Élő Víz, 1948

1948-április / 8. szám

HéUúhty faj% egy főváros ébredésének történetéből ^Stockholm városának egyik legforgalmasabb köz­ponti fekvésű térétől nem messze, a Nemzeti Múzeum és a környező szigetvilágba vivő hajók kikötőjének szomszédságában, egy szűk utcában szerényen húzódik meg egy templom. Rlasieholmskyrka-nak (magyarra ta­lán így lehetne átültetni nevét: Balázshaiom-templom) nevezik ezt a dísztelen, házak közé beékelt, toronynéi- küli templomot. Az idegen szemlélő tulajdonképpen alig érti meg első pillanatra, hogy miért is építettek ide egy evangélikus templomot, hiszen a gyülekezet régi temploma, a XXI. Károly-tér parkjának fái által rész­ben eltakart Jakab-templom, csak néhány lépésre van a Blasieholm-templomot elrejtő szűk utcától? Nem, a Blasieholm-templom nem épült feleslegesen! Nem gyülekezeti templomnak építették, nem is egy vá­rosrész templomának, hanem azt mondhatnánk: rnult- századbeli építői az ország, az evangélizáció, egy igen áldott egyházi ébredés templomának szánták. A múlt század közepe táján, amikor a svéd nép egyre inkább elszakadt ősei vallásos hagyományaitól, amikor gombamódra szaporodtak az új gyárak körül a munkástelepek, amikor az addig kis vidéki városnak számító Stockholm szédületes ^.fejlődésnek indult, Isten egy ébresztő igehirdetőt küldött az ország fővárosába. Rosenius Károly Olovnak hívták ezt a mélyhitű laikus- prédikátort, aki körül csakhamar kis sereg gyülekezett össze. Ez a kis csoport imádságaiban és szolgálatai által terjesztője lett az ébredés tüzének. Az 1860-as évek fej­lődő, egyre jobban megduzzadó svéd fővárosában igazi, mélyreható lelki ébredés jelei kezdtek mind jobban ki­bontakozni. Az ébredés egyik igen áldott munkása Beskow E. Gusztáv lelkész volt. Fiatalkorában katonatisztnek ké­szült: el is végezte a karlbergi katonai akadémiát, de ekkor magasabb helyről jövő parancsot kapott: Isten Lelke arra indította, hogy theologiát tanuljon. Majd pappászentelése után csakhamar teljes erejével az éb­resztés szolgálatába állott. j A hatvanas évek közepe táján a stockholmi ébredés hullámai mind messzebbre és messzebbre terjedtek. Az eddig használt gyülekezeti templomok, előadótermek mind kicsinyeknek bizonyultak. Hatalmas gyűjtést in­dítottak, hogy felépítsék űz( ébresztő munka központját, egy sokezerfőnyi hallgatóságot befogadó templomot Stockholm szívében! I A tervre Isten is áldását adta és 1868-ra elkészült a Blasieholm városrészben a stockholmi ébresztő ige­hirdetések temploma. Külsőleg jelentéktelen homlokzat­tal, de hatalmas tömeget befogadó nagyságban. Nyolc­szögletes belső terét minden oldalról kettős karzat veszi körül és minden helyről jól lehet látni az ébresztő ige­hirdető helyét, a szószéket. Különben üresen, dísztelen puritánságában nem sokat mutat ez a templom. De ha pár ezer főnyi hívő népesíti be a padokat és a tágas karzatokat, megszépül a dísztelen templom és az ember Isten gyülekezetében érzi magát! Felszentelése után pedig majd minden este sokezer­főnyi hívő töltötte meg évtizedekig Stockholm legegy­szerűbb evangélikus templomát. Lelkészének, Beskow Gusztávnak igehirdetése megragadta a stockholmiak szivét. Az ébredés tüze elhatott a megelégedett polgár­házakba, a szegényes munkásviskókba, a kikötőben vesz­teglő teherhajók fedélzetére — és, — ami egészen egye­dülálló majdnem az ébredések történetében: — az elő­kelőek palotáiba, sőt a- királyi udvarba is! II. Oszkár király nővére, Eugénia hercegnő, egyike volt azoknak a lelkeknek, akiket megérintett a Rosenius-féle ébre­dés tüze. A stockholmi Övárosban, ablakszemeivel büsz- i kén a tengeröbölre néző királyi palotában, igen sokszor gyülekeztek össze közösségek együttes imádkozásra és elesendesedésre.- Ugyanúgy, mint néhány évtizeddel előbb, Mária Dorottya főhercegasszony idejében, a bu­dai királyi várban... Azonban nem csak Beskow. lelkészt használta fel Isten az ébredés elmélyítésére: a Blasieholm-templom szószékén gyakran fordultak meg evangélizátorok a vi­lágnak majdnem minden tájáról! Különösen jelentőssé vált Lord Radstock, angol evangélizátor munkája a hetvenes évek végén. Ez az-angol lord előkelő főnemesi családból szárma­zott. ősei mind admirálisok, tábornokok voltak Hóditó Vilmos korától kezdve. Hatalmas birtokokat és vagyont is örökölt a fiatal lord és a Harrow-i és Oxford-i egye­temeken végzett tanulmányai után ő is katonai pályára ment. Bésztvett a Krim-i háborúban, ahol megsebesült. A katonai kórházban nagy lelki átalakuláson ment ke­resztül, amely megváltoztatta egész élete irányát. Tel­jes erejével az evangéliumi ébredés szolgálatába állott. Felesége hűségesen követte és igen sok országba elju­tott, amelyekben mind a mai napig kimutatható igehir­detésének a hatása! ö is előszeretettel közeledett mind­egyik társadalmi osztályhoz, és különösen értette a megelégedett gazdagok, vagy, ahogy ő mondta: a „sze­gény gazdagok“ felébresztését. Melander Emil svéd ezredes, 1878-ban így ír egyik levelében: „Gondoljad csak el: nem olyan régen senkit, vagy csak igazán néhányat láthattunk a legelőkelőbbek közül Beskow templomában: de most, itt ül velem szem­ében a Blasieholm-templomban az igazságügyminiszter, a hadügyminiszter, itt egy tábornok, amott egy másik, arrébb a főhelytartó és néhány főispán. • Sokan foglalkoztak már azzal a kérdéssel, hogy mi­nek köszönheti Svédország magasrendű szociális fej­lettségét, kiegyensúlyozott társadalmi és politikai viszo­nyait, anyagi jólétét és polgárainak igen magas élet- színvonalát? Bizonyára az is foglalkoztatott már egye­seket, hogy miért tud Svédország minden jó ügyért lakosainak számát meghaladó támogatással síkra szál- lani és samaritánusi szolgálatokat teljesíteni a szenve­dők között? Talán voltak olyanok is, akik elgondolkoz­tak azon: miért részesült ez az ország abban az aján­dékban, hogy közel 150 éve elkerülte minden háború határait? Sokféle feleletet szoktak ezekre a kérdésekre adni. Sokféle okot szoktak felhozni, amelyekkel mindezt meg lehet magyarázni. De legtöbbször el szoktak felejtkezni Istenről! ö az, aki ezt az ígéretet adta nekünk: „Mert mint leszáll az eső és a hó az égből és oda vissza nem tér, hanem megöntözi a földet, és termővé, gyümölcsö­zővé teszi azt, és magot ád a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek: így lesz az én beszédem, amely számból kimegy, nem tér hozzám üresen, hanem megcselekszi, amit akarok, és szerencsés lesz ott, ahová küldöttem.“ (Ésaiás 55:10—11. v.) Vájjon mindaz, amit ma sokan olyan sóvárogva iri­gyelnek a svédeknél, nem régi magvetések gyümölcse-e? Felébredt elődök hitét követő Istenáldás. És vájjon az Űr nem áldana-e bennünket is ilyen és még nagyobb áldásokkal meg, ha befogadnánk az ö beszédét? Pji í \ 4 rí ____________ > yf^34---------------­É LŐ VÍZ 2

Next

/
Thumbnails
Contents