Élő Víz, 1948

1948-szeptember / 19. szám

Igaz, nagyok és félelmetesek eddigi életed bűnfellegei, amelyből sűrű zápor módjára hul­lottak életedbe megszámlálhatatlan vétkeid. Lásd meg azonban azt, hogy amit Ő megtisztí­tott a keresztről hulló vérével, azt soha, senki nem mondhatja tisztátalannak. Nem kell félned kegyelmével elfedezett bűnös múltad kárhoztá- tásától. Talán arra godolsz félelemmel, hogy régen hirdettetett már bűneid bocsánata és első örömöd elmosódott. Gondolj arra, hogy a mennyben mindvégig nagy az öröm a megtérő felett és ne­ved a legbiztosabb helyre, az élet könyvébe Íra­tott be. Teljen el megfáradt szíved mindig a mennyből alájövő örömmel és bizonyossággal: Senki nem kárhoztathat. Ha az ördög, a nagy öldöklő támad kétség- beejtőén, akkor is legyen békességed. Szíved aj­taján ott van a Bárány vére, az ördög leverésé­nek győzelmi jele és ezért bizonyos lehetsz ab­ban, hogy senki nem kárhoztat. Aggodalmaskodásra olyan kész szíved a jö­vőt kutatja talán? Mi minden várhat még reád a sötét földi pályán? Ezt csak mennyei Atyád tudja, de hála az Úrnak, egyet te is tudhatsz teljes bizonyossággal: sem a földön, sem a leve­gőbeli hatalmasságok között sincsen senki, aki az Ő karjából ki tudna szakítani. Az alvó kis­gyermeknél nagyobb lehet a békességed, hogy­ha Ő a te őriződ. Jézus megváltott gyermeke, halálod órájáig valljad: téged senki sem kárhoztathat! Őrizd meg ezt a kincset ama napig, amikor eljő kirá­lyod megítélni a világot. Felemelt királyi széke előtt, örök szenvedésre ítélt milliók között és az iszonyatos kárhozat elől Jézus maga vezet el bennünket az örökélet hajlékaiba. Akkor olya­nok leszünk, mint az álmodok, eltelve soha nem szűnő hálaadással és vígassággal. Az eljövendő, kibeszélhetetlen vígasságnak előhírnöke az az öröm, hogy mi már e küzdel­mes életben vallhatjuk: Uram, senki sem kár­hoztat! Légy áldott, hogy így is lehet élni. W*a TIÉD VAGYOK 2. Bolyongtam én, üresen, kétség árnya Kísérgetett s vontak halátkarok, Midőn jöttél és fény gyűlt éjtszdkámba; Üdvözítőm, Tiéd vagyok! 3. Beírva már nevem az Életkönyvbe, Törvényedtől már el nem szakadok, Hatalmas vagy, megragadtál örökre; Üdvözítőm, Tiéd vagyok! 4. Tiéd vagyok a földön, míg lakásom>, S a mennyben is, höl várnak angyalok, . Kegyelmedből oda van meghívásom, Ott is Tiéd, Tiéd vagyokj 1948. Franciából fordította: Solt László Megtalálható a Cantate Domino c. énnekeskönyvben a 41. sz. alatt. (Je suis a toi, __) Szövege Edmond Sche­.rer től (1815—89), dallama Louis Bonnettől (1805—92). Nagyfa rcsai közösségi konferenciánkra 120 vidéki és budapesti testvérünket gyűjtötte össze. Istennek Lelke. Ez a szám a vasárnapi zárónapig a helybe­liekkel és a környékbeliekkel néhány százra emelkedett. Már a bemutatko­záskor testvéri közösséggé lehettünk, ahol őszinte szívvel szólaltak meg azok is akik — amint mondták — vé­letlenül kerültek ide és a nagy több­ség, akik a keskeny úton járva és el­fáradva jöttek ide, a felüdülés nap­jaira. Minden arról szólt, hogy Isten sze­retet és bennünket is meg akar töl­teni az ő szerelmével. Reggeli áhítat­tól kezdve estig mindinkább megmu­tatta az Ür Lelke, hogy mi inkább csak az óember szeretető körül va­gyunk ismerősök és csak nagy hiá­nyokat, nyomorúságot látunk ma­gunkban, amikor szívünkben azt a szeretetet keressük, amellyel Megvál­tónk szeretett minket. Sokunk számá­ra lett örök figyelmeztetés az, ami­kor a bibliakörökben I. Kor. 13. alap­ján az Úr az új szeretetünk finom mérlegén mért le — és liíjjával, túl­ságosan híjjával talált bennünket.. Így készítette elő az Ür a szíveket a bűnbocsánathirdetés áldott alkalmára. Sokan most hitték el először a ke­reszt örömhírét és mert nagyon sok bűnük bocsáttatott meg, úgy mehet­tek el Tárcsáról, szívük mélyéből, for­rón szeretve Megváltónkat. Az Úr el­végezte jó munkáját azok szívében is, akik az első szeretetőnket elhagy­tuk vagy meghidegültiink. Megörven deztetett azzal, hogy ő, aki vérével váltságot szerzett nekünit, sasszárnya­kon hordoz, megvéd és őriz az üdvös­ségre. Nagy öröm volt mindnyájunk szá­mára az, hogy egészen kis iskolás- gyermekek is rendkívül nagy érdeklő­déssel vettek részt a konferencián, úgyhogy számukra külön bibliaköri és beszélgető csoportot lehetett alakíta­ni. Az Ür csodálatosan dicsőíti meg magát az ő kicsinyeiben. Új parancsa (Jn. 13, 34—35) elhang­zott és mi a szeretetleuségek nyomo­rúságából, útálatosságaiból megtisz­títva úgy jöttünk el, hogy szeretnénk végre engedelmeskedni es tiszta szív­ből csak szeretni, mindig szeretni, Velő és az övéivel szeretőiben össze­forrni. 2 ÉLŐ VlZ

Next

/
Thumbnails
Contents