Élő Víz, 1944
1944-augusztus / 8. szám
ÉLŐ VÍZ EVANGÉL1ZÁCIÓ. Az erőszakoskodóké a mennyek országa. Márk 10:46-52 1. Vak koldus az országút szélén. A jerikói vak meggyógyításán3k a tö.ténetét háromszor találjuk meg a bibliában (Márk. 10:46—52, Lukács 18:35—43, Máté 20:29—34). Van sok egyező vonás, a (három történetben, de észrevehetők bizonyos különbségek is bennük. Nem egyformán jelöli meg a három leírás a történet helyét. Márk azt mondja, hogy a vak meggyógyítása akkor történt, amikor Jerikóból kifelé mentek, Lukács szerint pedig akkor, amikor Jerikóhoz közeledtek. Egyik szerint tehát a gyógyítás a város innenső, a másik szerint a város túlsó, Jeruzsálem felé eső oldalán történt. Máté Márkkal megegyezően szintén azt írja. hogy »miWor Jerikóból távozá/rak«, akkor történt a csoda. Nem egyformán jelöli meg a három leírás a meggyógyult vakok számát sem. Márk és Lukács egy vakról tud, viszont Máté két vakot említ. Egyéb eltérések is vannak. Máté és Lukács névtelen vaknak a meggyógyítását mondja el, Márk pedig tudja hogy a meggyógyult vak neve Bartimeus. Mások a (gyógyítás körülményei is. Lukácsnál odavezették a vakot Jézushoz, míg Márknál maga megy oda. Némelyik bibliamagyarázó szerint a különbség Márk és Lukács leírása között onnan ered, hogy itt tulajdonképen két különböző gyógyításról van szó. Az egyik akkor történt amikor odaértek a város széléhez, a Imásik pedig akkor, amikor elhagyták Jerikót. Jeiikónak fehér mészkösziklás vidéke sok szem- betegségnek volt a forrása, nem csodálatos tehát, bogy egy átvonulásnál több vak is út,áb3 került Jézusnak. ( ' Fennáll azonban még a Máté feljegyzése szerinti eltérés. Vájjon Máté egy harmadik történetet mond-e el? Eszerint nem két, hanem négy vaknak a meggyó- gyításáról tudnánk. Lehet. De az is lehet, hogy Máté összevonja csupán a két gyógyítási történetet. Ő olykor leegyszerűsíti így a történeteket és cs3k azokat a vonásokat emeli ki, amelyek különösebben fontosak. Van más eset is. amikor kettőből egyet csinál. A feltámadás történeténél Lukács két angyal megjelenését írja le (24;4), Máté pedig csak egyet említ, aki beszél is az asszonyokkal (28:2). -Itt is lehetséges, hogy Máté a két vak meggyógyitásának a történetét összevonja és egy elbeszélés keretében mondja el. Legyen azonban akár egy, vagy két, esetleg több vak mejggyógyitásáról szó, a tény maga egészen hiteles; Jézus vakot gyógyított Jerikóban. Milyen szerencsétlen egy ilyen vak koldusnak a sorsa! 1. Sohasem látta a világ e-er szépségét. Bármennyire szeretjük is szidni ezt a világot mégis tele van az szépséggel. Csak akkor nyílik ki a szemünk ennek meglátására, ha elgondoljuk, hogy mi mindent nem látott ez a vak ember a világból. Sohasem látta, hogy milyen kék az ég, hogyan csillog a felkelő nap sugara a hajnali harmatcseppen, milyen az égre meredő sziklaóriások fensége vagy a fenyőerdő sötétzöld fátyo'a.. Nem szökkent a szemébe ezer szín a (virágba borult mezőröl, vagy a tó vizének sok színváltozatú tükréről. Nem tudja, milyen egy nyíló rózsabimbó, a hullámzó kalásztenger és a levegőt szelő gyorsröptű madár. Milyen kifejező a vak emberre a magyar nép megjelölése: világtalan! Akinek a számára nem ragyog a napnak világossága, anjiáki a Számára nem létezik a (.világnak ezernyi szépsége sem. i A vak elől az ember szépsége is el van rejtve. Nem tudja, hogy milyen az édesanya arcának ragyogása amikor gyermeke bölcsője fölé hajol, milyen egy fiatal leány rózsás arca, vagy egy férfi erőtől duzzadó alakja, a szerelmesek mámoros tekintete, vagy a segítés, könyörület, jóság és szeretet szelíd vonása. Milyen szomorú sors, milyen szegény élet! í ' 2. Még nagyobbá lesz a vak koldús szegénysége azzal, hogy ne[m érti, mi történik körülötte. Ott ül a jerikói országút szélén. Mellette dübörög a történelem szekere. Azt még hallja, hogy jönnek-mennek és a zajból azt is ki tudja venni, hogy ketten sétálnak-e arra, vagy pedig tömeg zúg. Meg tudja különböztetni a zarándokok elnyúló menetét a katonák dobogó lépteitől, de sohasem tudja, hogy barát jön-e vagy ellenség. Kikövetkeztetheti, hogy örömmámorban úszik-e a tömeg, vagy pedig gyűlölködő szenvedélyek sodorják, de az öröm leplezetlen hangjaiból nem tudj 3 meg, hogy minek örülnek s a í\o|V asiet ők riadt meneküléséből sem tudja meg, hogy mitől félnek. Minden megszűrve kerül hozzá. Csajk sejtelmeket táplál a történések felöl és örök bizonytalanságban van a felöl, hogy helyes-e a kép, mit önmagában formál. Ebből a bizonytalanságból a kiszolgáltatottság érzése születik meg, mert a meg nem értett világ1 csalódásokkal és meglepetésekkel van tele. Szomorú sors, szegény élet! 3. A vak egyáltalán n°m ismeri az embereketNem tudja milyen az édesapja és az édesanyja. Nem ismeri azt az embert sem, aki pénzdarabját fa- tányérjába veti. Nem tudja, hogy vájjon közömbösen dobta-e oda, vagy bosszankodva kotorta elő, szánalom indította-e meg a szívét vagy valami külső kényszer csupán. ( Neim ismeri önmagát sem. Sohasem látta még magát tükörben. Végigtapogathatja az arcát és tudja, hogy hol van a füle, meg az orra, tudja, hogy van-e szakálla vagy nincs, de nem tudna ráismerni az arcképére, ha hirtelen látni tudna s megmutatnák neki. Szegény ember! 4. A vak ember örök nyomorúsága, hogy nem ismeri a veszedelmeket sem, arre’yek körülveszik. Nem látja, hol van valami emelkedés vagy göröngy, amibe belebotlik, ha nem vigyáz; avagy lépcső, amin fel kell mennie, szakadék, amit ki kell kerülÉLÓ VÍZ 1
