Élő Víz, 1949
1949-június / 12. szám
KOMOLY BESZÉLGETÉS Á KERESZTSÉGRÓL 7. Alkalmasak-e a gyermekek Isten országára ? GYERMEKI KERESZTÉLY és MERÍTKEZŐ GYŐZŐ evangélikusnak születtek. Mindketten evangélikus hitoktatásiján - részesültek, konfirmáltak és az úrvacsorához is bocsáttattak. Éltek is úgy, mint sok más evangélikus. Merítkező Győző azonban megtért egy prédikátor hatására, aki ellenezte a gyermekkeresztséget. Ettől kezdve az a gyanúja támadt, hogy az evangélikus egyház keresztségről vallott felfogása és keresztelési gyakorlata nem egyezik a Szentírással. Így tehát az a keresztség sem volt igazi, amiben ő gyermekkorában részesült. Mivel Jézus Krisztusnak igazi követője kívánt lenni, megkeresztelkedett mégegyszer a falu közelében kanyargó folyóban. Gyermeki Keresztély az evangélikus gyülekezetben tartott evangélizáción ébredt fel bűneinek az álmából. Akkor döbbent rá, hogy milyen kárhozatos állapotban van. Lelkiismeretét mardosni kezdték a bűnei. Mikor semmiképpen nem talált nyugalmat, elment a lelki- pásztorához bűnvallásra. Úgy látta, hogy nincsen> nálánál nagyobb bűnös a föld kerekén s amint feltárta szívének a szennyét, az még borzasztóbbnak tetszett mint addig. Teljesen reménytelennek érezte a helyzetét. A lelkipásztor azonban Istennek a bűnösökhöz lehajló kegyelméről és a Krisztusban megjelent szeretetről beszélt és hirdette a bűnvallónak Jézus nevében és vérében minden bűnének a bocsánatát. Ez az egyszerű üzenet csodálatosan hatott. A rásúlyosodó teher egy pillanat alatt elvétetett, szívének a vádjai elhallgattak é& soha nem érzett békesség töltötte meg a lelkét. Ekkor lett előtte világossá, hogy milyen is az élet, amit Krisztus hozott erre a földre s ami hit által már itt a mienk lehet. Amikor ő bizonyságot tett Krisztusnak irányában megmutatott kegyelméről, egyesek azt mondták neki, hogy ez még nem az igazi. Be kell merítkeznie és akkor lesznek valóban eltörölve a bűnei és születik újonnan. Ezek az érvek egy kissé megzavarták s ezért alapos tanulmányozás tárgyává tette a Szentírás és a hitvallási iratok tanítását a keresztség dolgában. Elolvasott mindent, ami a keresztség kérdésével foglalkozott' akár a gyermekkereszt elés mellett, akár ellene szólt az. A tanulmányai során egyre több bizonyossága támadt a felől, hogy a gyermekkeresztség teljesen megegyezik a Szent- írással és éppen ezért egyre nagyobb bizonyossággal tudott ráhagyatkozni arra a kegyelemre, amely már kicsiny gyermekkorában elébe jött és őt az Isten országába bekapcsolta. Egy este merítkező Győző beállít Gyermeki Keresztéihez, hogy elbeszélgessenek az Isten dolgairól. Sok mindenben egyet tudtak érteni. Mind a ketten szerették az Űr Jézust és épültek egymás hitén. Csak egy pont volt, amiben nem sikerült közös nevezőre jutni. Merítkező nem tudta megérteni, hogy ilyen komoly, felébredt ember, mint Gyermeki, miért marad meg félúton és miért nem veszi fel az igazi keresztséget. Elhatározta, hogy most sort kerít a bemerítkezés kérdésére és alaposan felvilágosítja barátját a keresztség dolgában. MERÍTKEZŐ: Jó estét, Testvér! Ügy látom, hogy végeztél már a napi munkáddal s mivel van még pár óránk, gondoltam, beszélgessünk el azokról a dolgokról, amelyek mindkettőnknek legdrágábbak. Sokszor szóba került már a keresztség kérdése, de nem foglalkoztunk még vele elég alaposan. Jó lenne igazán szembe néznünk ezzel a dologgal. GYERMEKI: Isten hozott! Az Űr dolgairól rnég késő éjtszaka is kész vagyok beszélgetni, hát még ilyen kellemes estén. A keresztség meg különösen sokat foglalkoztatott engem magamat is. MERÍTKEZŐ: Már sokszor mondtam neked, hogy gyermekek keresztelése nem egyezik meg a bibliával. Én legalább is egyetlen verset sm találok a bibliában^ ami azt alátámasztaná. Nem is tudom mgérteni, hogy te miért kereszteltetted meg a gyermekeidet. GYERMEKI: Én pedig azon csodálkozom, hogy te- nem találsz a gyermekkeresztséget igazoló részeket. Mondhatom, az én bibliám tele van ilyenekkel. MERÍTKEZŐ: Na, azokra én is kíváncsi vagyok. GYERMEKI: Először is nézzük meg, hogy alkalmasak-e a gyermekek Isten ' országára. Tudom, hogy a gyermekkeresztség ellenzőinek első kifogásuk az, hogy egy gyermek még nem tudja megérteni Jézus tanítását és nem tudja követni. Vajjön mit mond a biblia erre vonatkozólag, hogy bele vonja-e Isten a gyermekeket ie az emberekkel kötött szövetségébe, vagy nem. MERÍTKEZŐ: Istennel csak személyes hit által juthatunk szövetségbe. Először hitre kell eljutni és azután vehetjük fel a szövetségnek a jegyét. GYERMEKI: Csak türelem. Egyezzünk meg abban, hogy nem az elméleteinkkel érvelünk, hanem a Szentírást fogjuk tanulmányozni. Kezdjük Mózes I. könyvének 17. fejezetén. Itt van megírva, hogy kilencvenkilenc qves volt Ábrahám, mikor Isten szövetséget kötött vele és az ő házával. Ábrahám akkor már hite által igaz ember volt. Pál azt mondja Róm. í: 11-ben, hogy Ábrahám a körülmetélkedés jegyét körülmetéletlensé- gében tanúsított hite pecsétjéül nyerte. Az ő esetében tehát a hit volt előbb, azután a szövetség jele. Azonban Isten azt parancsolta Ábrahámnak, hogy az utódait nyolcadnapos korukban kell körülmetélni. Tehát: bár a körülmetélkedés Abrahámnál a hit által való megiga- zulás pecsétje, ő mégis részesíti abban a kicsiny gyermekeket is. Azokat, akiknek a te felfogásod szerint még nem lehet hite. Isten tehát az izraelitákat már egész kicsiny gyermekkorukban kívánta bevonni az ő szövetségébe. Mit szólsz ehhez Győző Testvér? MERÍTKEZŐ: Ez az ószövetségben van. Az újszövetség azonban egész más. GYERMEKI: Abban igazad van, hogy az ó- és újszövetség sok szempontból különbözik, de azért vannak egyező vonásaik is. Mind a kettő megegyezik abban, hogy az ember kegyelemből igazul meg, cselekedetek nélkül. És a nyolcnapos gyermeknek sem lehetett természetesen semmi érdeme. Te azonban úgy gondolod, hogy az újszövetségben megváltozott Istennek a gyermekekhez való viszonya. Bizonyára Jézus szavaira gondolsz: „aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözüV‘. Tehát először a hit és azután a keresztség. Nemde így gondolod? MERÍTKEZŐ: Pontosan így. 6 ÉLŐ VÍZ
