Élő Víz, 1947
1947-szeptember / 14. szám
Alapos önvizsgálat* „Szántsatok magatoknak új szántást, mert ideje keresnetek az Urat.“ (Hoseás 10:12.) Hogy a Szentírás értelmében „új szántást szánthassatok“, szíveteket össze kell törnötök és ezáltal Isten számára termőképessé tennetek. A Biblia az ember lelkét gyakran hasonlítja szántóföldhöz és Isten Igéjét az elhintett maghoz. Iyen értelemben „újat szántani“ azt jelenti: hozd a lelkedet olyan állapotba, hogy Isten Igéjét magába fogadhassa. Sok „keresztyén“ szíve úgy meg van keményedve és ki van száradva, hogy teljesen képtelen gyümölcsöt teremni, amíg meg nem történik az, amiről itt a próféta beszél. Hogyan szántsunk új szántást? Ha komolyan újra akarjátok ásni szívetek talaját, hogy Isten Igéje számára termékennyé tegyétek, akkor gondolataitokat fordítsátok Isten felé a helyett, hogy ide-oda hagynátok ingadozni őkét. Azzal kezdjétek, hogy nézzetek bele a szívetekbe, kutassátok fel belsőjét, hogy megtudjátok, miként is állótok. Alaposan nézzetek utána, hogy Istennel vagy az ördöggel jártok-e naponként, hogy a sötétség fejedelme vagy az Úr Jézus Krisztus uralkodik-e rajtatok? Bensőtöket felkutatni azt jelenti: tekintsetek vissza az életetekre, idézzétek emlékezetetekbe azokat a bűnöket, amelyeket elkövettetek. Tegyétek ezt azzal a pontossággal, amellyel a gondos kereskedő számláit rendezi. Általános bűn- vallások rendszerint keveset érnek. Bűneiteket egyenként követtétek el, egyenként is kell azokat megbánnotok. Késedelem nélkül fogjatok hozzá és vegyétek sorra először a mulasztási bűnöket. 1. Hálátlanság. Hányszor nyertetek kegyelmet Istentől, amit sohasem köszöntetek meg Neki! Emlékezzetek vissza jóságára, amit irántatok tanúsított, mikor még bűnben jártatok. Ezekért talán sohasem voltatok igazán hálásak Neki. Nem kell-e felismernetek a megtéréstek óta kapott sok kegyelemre gondolva, — ha csak azokat az eseteket írjátok is fel, amikre emlékeztek, — hogy hálátlanságtok listája Istennel szemben milyen fekete és hosszú, s ezért alapos okotok van a szégyentől pirulni és arcotokat # Készlet Karl Engler: Finney emlékezései és beszédei c. művéből. Finney amerikai evangélizátor a XIX. században működött Amerikában és Angliában és Isten sok-sok szívben gyújtotta meg rajta keresztül a krisztusi élet tüzét. Ha valahová evangélizálni ment, először a hitrejutottakat kereste meg. Azt tartotta, hogy az ébredés legnagyobb akadályai a hitben nem becsületes keresztyének, s ezért először ezeknek a fel- ébresztését tűzte ki célul. Az egyik ilyen hívőket ébresztő beszédéből közöljük a fenti részletet. bűnbánattal eltakarni? Ha látjátok ezt, térdeljetek le és valljátok meg hálátlanságtokat egyenként Isteneteknek, bocsánatot kérve Tőle. 2. Isten iránti szeretet hiánya. Gondoljátok meg, milyen fájdalmat éreznétek, ha észreven- nétek, hogy feleségetek, férjetek vagy gyermekeitek kevésbbé szeretnek titeket, mint régen, és hogy szívüket, érzelmeiket és idejüket mások kötik le?! Talán úgy éreznétek, hogy belehaltok a féltékenységbe. És látjátok, Isten féltékeny Istennek nevezi magát. Nem estetek-e a hűtlenség bűnébe, a legnagyobb bűnbe, amikor másokat is beengedtetek a szívetekbe, nemcsak Öt? 3. A Biblia elhanyagolása. írjátok fel, hogy mikor — talán heteken át vagy még tovább — nem volt örömetek Isten szavában. Hányán olvasnak el egész fejezeteket a nélkül, hogy elmélyednének felette, és ha ti is így tettetek, nem csoda, ha semmi haszna sincs az életeteknek Isten számára. Nyomorúságos a keresz- tyénségtek! 4. Hitetlenség. Jegyezzétek fel azokat az eseteket, amikor Isten szavának vagy ígéreteinek nem hittetek és így Istent alapjában véve hazuggá tettétek! Isten megígérte, hogy azoknak, akik kérik, megadja Szent Lelkét. Hittétek ezt? Vártátok, hogy meg is fogja tenni? Ha nem, Istent tettétek hazuggá! 5. Az imádság élhanyagolása. Gondolkozzatok csak, hányszor hanyagoltátok el a kamrácskátokban vagy háziáhítatokon való imádkozást és a nyilvános imaórák látogatását? Vagy nem úgy imádkoztatok-e, hogy az valósággal Isten megsértése volt? 6. A kegyelmi eszközök elhanyagolása. Jegyezzétek fel azokat az eseteket, amikor kicsiségek visszatartottak attól, hogy a közösségi órán résztvegyetek és amikor elhanyagoltátok a kegyelmi eszközöket. Hányszor hallgattátok Isten Igéjét hit nélkül? Hányszor imádkoztatok a földiekre irányított gondolatokkal úgy, hogy a szívetek távol volt Istentől; fecsegő imádságtok egyáltalán nem volt méltó Isten figyelmére? Hányszor daráltátok el imáitokat olyan figyelmetlenül, hogy percekkel később már meg sem tudtátok mondani, miért is imádkoztatok? 7. Embertársaitok lelke iránti szeretet hiánya. Járjátok be gondolatban rokonaitok és ismerőseitek körét és adjatok számot magatoknak arról, hogy milyen kevéssé volt szívetek ügye az ő üdvösségük! Gondtalanul hagytátok menni őket egyenesen a pokol felé. Hányszor nem könyörögtetek bensőségesen talán napokig megtérésükért? Vagy nem is kívánjátok szívből, hogy megtérjenek? 8. A pogányok iránti érdeklődés hiánya. Talán nem is érdekelt eléggé benneteket, hogy áll az ő ügyük és talán egyetlen missziós lapot élő víz 3
