizációs iratterjesztés teljes anyagát megvásárolták, de megürült a gyülekezeti iratterjesztés is. Az Élő Vizet is megrendelték jónéhányan. Az offertóriumok összege megközelítette az 500 forintot. A záró- istentiszteleten 200-an vettek úrvacsorát. Tatabánya Tatabányán okt. 23 —30-ig volt a „nagy“ evangélizáció. így kell írni, hogy „nagy“, mert az egész szétszórt gyülekezetben (hossza 10 km és ez mind egy város) mindkét templomban egyszerre és az egész városban hat lelkész szolgálatával folyt. Amolyan nagy halászatféle volt ez az evangélizáció. Csak kevés olyan család volt, ahol ne látogattunk volna. A látogatás mellett családi evangélizációk is folytak. Isten nagyon megszégyenített minket. Nem mertük volna hinni, hogy néki sok népe van ebben a városban és aggodalmaskodtunk. Estéről-estére növekedett a részvétel mindkét helyen. Most két hét távlatából pedig ujjongó szívvel látjuk, hogy itt is van ébredés. Menynyit siránkoztunk ezen eddig, hogy nincs és nem is lesz. Keménynyakú nép ez. Isten megmutatta, hogy van csak mi nem akartuk először meglátni. Nékünk is igazán fel kellett ébredni, hogy lássuk. Csak apró, emberileg is felmérhető jelei. Jelentkeztek az első ti- zedelők. Akiknek a pénztárcájáig ért Krisztus újító keze. Van havi 125 Ft-os tized is. Vannak férli- szívek, amelyek most már nem akadályozzák, de küldik feleségeiket bibliakörökbe. (Isten bizonyosan őket is elhozza nemsokára) Vannak szívek, akik most már kereszthordozásban is tudják vallani: van béélő víz 7
