Élő Víz, 1947

1947-augusztus / 11. szám

ÚJ KENYÉR Már külön sorsra jutott a konkoly és a búza. A cséplés is megtörtént. A tiszta mag ott feszül acélos testével a zsákok ölén. A gazda ilyenkor számbaveszi az eredményt és dönt a továbbiak felől. Harmincszoros, hatvanszoros vagy százszo­ros volt-e a termés, az Ür tudja. Ébredések ered­ményét egyedül Ő ismeri. Reánk ez nem tarto­zik. A mi dolgunk ott kezdődik, amikor az ébre­dések Gazdája dönt a továbbiak felől! Nem egy évre terjed a figyelme. Az egész világtörténel­met átfogja gazdasági terve. Ezért ismét nem mi, hanem egyedül Ö az, aki a beosztást irá­nyítja. Megszabja a vetőmag mennyiségét. Megszabja azoknak számát, akiknek el kell halniok, mint a búzaszemnek, hogy új aratás lehessen. Nem tőlem függ a vértanúság útja. Az Úr rendeli el. Számukat nem növelhetem, nem csökkenthetem. Mert a vértanúk vére az új magvetés az Egyházban. S hogy mekkora legyen az új vetésterület, s hogy hol legyen az, a Gazda dolga! Tartalékol is magot ínséges esztendőkre. Nem használ fel mindent egyszerre. De amit ád, az mindig elég. Jó tudni, hogy az ébredést soha­sem egy-két ember tartja fent, hanem Isten, akinek kezében számtalan eszköz van, s akinek sok útja van célja eléréséhez. Akit tartalékol Isten, az tanuljon ■ meg hallgatni és csendben várni, amíg az Ür szája szól. I S a Gazda határozza meg azoknak a zsá­koknak a számát, amelyeket kocsira rakat és malomba irányít megőrlésre. Ez a vetés álma, az aratás éneke és a cséplés öröme. A lisztté őrölt búzaszemből kenyér lesz! Itt nyugszik meg békességben az ébredés ügye. Amikor a kenyér végre ott van az asztalon. Emlékeztek, milyen győzelmi kiáltás volt az Élet Kenyeré­nek ajkán: „elvégeztetett“!? Bizony, csodálatos az, amikor az ébredésből előjönnek a felébredt emberek. Akik valósággal, letagadhatatlanul, ragyogóan és tündöklőén új életben járnak. Mö­göttük a magvetés előkészítő munkája, kudarca, ugartörése, hűséges elvégzése ismert és isme­retlen magvetőkön keresztül. Mögöttük a sar­jadó élet minden reménysége, s minden késhe­gyig menő harca tüskével, sziklával, száraz­sággal, váddal, elemekkel szemben. Mögötte az aratás kínja, mikor elszakadtak a földtől a ka­sza suhintása nyomán. Mögötte a cséplés, a teljes meglialás annak, ami volt. Mögötte Isten malmának zúzása és tisztogatása. S most az asztalon a kenyér! Most emberek járnak újjászületett életben. Most gyülekezetek élnek a Krisztusban. Most felébredt asszonyok, fér­fiak kicsiny nyája harcolja győzelmesen a Krisztus harcát a világ ellen a világban le­vők megmentéséért. Most szolgálatban áll Isten gyermeke s hordozza az Űr dicsősé­gét a pogányok között. Új kenyérre vár a világ! Van-e a magyar ébredés asztalán új kenyér? Öt kenyerecske az Ő kezében elég ötezer megelégítésére. De van-e 8t kenyér?! ÉLŐ VÍZ 1

Next

/
Thumbnails
Contents