Élő Víz, 1948

1948-október / 21. szám

„Teljesedjetek be Szent Lélekkel!” (Ef. 5: 18.) A tapasztalat azt mutatja, hogy ha a Szent Lélek befolyásának fontosságáról és szükségességéről beszé­lünk, az emberek könnyen félreértik és elferdítik. Ha pl. azt mondjuk a bűnösöknek, hogy Szent Lélek nél­kül sohasem térnek meg, akkor úgy fogják fel a dolgot, mintha lehetetlen volna megtérniök, míg nem érzik ma­gukban a Lélek munkáját; így hát semmi kötelezettsé­gük sincs. Sok fáradságba kerül megértetni velük, hogy az ő „nemtudás“-uk csak a „nem-akarás“-ukra vezet­hető vissza. Ha Isten gyermekeinek azt mondjuk, hogy az imádkozáshoz Isten Lelkére van szükségük, könnyen arra a gondolatra jutnak, hogy nem is kívánhat senki hitből való imádságot tőlük, míg nem érzik a Szent­lélek befolyását. Sokszor mentségnek használják ezt, mintha ez gyengeségből vagy bizonyos tehetetlenségből szükségszerűen következnék így. Pedig a helyes akarás hiányának a folyománya. I. Meg akarom mutatni, hogy megkaphatjátok a Szentlelket. Nem, mintha Isten igazságosságából kö­vetkeznék ez, hanem mert megígérte, hogy az ő Lelkét adja azoknak, akik kérik tőle. (Luk. 11: 13.) Tehát ha komolyan imádkoztok Szentlélekért, meg fogja Isten adni, mert megígérte. Másrészt Isten parancsolja, hogy a Lélek a tietek legyen. „Teljesedjetek be Lélekkel!“ Ha Isten valamit parancsol, a legbiztosabb bizonyítéka ez annak, hogy képesek vagyunk azt megtenni. Már azáltal, hogy pa­rancsol nekünk, szinte kötelezi magát arra, hogy meg­adja az erőt is a parancs teljesítésére. II. Be kell teljesednetek Lélekkel, mert 1. ilyen ígéretetek van, mert 2. Isten parancsolta, 3. a kegyelemben való növekedéstekhez szükség van rá, 4. épp olyan fontos beteljesednetek Szentlélekkel, mint megszentelődnötök. 5. Ha nincs bennetek Isten Lelke, az Ürra szégyent hoztok és keresztyén nevetek becsületét elvesztitek. III. Miért nincs sokakban Szentlélek Vannak az ú. n. hívők között sokan, akik ezt mond­ják: „Én minderről nem tudok, sohasem tapasztaltam ilyet. Ez vagy nem igaz, vagy én nem vagyok rend­ben.“ Mindenesetre te nem vagy rendben, ha sohasem vettél észre magadon semmit a Szentlélek munkájából. Néhány dolgot szeretnék felsorolni, ami akadályoz­hat benneteket abban, hogy beteljesedjetek Szentlélek­kel. 1. Talán álszent, látszatkeresztyén életet éltek. Imái­tok nem komolyak és nem őszinték. Kegyességetek for- maszerü a nélkül, hogy a szíveteket is érintené, és em­bertársaitokkal szemben sem vagytok őszinték. így sok olyat tesztek, ami Isten Lelkét megszomorítja, úgyhogy nem lakhatik bennetek. Ide tartoznak különösen a szo­kásos udvariassági hazugságok. A Lélek komoly és szentséges és a könnyelműséget, a hiúságot és a felü­letességet nem tudja elviselni. 2. Mások világ szerint gondolkoznak és annyira ra­gaszkodnak ahhoz, amijük van, annyira törekszenek földi jó és pénz után, hogy nem is bírhatják Isten Lel­két. Hogyan lakhatnék bennük, ha gondolataikat telje­sen lefoglalják ennek a világnak a dolgai és minden vágyuk arra irányul,,hogy meggazdagodjanak! Görcsö­sen ragaszkodnak ahhoz, amit szereztek, nehéz bármit is feláldozniok az elveszettek megtérése érdekében. Embertársaikkal való kapcsolatukban is mindig csak azt mutatják, mennyire szeretik a világot; kicsiségek bizonyítják ezt. így pl. egy szegény embertől, aki ne­kik dolgozik, elvonják a teljes bért, megrövidítik, amennyire csak lehet, de ott, ahol az ő hasznukról van szó, két kézzel szórják a pénzt. E világ szegényén, aki nem tud védekezni, egy napszámoson, munkáson, vagy szolgán a végsőkig takarékoskodnak, bármennyire agyondolgozták is magukat azok. A magukfajta embe­rekkel szégyenkeznének így bánni, mert ez ártana a hírüknek. De Isten látja cselekedeteiket, könyvében fel van írva, hogy fösvények, rosszul bánnak a szegények­kel és csak akkor cselekszenek helyesen, ha érdekük úgy kívánja. Hogyan lakhatnék ilyenekben Isten Lelke, akik csak név szerint keresztyének! Ez teljesen lehe­tetlen! így sok minden van, ami megszomorítja Isten Lel­két. Az emberek kis bűnöknek nevezik ezeket, de Isten nem. A kicsiben való lelkiismeretesség hiánya szomo- rítja meg éppen Isten Lelkét. Isten nem akar olyan emberekkel közösségben élni, vagy éppen olyanoknak a szívében lakni, akik embertársaikat háttérbe szorít­ják, vagy megvonják tőlük, amivel tartoznak nekik. 3. Mások nem vallják meg minden bűnöket és nem szakítanak teljesen velük. Megelégszenek azzal, hogy általában bűnösöknek vallják magukat, vagy csak egyik-másik bűnüket nevezik néven, de a lehető legna­gyobb tartózkodással, mintha attól félnének, hogy töb­bet találnak mondani, mint amennyi feltétlenül szük­séges. Ez különösen olyan esetekben van, amikor egy embertársunkkal szembeni igazságtalanságról van szó. Isten* tudja, hogy kertelés nélküli, becsületes vallomást tettetek-e, és magatokra vettétek-e az egész bűnt ami abban a dologban benneteket terhel. Ha nem hajoltok meg teljesen, bűneiteket nem valljátok meg és erőtök szerint nem teszitek jóvá őket, ahol valakinek kárt okoztatok, nincs jogotok várni, hogy Isten az imádság lelkét adja nektek. 4. Vagy hogyan várhatjátok, hogy megteljesedtek Lélekkel, ha a test kívánságainak adjátok oda maga­tokat! „Tartóztassátok meg magatokat a testi kíván­ságoktól, melyek a Lélek ellen vitézkednek“. (I. Pét. 22: 11.) 5. Mások tudott kötelességüket hanyagolják el és azért nem kapják meg az imádság Lelkét. Ha valaki nem imádkozik a családjában, amikor érzi, hogy ten­nie kellene, akkor hiába fog a Lélekért imádkozni. Van fiatalember, akit belső ösztön hajt arra, hogy prédi­kátor legyen, de nem teszi, mert más tervei vannak. Tudta a kötelességét, de vonakodott azt tenni. Most kér­heti a Lélek vezetését, amennyit csak akarja, nem nyeri el. A másik elmulasztotta, hogy nyíltan vallást tegyen a hitéről. Régebben teljes volt az imádság lei­kével, de az engedetlenségével megszomorította a Lel­ket és az visszahúzódott. Isten nem engedi, hogy hama­rabb kiderüljön megint felettetek, míg kötelességeteket meg nem teszitek és meg nem hajoltok akarata előtt. Kutassatok alaposan az után a rejte'tt mogkötözött- ség után, ami a szívetekben van, és ne nyugodjatok addig, míg fel nem fedeztétek. Ha egyik-másik bűnö­töket elfelejtettétek is már, Isten nem felejtette el, és nem fogja addig megbocsátani, míg meg nem bánjá­tok és meg nem valljátok neki. Isten nem néz át fö­lötte; semmi jó sem származnék ebből a ti számotokra, ha ezt tenné. Mit 6egitene, ha megbocsátana, és a bűn tovább rombolna a szívetekben? élő víz &

Next

/
Thumbnails
Contents