Élő Víz, 1947
1947-október / 16. szám
a történelemijén“ címen, Madelelne Bárót francia tanárnő a világ erkölcsi káoszáról, Dr. Kirtley Mather angol professzor az önelégült tudományról, Reinhold Niebuhr amerikai teológiai professzor „Az emberi zűrzavar és Isten terve“ címen, Li, Chu Wen kínai lelkész, KlE-vezető a világegyházról, Dr. Martin Niemöller német lelkész a jövendő Uráról. — Az előadások mellett 50—100-as csoportokban megbeszélések folytak a keresztyén ifjúságot közelről érintő problémákról. A lelki elcsendesedés biztosítására is mindent elkövetett a konferencia rendezősége. A nap mindig közös elcsendesedéssel kezdődött, amelyben közös imatárgyként közös csendes imádság is volt. Utána Cantate Domino — Énekeljetek az Úrnak! ökuménikus énekeskönyv nagyon kedvessé lett a konferencia minden résztvevőjének. A világ keresztyénsége énekkincsének a legjavából összeállított énekgyüjte- ményben az eredeti szöveg mellett legalább még két nyelven fordításban is megvan 95 ének. Ez a könyv tette a világ minden tájáról összesereglett vegyesnyelvü résztvevőket egyetlen éneklő gyülekezetté. Az énekvezér — amerikai református lelkész — csodálatos érzékkel formált belőlünk áhítattal együtt éneklő gyülekezetei, sőt magas igényeket kielégítő kórust is. Megható volt énekelni latinul a „Veni Creator Spiritus“-t (Jövel, Teremtő Szentlélek), görögül „A Jézus Krisztus A konferencia közös alkalmainak a színhelye: a Filadelfia nagyterme. naponként más és más felekezet istentiszteleti rendje szerint volt a reggeli áhitat. Részvehettünk így svájci református, svéd evangélikus, japán keresztyén, keleti orthodox, cseh-testvér és anglikán istentiszteleten. A legmélyebb benyomást a norvég evangélikus úrvacsorái istentisztelet jelentette, amelyben az osloi katedrális- ban a konferencia résztvevői az ortbodoxok és az anglikánok kivételével közösen járultak az oltárhoz és részesedtek Krisztus testében és vérében. A csodálatos áhítatú alkalmon példás rendben 1165-en vettünk úrvacsorát. A testvéri közösség kiépülésének biztosítására minden nap 15—30 tagú bibliakörökre oszlott a konferencia gyülekezete. Ezekben a bibliakörökben a különböző nemzetiségű résztvevők keverve voltak. Abban a körben, amelyben én is résztvettem volt: amerikai, újzé landi, belga, dán, norvég, hindu, koreai, kínai, japán, madagaszkári, észt, német és magyar. — Egyéni elcsen- desedésre a nap minden szakában templomok voltak kijelölve. ÉLŐ VlZ kegyelmé“-t. Kínai éneket is énekeltünk, de azt persze a résztvevők nagy többsége nem tudta eredeti nyelven olvasni. Volt olyan összejövetel, amelyen mindnyájan a „Zengjen hálaének“-et énekeltük magyarul. Mindenki a maga nyelvén mondta az együttes alkalmakkor az apostoli hitvallást és a Miatyánkot. Ilyenkor mindig valóságosabb volt bennünk és körülöttünk a keresztyénség egysége szét- szakítottsága ellenére is. A különböző szavak csak a bábeli büntetés által sújtott fülek számára voltak érthetetlenek. Aki a szíveket és a veséket vizsgálja, az a hitet nézte csupán, aminek a megvallása történt. S az ő szeme bizonyára az „egy, keresztyén anyaszentegy- ház“ egy darabját látta ott. S hitben mi is azt láttuk és tudtuk magunk körül, az egyetemes, szent, keresztyén anyaszentegyházat. * 1 , —
