Élő Víz, 1948
1948-december / 26. szám
EGYETEMES IMÁHETET (102-ik) rendez 1949. jan. 2—9-ig a Magyar Evangéliumi Szövetség az Evangéliumi Világszövetséggel egyetemben. Isten irgalmassága megajándékozta a magyar keresztyénséget a lelki ébredés drága jeleivel. Ezekért hálát ad: ni, az ébredés elmélyülésének és kiterjedésének bennünk lévő akadályait megbánni és kiküszöbölni, Istennek minden áldásaiért könyörögni: ezért gyűlnek össze egy héten keresztül a különböző evangéliumi egyházakhoz tartozó keresztyének. Kérjük a gyülkezetek vezetőit, hogy „félretéve minden akadályt és a megkörnyékező bűnt“, minden városban és faluban rendezzék meg együttesen az egyetemes imahetei. Az imabét összefoglaló tárgya: EGYÜTT AZ ÉBREDÉSÉRT. 1949. január 2., VASÁRNAP: Az igehirdetések javasolt tárgyai: 1. Krisztus istenségének központi jelentősége (Kol. 1: 15—20). 2. Az evangéliumi egység, mint a lelki ébredés feltétele (Zsolt. 133-, János 17:20—23). 3. Isten országa és az ő igazsága, mint a Keresztyén Egyház reménysége (Kol. 3:1—4; Máté 6:33). 1949. január 3., HÉTFŐ: Az ébredés. ADJUNK HÁLÁT, * hogy Isten megindította országunkban a lelki ébredést. VALLJUK MEG ÉS BÁNJUK MEG, hogy bálványoztuk azokat a nézeteinket, amelyek egymástól elválasztanak; hogy kételkedtünk Isten irgalmában és ezért nem merészeltünk elég mélyre alászállni a bünbánatban, nem hittünk igazán az ébredés lehetőségében; hogy bírálgatásainkkal még mindig gátoljuk a Szent Lélek munkáját- KÖNYÖRÖGJÜNK, hogy az egész magyar keresztyén- ség megújuljon és az evangéliumi munkások adják át magukat teljesen Istennek a szolgálatra; hogy az ébredés meg ne rekedjen, el ne iszaposodjék és tudja megtermékenyíteni az egész magyar életet; hogy Isten Keleten és Nyugaton egyaránt ajándékozza meg a népeket a lelkiébredés áldásaival. Igék: II. Krónikák 7:13—14; Bírák 10: 6—16; János 4: 35. 1949. január 4., KEDD: Az Egyház. ADJUNK HÁLÁT, hogy Isten a történelem eseményei és Szent Lelke által világszerte Krisztus felé fordította az egyházakat. VALLJUK MEG ÉS BÁNJUK MEG, hogy a megtérés, újjászületés evangéliumának hirdetését és a tagoknak az Egyház Fejével és Urával való tényleges kapcsolatát elhanyagoltuk; így elmulasztottuk felépíteni Isten Országának élő gyülekezeteit és közösségeit. KÖNYÖRÖGJÜNK, hogy az egyházak a megújuló gyülekezetekre tudjanak szervesen felépülni és hogy bennük igazi közösségek tudjanak szolgálni az egész Testnek; hogy Isten áldja meg az egyházak együttműködésére irányuló törekvéseket az egész világon, hogy a felekezetek tudják egymásban elismerni, megbecsülni és szeretni a Krisztus testének tagjait; hogy az egyházak vezetői, munkásai tudjanak megújulni a hitben és szolgálatban. Igék: Jel. 3: 1—2; I. Kor. 3: 1—23; 13:9—10; I. Pét. 2:1—9. 1949. január 5., SZERDA: Az evangelizáció. ADJUNK HÁLÁT, hogy az evangélizációt egyre több helyen fogadják örömmel. VALLJUK MEG ÉS BÁNJUK MEG, hogy sokszor nem Isten Országának terjedéséért a lelkek üdvösségéért szolgáltunk az evangélizáció- val, hanem más érdekekkel kapcsoltuk össze és így megerőtlenítettük. KÖNYÖRÖGJÜNK, hogy Isten küldjön Szentlélekkel teljes evangélistákat; hogy az evangélisták egységben együttmunkálkodjanak; hogy a lelkészek és gyülekezeti A levelező bibliaiskola téli konferenciái. FOTON 1949. január 4—7. RÉPCELAKON 1949. január 18—21. A levelező bibliaiskola munkatársi gárdája a növendékek és minden érdeklődő számára az ország két egymástól távol eső helyén négy-négy napos evangélizáló és bibliatanulmányozó konferenciát rendez. A fóti konferencia bibliatanulmánya Nehémiás könyvével foglalkozik, a répcelaki pedig Dávid királyságával. A részvételi költség 30.— Ft és természetben fejadag. A konferenciára férfiak és nők jöhetnek. Külön elhelyezésükről gondoskodunk. Jelentkezés a fóti konferenciára január 1-ig Zászkaliczky Pál esperes címén, a répcelaki konferenciára január 10-ig Tekus Ottó lelkész címén. munkások részére tartott evangéli- zációkat különösképpen áldja meg az Isten; hogy az evangélizáció országszerte kibontakozzék, nem csak a protestánsok, hanem a katholikusok és a többi felekezetek felé is. Igék: Fii. 2:2—4; Csel. 8:18—24. II. Kor. 5:10—20; Csel. 6:7. 1949. január 6., CSÜTÖRTÖK: A felsöbbségek. ADJUNK HÁLÁT, hogy Isten a világtörténelemnek is ura és minden hatalmasság Isten szolgája az Egyház javára; hogy nálunk az evangélium szabadon hirdethető. VALLJUK MEG ÉS BÁNJUK MEG, hogy Krisztus Egyháza sokszor mulasztotta el a könyörgéseket, imádkozásokat, esedezéseket és hálaadásokat a felsőbbségekért; nem tett hiteles bizonyságot arról a kapcsolatról, amellyel Isten az ő üdvtervében az egyházat és az államot összekötötte. KÖNYÖRÖGJÜNK, hogy a hatalmasságok világszerte Isten Igéje szerint „a jók jutalmazására és a gonoszok megbüntetésére“ használják hatalmukat; hogy a megújuló egyházakban felragyogó Krisztus üdvösséget jelentsen a hatalmasságok számára is; hogy az országok vezetőinek Isten mutassa meg a békesség útját, hogy elkerülhessünk egy újabb háborút, helyreálljon a nemzetközi együttműködés és az evangélium szabadon hirdettessék. 1 gék : Róm. 13: 1—7; I. Tim. 2: 1—4; T. Pét. 2: 13—17. 1949. január 7., PÉNTEK: A misszió. ADJUNK HÁLÁT, hogy mind a zsidó-, mind a pogány- misszióért való felelősség tudata az egyházakban mindenfelé növekedőben van; hogy különösen a Távolkeleten és általában a színes népek között az Egyház hatalmasan terjed. VALLJUK MEG ÉS BÁNJUK MEG. hogy jelenleg a magyar keresztyén- ségnek nem szolgálnak misszionáriusai a külmissziói mezőkön; hogy a fehér keresztyénség még mindig nem tudott teljes önzetlenséggel odaállani a színes testvérek mellé; hogy Izráel kérdésében sem tudtunk mindmáig Krisztus szereteté- nek evangéliumi alapjára helyezkedni. KÖNYÖRÖGJÜNK, hogy Isten adjon új munkásokat és nyisson kapukat a magyar külmisz- szió számára; hogy a gyülekezetek ébredjenek új élő víz 7
