Élő Víz, 1949
1949-július / 16. szám
Az intézet megnyitása. Nagytarcsa község egyik végén a nagytarcsai gyülekezet régi temetőjének a helyén áll 4 egyszerű la'usi jaraszlház. Ezeket a házakat finn és magyar evangé ikus adakozók áldozatkészsége emelte. 1938. és 1911. között itt helyezte el a Magyar Evangélikus Misszió az országnak a legelső leeresztvén népfőiskolát a j.Tesscdik Sámuel Ifjúsági Missziói Intézet" keretében. Itt, ahol a föld alatt az ősök porladó csontjai a halál hatalmáról tanúskodnak, élet Van és arra készülnek a testvéreink, hogy életet vigyenek máshova is, ahoi’ma nnég a halál sötétsége uralkodik. Megnyitása ünnepélyes keretek közölt 1918. okt. 17-én történt Nagytarcsán. Nagytarcsai testvéreinken kivid Bpestről és egyéb helyekről is szép számmal gyülekeztek össze a missziónak a barátai. Az Ünnepélyen Dr. Mády Zoltán világi elnök előadást tartott, Danhauser László egyházi elnök az Igével szol- gá't, Zulauf Henrik Fébé-Ielkész mint az egyház- egyetem képviselője az egyházegyetem és a Fébé Allinger János theologus pedig soproni theologus testvéreink üdvözletét tolmácsolta, a nagytarcsai gyülekezeti énekkar pedig énekeivel emelte a szíveket istenhez. Megnyitó ünnepélyünkre sokan levélben, vagy táviratilag küldtek üdvözletét és biztosítottak bennünket arról, hogy imádságban mögöttünk állnak. Növendékeink felvétele külföldi intézetek által megszabott feltételeknek az elbírálása alapján történt. Figyelembe vettük a jen lentkező által megírt önéletrajz, valamint sióját bizonyságtétele, továbbá lelkészi- és Orvosi bizonyítvány alapján a jelentkezőnek az Űr JézusKrisztussal való életközösségét, a speciális missziói elhívást és a testi rátermettséget. Ennek alapján vettük fel a kővetkező növendékeket: Bérces Erzsébet, Birtalan Mihály, Brenner Ferenc, Gitta József, Heriszt Erzsébet, Holló Ágnes, Keveliázi László, Sranczi Ri- chárd és Weisz Henrik. Előadók: Az intézet rendes e’őádói: Weiler Henrik lelkész (blb'ialsmcret, kátéismeret, egyetemes egyháztörténet, vallástörténet és missziói történet), Gvőri János lelkész (bib'iaismerét és görög nve'.v), Blatniczlcy Jenő cinkotai espdrcs-lelkész (angol nvélv), Dr. Szatay Károly főorvos (egészségtan) és Tóth Erzsébet tan- nítónő (egyházi ének és zene, valamint a világi tár-t gvak). A rendes előadókon kívül mint vendégelőadók tartottak előadásokat intézetünkben: Danhauser László, ifjú. Rimár Jenő, Seeland Bernát, Ferenczy Zoltán, Csepregi Béla, Kádár Gyula, Scholz László és Bujdosó János. Napirend. Minden reggel G-kor megszólal intézetünk harangja. Ébresztő van. Mosdás és öltözködés után mindenki hozzálát a beosztott munkájához (szobák takarítása, favágás, tejhozás, vízhordás a konyhára stb.) 7-rc végezni kell mindennel. 7- kor ismét megkonduí a ha rang, de most más hangon. Lassan, áhitatosan hallatja a szavát hétszer. Jelképezi ezzel a Miatjyánk 7 kéréséi és jelzi a félórai egyéni elcsendesedés kezdetét. Fél 8-kor újból más hangon szólal meg kis harangunk. Gyors ütemben csengetésszerűen. Fz jelzi mindig az étkezésre gyülekezést. Beggeli. Reggeli utpn a soros növendék bevezeti a reggeli áhítatot, amely imaközösséggel zárul. 8— 1-ig tanyás van. Első két óra műidig bibliaismeret volt. 1 órakor ebédre hív a harang ismert szava. Ebéd után is közös áhítat van. Utárná 3 óráig szabad és hangos foglalkozás. Most van az ideje a hangos éneklésnek, harmóniumozásnak, gitározásnak, mandolinozásnak. 3 órától fél 7-ig csend van. Ilyenkor tanulnák, tie a délutáni órák is ebben az időben vannak. 7-kor van a vacsora. Előtte és utána félórai szabad és hangos foglalkozás. 8—9-ig még egy órai csendes foglalkozás alatt alkalom kínálkozik a tanultak felfrissítésére. 9 órakor van az esti áhitat. Külön tartják a fiúk és külön a lányok. 10 órakor le kell feküdni, hogy mindenki idejében kelhessen. Lelki élet. Misszionáriusnak a számára a legfontosabb az Orra! va'ó legbelsőbb kapcsolata. Ezt a kapcsolatot igyekezzülc ápolni. Ezt szolgálja az egész kiképzés. Minden reggel a kötelező félórai csend ideje' alatt mindenki Isten ilgéjével és imádkozással kezdi a napját. Tanítás előtt közös reggeli áhítat yan. A Losungot vettük alapul. Délben is van közős áhitat. Este a fiúk és lányok külön tartják az áhítatot. Minden áhítatot imaközösség követ. Ezen kívül részt veittek a növendékeink a nagytarcsai gyü'ekeztnek az istentiszteletein fis a gyülekezeti közösségnek az imaóráin. ' Külön áldott alkalom volt a hetenkénti úrva- csoravéte'. Amely vasárnapokon a nagytarcsai gyülekezetben nem volt úrvacsoraoszlás, növendékeink külön járultak az intézet vezetőjével a szentséghez. Ez nem törvény. Nem is minden növendék vett minden va: árnap úrvacsorát, de igen áldott eszköznek bizonyult az Úrral és egymással való közösségnek a mélyítésére az Űrral való teljes egyesülés a szentségben. Intézetünk evangélikus hilvaílásos jellege is jermésztesen középpontba 'állította az úrvacsorái oltárt. Ha magunk közölt járultunk úrvacsorához, több alkalommal különválasztottuk ősi lutheri rend alapján az úrvacsorától a gyónást és előző estére teltük azt, hogy az úrvacsora igazán eucharista, örvendező hálaadás lehessen. Minden egyes úrvacsora vétel előtt volt alkalom magángyónásra. A növendékek kétharmada élt is rendszeresen ezzel a lehetőséggel. A lelki életnek az elmélyítését szolgálta intézetünk 3 napos házi evangélizációja is, amelynek a szolgá'atát Foltin Brúnó lelkésztestvérünk végezte. Növendékeink szolgálatai. Az intézeti áhítatokon kívül növendékeink végezték a nagytarcsai gyülekezetben a gyermekistentiszteletek szolgálatát. Több esetben szolgáltak a nagytarcsai imaközösségben és bibliaórán. A nagytarcsai gyülekezeten kívül az intézet vezető lelkészével együtt szolgállak a cinkotai, rákoskeresztúri, nváregyházi, pilisi, ceglédi, monori, péteri, angyalföldi és budavári gyülekezetekben. Egy növendékünk több kemenesaljai gyü’ekezetben szolgált januárban. Látogatóink. Nagy örömöt jelenlett számunkra az, hogy a tanévnek a folyamán többen meglátogatlak bennünket és így külsőleg is erősítették a velünk való közösséget. Itt a vendégelőadóinkon kivül meg kell említenem Túróczy Zoltánnak az Evangélikus Misz- S7,ió felügye'elével megbízóit püspöknek a látogatá- sát a vizsgánk alkalmával, ahol elnökölt. Ugyanezen alkatommal egyházi elnökünkön kivül Zászkaliczkv Pál főesperes, álelnökünk, valamint Seeland Bernát és Jakobsen kisasszony is köztünk voltak. A tanév folyamán Voipio Aarni finn professzor és Tahitié Simo János finn theologus látogatlak meg benn ükét. Előbbi a finn teslvéregybáz missziójának az üdvözletét to’mácsolla és ismertette növendékeink előtt a finnek missziói munkáját. Nagyon hálásak vágjunk azért, hogy theolo- gusok ismételten is járlak Nagvtarcsán. Az a kapcsolat, ami intézetünk és a theologusok közölt fennállt, nagyon áldásosnak bizonyult. öröm volt a fóti fiú-téli-tanfolvam és a rákos- keresztúri leányoknak a látogatása is. Ezek a látogatások nagyon megerősítették a közöltünk fennálló kapcsolatot. Hátvédünk. Intézetünknek a hátvédjét magyar evangélikus egyházunk ébredési tényezői képezték. Elsősorban meg kell emlékeznünk a Magyar Evangélikus Misszió gyülekezeti, fiókmissziói szerveiről. Ilyenek Nyíregyházán, Szarvason, Kiskőrösön, ÉLŐ VÍZ 3
