Élő Víz, 1948
1948-június / 13. szám
Székébe és ezért engedi, hogy legyen védője bűnös embertársának. Milyen csodálatos az a világkormányzó Isten, aki ebben a történetben előttünk áll! Lehet-e csodálkozni azon, hogy Ábrahám nagyon szerette? Pedig ő még nem látta, amit mi látunk: a keresztet, melyen Isten Fiát is hajlandó halálba adni azért, hogy életben maradhasson a bűnös ember. Csodálatos Isten! Hogyne leBESZÁMOLÓ DEBRECENI EGYETEMI CSENDESNAPOK. A debreceni Tudományegyetem és a pallagi Agráregyetem összes protestáns hallgatóinak április 23-24-25-én csendesnapjuk volt. A csendesnapokon Dévényi József ref. lelkipásztor, Un- gár Aladár, dr. Szabó Mihály táblabíró, dr. Ludmány Gyula ügyész, Gellért Margit C. E. leánytitkár szolgáltak és Győry János evangélikus lelkész testvérünk evangélizált. A csendesnapokat komoly karközi imaközösség készítette elő, és Isten csodálatos áldászáporát zúdította ránk. Nem volt itt semmiféle nagyképű emberi bölcselkedés: az egyszerű evangélium hangzott a megfeszített, de feltámadott Jézus Krisztusról nagyon egyszerű nyelven, s a csendesnapok alatt újra megtapasztaltuk: Istennek hatalma ma is a Krisztus evangéliuma minden hívőnek idvességére. Nincs külön evangélium tudósok és tudatlanok számára: „Tetszett az Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által tartsa meg a hívőket— A záró evangélizáció után 35—40 fiú és leány tett bizonyságot a Jézus Krisztusban megnyert bűnbocsánatról és békességről: a záróösszejövetelre több mint százan jöttek el hálát adni az Úrnak a kapott áldásokért. A csendesnapok résztvevőinek száma állandóan felül volt a 200-on. (Kctharmadrészben fiúk!) — A csendesnapok után egyhetes hálaadó imaóra volt reggelenként 7—8-ig az egyetemen, melyre szintén 40—50-en jártak. Az utómunka lelkibeszélgetésekben, szerdán reggelenkénti biblia- tanulmányozó- és imaórákon, valamint a 2 és féléve folyó karközi evangélizációkon folyik. Kérjük evangélikus testvéreink buzgó imádságát a debreceni egyetemi ébredésért. MBZÖHEGYESEN május 16—23-ig volt evangélizáció Balikó Zoltán szolgálatával. A meglehetősen szétesett gyülekezetben az egyhetes igehirdtés nagy mértékben ihunkálhatta élő gyülekezeti közösség születését. GYULÁN május 16—23-ig volt evangélizáció Csepregi Béla és Weber Julianna tv. szolgálatával. A 700 lelkes városi gyülekezetben a 150-es kezdőlétszám 300-ig emelkedett. Szép számmal voltak másvallásúak is, főként reforélő víz mátusok. Békéscsabáról is rendszeresen átjárt egy kis lelkes csapat. Az utóöszejövetelek is látogatottak és ígéretesek voltak. RÁKOSPALOTA—MA VTELEP. A nagykiterjedósű egyházközség mávtelepi részén csak nemrégen indult meg a rendszeres felkutató és külön, a körzet területén folyó gyülekezeti munka. Református testvéreink templomában gyülekeznek össze és itt rendezték meg a május 17—23. közötti evangélizációt is. Ez a körzet kb. 700 lelket számlál. Az evagélizá- ció alatt is állandóan hívogattunk a gyülekezet diakonissza munkásával. Az evangélizáción 100—140 körül mozgott a létszám. Minden evangélizáló előadás után evangéliumi kar- és szólóének hangzott el. A reggeli áhítatokon és előkészítő imaösszejövetelen kívül minden este utóösszejövetelt is IRATTERJESZTÉS Három könyv az egyházról, Lőhe Vilmostól, fordította utolsó munkájaként Raffay Sándor püspök. 96 lap. Ára 10.— Ft. Fébé-kiadás. Az első rész az egyházról, a második az egyházakról, a harmadik pedig a lutheri egyházról szól. Az első részben ragyogó előadásban hallunk arról, hogy az ember közösségre és egyházba született. A minden időben (,egy“ egyház a népek gyülekező helye, központban az apostoli igével, amely világosan és tisztán mindig jelen is volt, háttérbe szorítva a hagyományt. Ebbe az egyházba minden nép meghívott, a maga látható és láthatatlan mivoltában nyújtva mindeneknek az evangéliumot. A második nagy részben a rész egyházakra oszló egyház való helyzetét vizsgálva, a hitvallásokat írásszerűségük szempontjából vizsgálja s a lutheri hitvallásnak írásszerűségét megállapítva, bőséges egyháztörténeti háttérből kitér a részegyházak ősiségére, illetve idői tartamára, hangsúlyozva a lutheri egyháznak ősi mivoltát a kezdettől fogva. A részegyházak között az igazságtartalmat nem a tömeg és nem az elterjedés foka szabja meg. Végül a harmadik részben a lutheri reformáció egyházi jellegét, befejezett és befejezetlen voltát tárgyalva, rátér arra, hogy a lutheri egyház a felekezetek egységesítője s egyúttal a pogányok áldása feladatot is kapta Urától. Az utolsó fejezetekben egytartottunk, ötven körüli létszámmal. Két ízben átjöttek csepeli testvéreink is. Több mint harmincán kérték bűneikre Jézus bűnbocsátó feloldozásának hirdetését. Több szívet indított magánbeszélgetésre Istennek Lelke. Úrvacsorát 39-en vettek. Sok hálás és magasztalással teli szív volt együtt a morzsaszedésen. ÉRDEN június 6—13-ig volt evangélizáció Csepregi Béla szolgálatával. A nagykiterjedésű telepen, szétszórtan mintegy 400 evangélikus él. Templomuk sincs. A református templomban tartott evangélizációra 100—150-en jöttek össze, örömmel tanulták az evangélizáció énekeit. Utóösszejövetelre 35— 40-en maradtak vissza, úrvacsorát 88-an vettek. Biblia- és imaórájuk csütörtökön délután van. Isten áldása legyen az ö igéjén. házunk igehirdetését, a kátét, a lelkipásztori munkát, a liturgiát teszi vizsgálata tárgyává. A lutheri egyház reménységéről szóló szép sorokkal zárul az igen gazdag tartalmú könyvecske. Dr. Molnár Rudolf: Sötétségből világosságra. Fébé kiadás, 40 lap. Ára 1.70 Ft. A szerző a finn testvérnép bizonyságtételeiből állított össze egy kis sorozatot, amelynek mindegyik tagját áldással használta bibliaórai közösség közvetlenebbé tételére. Különösen jó a gyülekezeti tag és lelkésze című szakasz. AZ ISZÁKOSOKAT MENTŐ MISSZIÓ minden szerdán este fél 7 órakor Budapesten, a fasori református templom ú. n. toronyalatti szobájában bibliaórát tart e szevedély rabságában lévők és hozzátartozóik részére. Egyúttal szívesen lát mindenkit, aki e munka iránt felelősséget érez. A szerdai napokon csak átmenetileg is Budapesten tartózkodó vidéki testvéreinket is szeretettel hívja és várja ez órákra. Az iszákosokat mentő misszió szeptember 10—12 között Foton konferenciát rendez a misszió munkája iránt érdeklődők részére. Ezúton is felhívja a hittestvérek figyelmét a konferenciára s kéri az érdeklődőket, hogy az ügy fontosságára való tekintettel, minden akadályt félretéve készüljenek ^konferencián való részvételre. Addig is ki-ki hordozza imádságaiban a konferencia előkészületeit. 7
