Élő Víz, 1948

1948-március / 6.szám

keresztyén útra való elindulásra, meg* mutatta az Isten kegyelmének nagy­ságát annak, aki rettegésben volt a meghaltak felől, és volt valaki, aki­nek ez a két szó lett az üzenet; ke­res ztelkedj meg! Jézus Krisztus itt is munkálkodik. Fiatal szívek itt is megtérnek. A bűn­bocsánat is ugyanaz. Jézus Krisztus mindannyiunknak, magyaroknak és svédeknek is egyetlen szabadítója. Ha­1947. novemberében a szuperinteu- dencia lelkéezértekezlete elhatározta, hogy az egész egyházkerületre ki­terjedő evaiigélizációs hadjáratba kezd. A munkaterület ezúttal a ro­mániai magyar evangélikusáig köz­pontja, a Brassó környéki csángó falvak felé hívta a munkásokat. A hadjárat első szakasza Hosszúfalu— Fürészinező népét érintette. — Négy- í'alunak ez a legtávolabbi gyüleke­zete anyagilag a legszegényebb és mezőgazdasági proletáriátusból áll. Sok ember vonzódik éppen ezért a közeli Brassó gyáraiba is s ennek tulajdonítható, hogy a kb. 1200 lel­ket kitevő gyülekezet templomláto­gatási statisztikája elég szomorú. Az evangélizáció február 1-én kezdő­dött és a megnyitó istentiszteleten, valamint az első összejövetelen alig voltak 150-en. Feltűnően ^kevés férfi jött el. — A hívogatás nem sokat használt, de akkor Isten gondosko­dott arról, hogy a népet egy, az is­kolaterem körül felmerült sérelem­mel egybeterelje s így már a máso­dik napon a létszám kétszeresére nőtt s hét végén már annyian vol­tak, hogy az iskolateremből át kel­lett menni a templomba. Az utolsó összejövetelt azonban már kissé ke­vesebben látogatták, mert egy es­küvő elvonta a lelkeket az elcsende- sedéstől. — Az evangélizáció ered­ményét nem lehet a résztvevőkkel mérni, mert a záróistentiszteleten úrvacsorát alig 70-en vettek és eny- nyien jöttek el az utóösszejövetelre is. A napközben végzett családláto­gatásokon kiderült, hogy a csángó népet nagyon erősen befolyásolta az a tény, hogy évszázadokon keresztül a szász evangélikusokhoz tartozott szervezetileg g épp úgy, mint an­nak, nekik sincs hagyományos ke­gyességük, amiben Isten nagyon sok­szor átmenti az evangéliumot. Erős az orthodox (babonás) hatás is. A talaj olyan kemény, hogy emberileg lehetetlen vállalkozásnak látszik az ugar feltörése. Ugyanez áll nagyjából Tatrangra is (febr. 9—15), bár itt aránylag jobb volt a látogatottság, amit azzal is lehet magyarázni, hogy a hívek zafelé az úton még hangzottak az éne­kek. Ismerős kedves énekek, az ott­hon finnből fordítva ismert dán, nor­vég, svéd, meg finnből svédre fordí­tott énekek• amelyek kísértek mindig ezeken az áldott napokon. Az egyszerű ifjú, a küszködő diák megváltást lelő emberré vált s ennek az értékét már hiába kísérelnénk meg megállapítani norvég koronában ... L. B. közül sokkal kevesebben járnak Brassóba dolgozni. Az 1600 lelkes gyülekezetből az első alkalommal 345-en jöttek el, s másodszor már 580-an, úgyhogy a templomba kellett menni, ahol a harmadik nap 600-on felül voltunk. A hét végére itt is egy közbejött esküvő apasztotta el a létszámot. Zavaró körülmény volt, hogy az evangelizátornak •— közbe­jött családi betegségek miatt az utolsó előadást után el kellett utazni s így a befejező úrvacsoraosztáson a lelkész egyedül szolgált. Az utó­összejövetelen itt kb. 120—130-an- vol­tak. Mindkét helyen, de különösen Fürészmezőn feltűnő volt az ifjúság tartózkodása. Sokat kell könyörögni azért, hogy ezen az ősi evangélikus földön Isten ébressze fel a szunnya­dókat! Imádkozzatok azért, hogy ko­moly utómunka után Isten tegye le­hetővé, hogy újabb evangélizációk készíthessék az Urnák útját! Deák Ödön. KASSÁI HÍREK örömmel jelenthetem d következő­ket: 1. A biliaiskola második füzetét is befejeztük. Az első füzetnek feleleteit megkaptuk a bírálattal együtt. Már ki is kézbesítettem. Az érdeklődés csak a felnőtt csoportban csökkent. De lehet, hogy ez csak a téli hide­gebb idő következménye. A második füzetre is a feleleteket mind á három csoport részéről remélem rövidesen liüldhettem. Jó, hogy nem gyors egy­másutánban jönnek a füzetek, mert különben nem győznők. Minden lec­kére, külön órát kell szánni. Igen tartalmasak és tanulságosak a lec­kék! 2. Három esztendő után megtartot­tuk az első gyülekezeti evángélizá- ciónkat is. Ide mellékelem a műso­rát. Az 1947. évi láthatatlan evangé­lizáció alapján történt. Az előadáso­kat én tartottam, azonban előzőleg mindig bibliakörök voltak, ahol a mélyre evezhettünk. Itteni sivár férfi­viszonyaink ellenére is a férfi-biblia­körnek 10 tagja volt. A bibliakörökön (öt csoportban) naponta mintegy hetvenen voltunk. Az evangélizációs előadásokon százan. Nagy segítséget jelentett az evangélizáció ban a kö­zösségünk, élén Szent-Istvány Marga testvérrel és a háttérben a Beth'esda imádsághdrcosával, Schürger Grété- vel. Vasárnap, február 8-án a morzsa­szedést Szent-Istvány Marga vezette. Több elindulás történt, különösen a 20 éven felüli leányok és fiatal asz- szonyok között. 3. Szent-Istvány Marga szombaton utázik Pozsonyba egyhónapos evan- gélizációra. Kérjük munkájáért a Ti imádságotokat is! 4. A nagyheti elcsendesedésre az idei láthatatlan evangélizációiokat szeretném felhasználón. Ezt is imád­ságtokba ajánlom. M. G. FOLYAMATBAN LEVŐ ÉS KÉSZÜLŐ EVANGÉLIZÁCIÓK: Március 7—14. Aszód, Zászkaliczky Pál. Március 7—14. Budapest—Damjanich- utca (betértek), Csepregi Béla. Március 15—21. Magyarbáuhegyes, Józsa Márton. Március 15—21. Újpest, Csepregi Béla. Március 17—22. Vác, Balikó Zoltán. Március 15—17. Főt, Evangélikus népfoiskolások konferenciája. Március 29—április 4, Cegléd, Túró- czy Zoltán. A BUDAPESTI NAGY EVANGÉLIZÁCIÓ RENDJE: Március 15—április 3. utcaniisszió. Március 28—április 4. közös előké­szítő imahét a Szabadság-téri ref. templomban. Április 4—11. Gyülekezeti evangéli­záció 20 budapesti, ill. pestkörnyéki templomban. Evangélikus templomok: Kelen­föld, Óbuda, Deák-tér, Fasor, An­gyalföld, Kispest. Április 11—18. Közös nagy evangéli­záció. Április 19—24. Hálaadó imahét gyü­lekezetenként. Felhívjuk az imaközösségeinket és az evangélizáció barátait, hogy fo­kozott hűséggel hordozzuk naponként könyörgéseinkben az ébresztő ige­szolgálatokat. Könyörögjünk a bu­dapesti evangélizáció külső körülmé­nyeinek és belső lelki feltételeinek a biztosításáért. Hordozzuk imádsá­gainkban az utcamissziót, az evan­gélizáció igehirdetőit és minden munkását. Még mindig nem dőlt el a közös nagy evangélizáció helye és szolgálattevőinek a személye. Kér­jük Istent, hogy adjon ezekben a kérdésekben is világosságot, és hogy akiken a döntés múlik, tudjanak en­gedni Isten útmutatásának. Erdélyi evangélizációk élő víz 7

Next

/
Thumbnails
Contents