Élő Víz, 1949

1949-július / 15. szám

V. ÉVFOLYAM 15. S2. 1949. JÚLIUS 17. AZ EVANGÉLIKUS EVANGÉLIZÁCIÓ LAPJA Folynak a csendeshetek A nyár beköszöntésével megelevenedtek a konferenciai telepek és belmissziói ott­honok. Egymást érik az alkalmak. Jöhetnek serdülök, fiatalok, férfiak; nők, gyülekezeti munkások és lelkészek. Mindenki kiválaszt­hatja a legmegfelelőbb alkalmat, a legköze­lebbi vagy legkívánatosabb helyet és a leg­kedvesebb időpontot. Az ég és föld Ura hív: ..Csendesedjelek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten!“ Mi történik eg y-eg y csendes- hét en ? 1. Ele sende sédé s. Emberek kapcso­lódnak ki a köznapi élet monoton zajából, mögöttük hagyják 6—8 napra az otthon gondjait. Elfordulnak a saját szívük kíván­ságaitól, vádjaitól és odaállnak Isten elé. Csendben készek arra, hogy meghallják az ö szavát. Bármi is legyen az ő mondani­valója. 2. Megszólal az Isten. A szenl­írásnak ismert csendes betűi megelevened­nek. A keresztyén hit régi, tudott igazságai személyessé lesznek. Eloszlik a kétség a fe­léd, hogy mi a bűn, helyesebben mi az én bűnöm. De a szabadító kereszt is felmaga­sodik. Megszólal Jézus Krisztus bűntörlő vére és békességet hirdet a megrettent lel­kiismeretnek. „En, én vagyok, aki eltörlöm álnokságaidat cnmagamért és bűneidről nem emlékezem meg!“ 3. Leomlanak a válaszfalak. El­sősorban Isten és az ember között. Az evan­gélium éppen arról beszélt, hogy Jézus Krisztus „eltörölte a parancsolatokban el­lenünk szóló kézírást, amely ellenünkre volt nekünk és azt eltelte az útból, odaszegez­vén azt a keresztfáira.“ (Kol. 2:lí.) A bűn- bocsánatban éppen azt éljük át, hogy sza­bad az út a szentek szentjébe Jézus vére által, (Zsid. 10:19—20) mert a bűn, ami egyedül választ el Istentől, olyan messzire vettetik tőlünk, mint amilyen messzire van napkelet napnyugattól (Zsolt. 103:12.) Jé­zus Krisztusért újra otthon lehet a tékozló fiú az atyai házban együtt az Atyával. 4. Leomlanak az egymástól el­választó falak is. A kegyelem igazán egy nevezőre hoz minden bűnöst. Egyek vagyunk a bűnben és eggyé lehetünk a ke­reszt ajándékának az elfogadásában: a hit­ben. Nem számít, hogy az egyik öreg, a másik fiatal, az egyik tanult, a másik is­kolázatlan. A más munkakör, a különböző életkörülmény, sőt a faji vagy nyelvi másüvétartozás sem tud éket verni közénk. Újra és újra valósággá lesz az, amiről Pál ír a korintusi gyülekezetnek: „egy Lélek által mi mindnyájan egy testié kereszteltet- tünk meg, akár zsidók, akár görögök, akár szolgák, akár szabadok; és mindnyájan egy Lélekkel itattattunk meg.“ (I. Kor. 12:13.) 5. Teljes én-újul ás történik. A nehéz és roskasztó terhek letétetnek. Az élő víz üde forrásvizénél felüdül minden meg­fáradt. Egy éhezőt se bocsát el Jézus üre­sen, hanem betölti javaival. Adja az ő bé­kességét, erejét és felvértez a hit harcára. Megajándékoz testvérekkel. A fentieket legtalálóbban abban foglal­hatjuk össze: a csendeshéleken Isten „nagy dolgokat cselekszik megfog­hatatlanul és csudákat megszám­lálhatatlanul.“ (Jób 9:10.) ÉLŐ VÍZ 1

Next

/
Thumbnails
Contents