Élő Víz, 1948
1948-november / 23. szám
BísssaioK ! „Íme Istennek Báránya, aki elveszi a világ bűneit“ — mondta Keresztelő János Jézusra mutatva, és két férfi azonnal elindult az Űr nyomdokában. Ezzel a csodálatos bizalommal állották útját, kérték segítségét a bűn megkötözöttjei, a vakok, nyomorékok, poklosok. De mennyivel többen voltak azok, akik bűnös szívükkel, nyomorgó életükkel ott jártak-keltek Jézus mellett és szívük mégsem tudott bizalomra gyűlni Jézus iránt. Ismeri Jézus szívünk nyomorúságát, hogy ha bizonyságtevések jellegei is beszélnek Róla, szívünk alaptermészete szerint bizalmatlanok vagyunk Urunk iránt. Fáj ez. Jézusnak, mert ha a kisgyermek olyan nagy bizalommal tud anyján csüngeni, hogyne kellene bíznunk teljes szívvel Benne, akinek minden útja kegyelem, szeretet és hűség. 1 Ezért csendül fel többször is Urunk ajkán: Bízzatok! Első alkalommal a bűn megkötözött jelhez hajlik le és bűnbocsánatot hirdet biztató szava (Mt. 9:2,22). Majd később a viharba került, kétségbeesett tanítványok szívét csendesíti, bátorítja (Mt. 14:27).' Azután búcsúbeszédében a mennybemeneteléről szólva biztatja övéit (Jn. 16:3.1). Utoljáira az üldöztetést és börtönt Szenvedő Pált bátorítja, hogy még további bizonyságtevések és szolgálat vár reá (Csel. 23:11). A szívünket vizsgáló, élő Jézus, vájjon nem lát-e ia te szívedben is nagy bizalmatlanságot? Nem azt veti szemedre, hogy te talán üldözöd vagy káromolod öt, hiszen sokat vagy közelében, foglalkozva az örökélettel, mint a gazdag ifjú, de éppen hozzá hasonlóan, mindig és mindenben nem tudod magadat Reábízni. Ne szomorítsd Megváltódat, ö a hűséges barát, akiben még senki sem csalódott, mert aki Benne bízik, soha meg nem szégyenül. Nem azért kell Jézusba vetnünk bizalmunkat, mert így komolyabb, szebb az életünk, hanem azért, mert aki nem őbenne- bízik egyedül, az átok alatt van! „Atkozott a férfi, aki emberben bízik“ — így szól az Űr! Gondolj a gazdag ifjúra és a szitkok között haldokló megfeszített latorra, akik nem tudtak Jézusban bízni, ö mindig hatalommal szólt és szavának mindenek engedtek. Bárcsak így engedne a te szíved is, amikor ő téged is kér: Bízzál fiam, bízzál leányom! Bűntől tisztátalan szívedet, reábízhatod. Áldjuk őt. hogy mindig figyelmeztet és biztat gat: bőséges Nála a szabadulás és bűnbocsánat. Hidd el, hogy vére hullása közben reád is gondolva imádkozott: Atyám, bocsáss meg nekik... Bízhatsz abban, hogy Jézus éppen azért jött, hogy megkeresse és megtartsa azt, ami elveszett. Ha Jézusról sokféle emlék, kép és elgondolás él a szívedben, most felejts el mindent és csak a keresztre feszített Jézust lásd. ö csak ezért jött, bűnösök szabadítására. És itt a kereszt alatt bízzál abban is, hogy éppen számodra van szabadulás. Pál apóstól Sokszor beszél arról, hogy milyen istentelen, üldöző és hitetlen volt. De azért könyörült rajtam, mondja, hogy bennem mutassa meg teljes hosszútűrését példa gyanánt azoknak, akik hisznek Benne (I. Tim. 1:16). Neked is azt akarja ezzel mondani: bízhatsz abban, hogy még rajtad is könyörülhet. Bízzál Jézus bűntörlő vérében, meglásd, megtisztít és megújít. Bízd reá életed minden gondját. Ha az edzett hajósok, halászok úgy megrémültek a hajóban, igen nagy lehetett a vihar, szédítő nagyok a hullámhegyek és kibírhatatlannak látszott a hosszas küzdelem. Az Űr azonban imádkozott a vihar alatt, azután amikor jónak látta, lecsendesítette a tengert. Jézus népe nem nagyobb az 6 Uránál. Ezért természetes a keskeny úton a tövis, amely fájdalmat okoz, a kereszt, amely össze akar roppantam, a próba, amelyet nehéz kivárni, a rosta, amelyről Jézustól tudjuk, hogy abban az ördög maga ráz és dobál. Bízol-e a viharban is Jézusban? Lásd, ő tudja, hogy mit bírsz el és rád nehezedő keze mennyire látogathat meg téged. Imádkozik mindenkiért, akit megpróbál és gondja van arra, hogy hitünk el ne fogyatkozzék. Nem az a gondolata felőled, hogy megemésszen, hanem az, hogy vesszejével és botjával vezetgetve az örök élet útján terelgessen téged. Bízd reá mennyei otthonodat is. Amikor Jézus mennybemeneteléről beszél, az övéi eltelnek félelemmel. A menny felé vezető utat nem tudják, a földön pedig a kis hívő sereget gyűlölködő, hitetlen, bűnében gondtalanu élő áradat vette körül. Hogy maradhatnak hívek mindhalálig? Hogy őrizhetik meg magukat a gonosztól, és hogyan juthatnak be az örök hajlékokba? Jézus itt is magára mutat: Bízzatok! Elég nékek annyit tudnotok, hogy én legyőztem a világot, bűnt, halált, sátánt, ő nyit kaput a mennybe is a nagy nyomorúságból jövő, de a Bárány vére által fehérbe öltözött vándorok számára. Bízzál az örök élet fejedelmében, aki nem azért jött, hogy porba ejtené és veszni hagyná azt, akit megkereshetett, megmoshatott és karjába ölel. Bízd reá szolgálatodat, az Űrért végzett minden munkálkodásodat. Alig volt valaki olyan reménytelen körülményék között, mint Pál, amikor a farizeusok és sadduccusok tömege majd széttiporta. Börtönében azonban melléje áll az Űr és szól hozzá: Bízzál Pál! Eljutsz Rómába, mert ott ié bizonyságot kell tenned. Mekkora békességet akar ez az ige önteni a szívedbe szolgáló testvérem. Higgyed, hogy valóban csak rabszolga vagy az ég és föld Urának munkásai között. Mindent Uradra bízhatsz, ő tudja legjobban, hogy meddig akar használni, merre akar küldeni és milyen úton akar téged járatni. Ha szüksége van reád, gondoskodik arról is, hogy szolgálhass és arról is, hogy az ige, amely szádról hangzik, megteremje a békesség gyümölcsét. Bízzatok! Ez nekünk is legyen élégi il(. ÉLŐ VlZ 5
