Élő Víz, 1944

1944-augusztus / 8. szám

BIBLIAKOR

Az egyház harca*

(Dániel próféta igehirdetése.)

6. lecke: Az egjház csődben, (Dán. 2,8—18 )

1. A csőd oka• Amikor az egyház megfeledkezik tulajdonképp ni feladatáról és mással ío^Lalko ik, csődbe jut. Szolgál e világnak, az államnak és Isten épen azok által hajtja végre rajta ítéletét, akiknek szolgált. Ma is az a baj, hogy van vallásunk, de »nincsen, kijelentésünk. Ezárt a csőid és ezért a nagy kiábrándulás a vallással és Istennel szemben. Itt van a világ gyűlöletének oka az egyházzal szemben. Az egyháznak Isten prófétájának kell lennie az államban és lesz az állam vallásának (érdekeinek) az uszályhordozója. Az államnak szüksége van rá, mert kevesebb börtön és rendőr kell,, de az egyház sója megízet- lenedett.

2. A csőd mentégé- Nagyon mélyre süllyedhet az egyház. Megizetlenült igehirdetése r.en teremt új lelkeket. A »vallásos« emberek te’e vannak haszonleséssel és cégéres bűnökkel — s a nép egyszerre észreveszi, hogy becsapták, hogy a vallás csak »ópium« vr’L számára. Félrevezették és ök maguk sem vették komolyan. Amikor III. Sándor orosz cár a kievi szent kolostor ereklyéit megnézte, a szent szinódus kormányzójától megkérdezte, hogy hisznek-e még a szent ereklyében? — »Felség, a nép vallásos neveléséhez szükség van ezekre.« — hangzott a válasz. A reformáció korában X. Leó pápa is azon örvendezett, hogy mennyit jövedelmez számára a Krisztusról szóló »mese«! Ezért nem kerülheti el az egyház az ítéletét. 1

3. A csőd megoldásai. Amikor az egyház a bajban nem azt keresi, hogy »hol van az Úr?« (Jer. 2,8), — elkezd »tehetetlen istenek után járni és olyan kutakat ás magának, amelyek nem tartják ,a vizet« (Jer. 2,13.) Az ige világossága helyett a szakértők, a káldeusok, a »bölcsek« kellenek. A világ böl- _ csei és okosai pedig ma is csődbe kergették a világot. A tanácstalanná lett király fenyegette a bölcseket; erőszakkal és vérfürdővel fenyegetődzik. A bölcsek tehetetlensége után jön Ariók, a titkos rendőrség feje (14.). Korunk a G. P. U. és hasonló kötelékek százada, amikor mindenki gyanús, aki él.

4. Kiemelkedés• Nézd az egész u. n. keresztyén Európát és meg kell látnod, hogy minden tudománynak vége. Eljutottunk a tehetetlen düh erőszakosságáig és kell, hogy megundorodjunk önmagunktól. A »szent maradék« látja egyedül a csődöt is és a ki- menekedést. (17—18 v.) Egybegyülik »imahadjáratra.« Ahol saját útjaink véget érnek, ott található meg Isten útja. Azonban csak az tud rálépni, aki meglátja saját útjairól, hogy zsákutcába jutott.

7. lecke: Aki látja a bajokat és felel, (Dán. 2,19 —23.)

, 1. Isten látja a csődöt és megláttatja az sövéivel is. Csak Isten gyermekei tudnak zűrzavaros világban tisztán látni és a legsötétebb éjszakán is utat találni. Ahol az alulról való bölcseség véget ér, ott kezdődik a felülről való. Ezt test és vér nem jelentheti meg, hanem csak egyedül Isten. (Mt. 16,17.) Amikor pedig Isten megjelenti, a hivő ember szent hitében függ az Istentől, engedelmeskedik és a cselekvés mezejére lép. Csodálatos dolog az, hogy a hívő ember a legnagyobb tanácstalanságban is talál tennivalót. Amikor a káldeus bölcsek fejüket lógatva, halálos félelemben ülnek, Dániel elindul, hogy a rábízott üzenetet elfogadja és továbbadja.

2.. Dániel imádsághoz menekül. Látja ő is a nagy nehézségeket és tudja, hogy egyedül nem tud vele megbirkózni, még akkor sem, ha Istent maga mellett tudja. Segítséget kér társai imádságaiban is. Egy kegyelemben bizakodva könyörögnek és bízzák magukat Istenre. Ez jelenti a leszámolást is.minden emberi kísérletezéssel, de jelenti azt a bizonytalan, de annál biztosabb bizakodást, amely mindent Istentől tud várni.

4. Nagyon zavart helyzetekben Isten éjszakai álom útján felel. Isten gyakran közli álomban elhatározását, különösen, amikor a világ megmentéséről van szó. Józsefnek álomban rendeli el a gyermek Jézus megmentését, — József, Sámuel történetei bőséggel példázzák, miként üzen Isten álomban is az embereknek. Isten válasza olyan határozott, hogy Dániel felette érzett örömét nem tudja eltitkolni.

4. Isten gyermekeinek öröme mindig ilyen túláradó öröm. Szívbe nem fér. Közölni kell a megtapasztalt lelki örömöt. Nem csoda, ha Dániel öröme hálaadásban tör ki a szívéből. (20—22.) Milyen megszégyenítő ránk nézve, hogy könyörögni igen, de hálát adni milyen sokszor elfelejtünk.

5. Dániel nem szenved lelki hiúságban. Imádságának végén a neki küldött kijelentést mindnyájukhoz küldött kijelentésnek ítéli. »Amit kértünk, megjelentetted nékünk.« Ennyi csendes alázatosságot hagyhatott-e válasz nélkül az Isten?. Magát el tudja veszíteni egészen és csak az Isten ügyét és mások megmentését látja szeme előtt.

8. lecke: Megkönnyebbülés. (Dán. 2 24—25.)

1. Dániel kockázatos vállalkozásba kezd, amikor másokat is meg akar menteni. Életével játszik, hogy a felbőszült király elé kéri be magát. Aki ismeri a kegyelem bizonyosságát, az nem mondhat le soha mások megmentéséről. Ezért nem hallgathat Dániel", ezért nem hallgathatnak Isten gyermekei.

2. A hit kockázatának vállalása az egyedüli menekülés a világ számára. Isten gyermekei vállalják az új kor megszületésének minden fájdalmát,, hogy menthessenek. A »nyugati világ alkonyában«« borzalmasan megrendítő az-, hogy mindenki a világ végítéletét várja és alig tud bizakodni a jövendőben. Mi azonban nem az ítélet gyermekei vagyunk, de a kegyelemé. Feladatunk is nem az, hogy tolmácsoljuk Isten pusztító ítéletét, hanem irgalmának „vagyunk hirdetői. Erre vállalkozott Dániel. Ez jelentett megkönnyebbülést e világ bölcsei számára.

3. Az egyház a győzelmet, amely ma is meggyőzheti a világot, nem a szószéken és nem előadói termekben és bibliaórákon fogja kivívni, hanem az Isten előtt térdelő bünbánatban. Az egyháznak, mégpedig a »választott szent maradék«-nak« kell először Istenhez térnie, hogy azután a kijelentés igényével léphessen a. világ elé. ’

4. Figyeljük meg, hogy még a rendőrség feje. Ariók is hogyan kapkod a megoldás lehetősége felé. Nem volt neki szokatlan, hogy emberek felett halálos ítéletet hajtson végre. "Maga is kénytelen belátni, hogy a vérengzés nem megoldás a világ számára.. Széplelküséget azonban nem jelent, hogy Ariók a király elé viszi Dánielt. Az Ariókok nem szoktak megrendülni és nem hatódnak meg a »selyem zsinór« szépségén, amelyet az elítélt nyaka köré csavarnak.