Élő Víz, 1948
1948-április / 8. szám
HéUúhty faj% egy főváros ébredésének történetéből ^Stockholm városának egyik legforgalmasabb központi fekvésű térétől nem messze, a Nemzeti Múzeum és a környező szigetvilágba vivő hajók kikötőjének szomszédságában, egy szűk utcában szerényen húzódik meg egy templom. Rlasieholmskyrka-nak (magyarra talán így lehetne átültetni nevét: Balázshaiom-templom) nevezik ezt a dísztelen, házak közé beékelt, toronynéi- küli templomot. Az idegen szemlélő tulajdonképpen alig érti meg első pillanatra, hogy miért is építettek ide egy evangélikus templomot, hiszen a gyülekezet régi temploma, a XXI. Károly-tér parkjának fái által részben eltakart Jakab-templom, csak néhány lépésre van a Blasieholm-templomot elrejtő szűk utcától? Nem, a Blasieholm-templom nem épült feleslegesen! Nem gyülekezeti templomnak építették, nem is egy városrész templomának, hanem azt mondhatnánk: rnult- századbeli építői az ország, az evangélizáció, egy igen áldott egyházi ébredés templomának szánták. A múlt század közepe táján, amikor a svéd nép egyre inkább elszakadt ősei vallásos hagyományaitól, amikor gombamódra szaporodtak az új gyárak körül a munkástelepek, amikor az addig kis vidéki városnak számító Stockholm szédületes ^.fejlődésnek indult, Isten egy ébresztő igehirdetőt küldött az ország fővárosába. Rosenius Károly Olovnak hívták ezt a mélyhitű laikus- prédikátort, aki körül csakhamar kis sereg gyülekezett össze. Ez a kis csoport imádságaiban és szolgálatai által terjesztője lett az ébredés tüzének. Az 1860-as évek fejlődő, egyre jobban megduzzadó svéd fővárosában igazi, mélyreható lelki ébredés jelei kezdtek mind jobban kibontakozni. Az ébredés egyik igen áldott munkása Beskow E. Gusztáv lelkész volt. Fiatalkorában katonatisztnek készült: el is végezte a karlbergi katonai akadémiát, de ekkor magasabb helyről jövő parancsot kapott: Isten Lelke arra indította, hogy theologiát tanuljon. Majd pappászentelése után csakhamar teljes erejével az ébresztés szolgálatába állott. j A hatvanas évek közepe táján a stockholmi ébredés hullámai mind messzebbre és messzebbre terjedtek. Az eddig használt gyülekezeti templomok, előadótermek mind kicsinyeknek bizonyultak. Hatalmas gyűjtést indítottak, hogy felépítsék űz( ébresztő munka központját, egy sokezerfőnyi hallgatóságot befogadó templomot Stockholm szívében! I A tervre Isten is áldását adta és 1868-ra elkészült a Blasieholm városrészben a stockholmi ébresztő igehirdetések temploma. Külsőleg jelentéktelen homlokzattal, de hatalmas tömeget befogadó nagyságban. Nyolcszögletes belső terét minden oldalról kettős karzat veszi körül és minden helyről jól lehet látni az ébresztő igehirdető helyét, a szószéket. Különben üresen, dísztelen puritánságában nem sokat mutat ez a templom. De ha pár ezer főnyi hívő népesíti be a padokat és a tágas karzatokat, megszépül a dísztelen templom és az ember Isten gyülekezetében érzi magát! Felszentelése után pedig majd minden este sokezerfőnyi hívő töltötte meg évtizedekig Stockholm legegyszerűbb evangélikus templomát. Lelkészének, Beskow Gusztávnak igehirdetése megragadta a stockholmiak szivét. Az ébredés tüze elhatott a megelégedett polgárházakba, a szegényes munkásviskókba, a kikötőben veszteglő teherhajók fedélzetére — és, — ami egészen egyedülálló majdnem az ébredések történetében: — az előkelőek palotáiba, sőt a- királyi udvarba is! II. Oszkár király nővére, Eugénia hercegnő, egyike volt azoknak a lelkeknek, akiket megérintett a Rosenius-féle ébredés tüze. A stockholmi Övárosban, ablakszemeivel büsz- i kén a tengeröbölre néző királyi palotában, igen sokszor gyülekeztek össze közösségek együttes imádkozásra és elesendesedésre.- Ugyanúgy, mint néhány évtizeddel előbb, Mária Dorottya főhercegasszony idejében, a budai királyi várban... Azonban nem csak Beskow. lelkészt használta fel Isten az ébredés elmélyítésére: a Blasieholm-templom szószékén gyakran fordultak meg evangélizátorok a világnak majdnem minden tájáról! Különösen jelentőssé vált Lord Radstock, angol evangélizátor munkája a hetvenes évek végén. Ez az-angol lord előkelő főnemesi családból származott. ősei mind admirálisok, tábornokok voltak Hóditó Vilmos korától kezdve. Hatalmas birtokokat és vagyont is örökölt a fiatal lord és a Harrow-i és Oxford-i egyetemeken végzett tanulmányai után ő is katonai pályára ment. Bésztvett a Krim-i háborúban, ahol megsebesült. A katonai kórházban nagy lelki átalakuláson ment keresztül, amely megváltoztatta egész élete irányát. Teljes erejével az evangéliumi ébredés szolgálatába állott. Felesége hűségesen követte és igen sok országba eljutott, amelyekben mind a mai napig kimutatható igehirdetésének a hatása! ö is előszeretettel közeledett mindegyik társadalmi osztályhoz, és különösen értette a megelégedett gazdagok, vagy, ahogy ő mondta: a „szegény gazdagok“ felébresztését. Melander Emil svéd ezredes, 1878-ban így ír egyik levelében: „Gondoljad csak el: nem olyan régen senkit, vagy csak igazán néhányat láthattunk a legelőkelőbbek közül Beskow templomában: de most, itt ül velem szemében a Blasieholm-templomban az igazságügyminiszter, a hadügyminiszter, itt egy tábornok, amott egy másik, arrébb a főhelytartó és néhány főispán. • Sokan foglalkoztak már azzal a kérdéssel, hogy minek köszönheti Svédország magasrendű szociális fejlettségét, kiegyensúlyozott társadalmi és politikai viszonyait, anyagi jólétét és polgárainak igen magas élet- színvonalát? Bizonyára az is foglalkoztatott már egyeseket, hogy miért tud Svédország minden jó ügyért lakosainak számát meghaladó támogatással síkra szál- lani és samaritánusi szolgálatokat teljesíteni a szenvedők között? Talán voltak olyanok is, akik elgondolkoztak azon: miért részesült ez az ország abban az ajándékban, hogy közel 150 éve elkerülte minden háború határait? Sokféle feleletet szoktak ezekre a kérdésekre adni. Sokféle okot szoktak felhozni, amelyekkel mindezt meg lehet magyarázni. De legtöbbször el szoktak felejtkezni Istenről! ö az, aki ezt az ígéretet adta nekünk: „Mert mint leszáll az eső és a hó az égből és oda vissza nem tér, hanem megöntözi a földet, és termővé, gyümölcsözővé teszi azt, és magot ád a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek: így lesz az én beszédem, amely számból kimegy, nem tér hozzám üresen, hanem megcselekszi, amit akarok, és szerencsés lesz ott, ahová küldöttem.“ (Ésaiás 55:10—11. v.) Vájjon mindaz, amit ma sokan olyan sóvárogva irigyelnek a svédeknél, nem régi magvetések gyümölcse-e? Felébredt elődök hitét követő Istenáldás. És vájjon az Űr nem áldana-e bennünket is ilyen és még nagyobb áldásokkal meg, ha befogadnánk az ö beszédét? Pji í \ 4 rí ____________ > yf^34---------------É LŐ VÍZ 2
