Élő Víz, 1944
1944-április / 4. szám
kan visszamaradnak. A morzsaszedés élénk és áldásról tanúskodó volt. Kb. 30-an nyitották meg ajkukat bizonyságtevésre és imádságra. Hordozzuk őket mi is imádságainkban. Akinek szívébe markol a rákóczitelepi csonkatorony félbemaradt égremutatása, az adományával is jöhet ennek a nyomorgó gyülekezetnek a segítségére. Pénzadományokat az ,,Elő Víz" Budapest 53.064. számú csekkszámlán is be lehet küldeni a „Rákóczitelepi templomra” megjelöléssel. BIBLIAKÖR A hit abc-je. 31. Jákób. (I. Móz. 32 : 21—32.) I. Jákób neve. Eredetileg mindig volt valami értelme, jelentősége annak, ha valakinek egy nevet adtak. Különösen a Szentírásban, ahol sokszor maga Isten adott nevet valakinek. Mennyire különbözik ettől a mai szokás: amikor értelmetlenül adunk a gyermeknek több nevet is. Jákób = saroktartó. Azért kapta nevét, mert bátyja sarkába kapaszkodva született meg. Nem ok nélkül született így: ez előre jelképezte, hogy bátyját, Ézsaut, háttérbe fogja szorítani s mást elgáncsoló, hamis, ravasz ember lesz. Ezért fordítják nevét így is: „csaló". 12 fiától származott Izráel 12 törzse. Jézus is nem ok nélkül választott 12 tanítványt, arra utalva, hogy az O tanítványai és követői alkotják majd a „Lelki Izráelt". II. Jákób jelentősége. Jákcb a kegyelmi kiválasztás ábrázolója. A Szentírás nem leplezi a hibáit, sőt élesen kiszínezi, hogy érzékeltesse velünk: Isten mindig kegyelemből cselekszik. Akit kiválaszt, az nem dicsekedhetik „Dicsőségemet másnak nem adom." (Ésa. 48 : 11.) (Kegyelmi kiválasztás: lásd márc. szám: „Eleve elrendelés.") III. Jákóbból Izráel. A kegyelmi kiválasztás végrehajtásának pedig az az útja, hogy összetöri Jákobot. A csipócsont kificamítása az emberi önállóság elvételének képies kifejezése (Modersohn), — miután előzőén nehéz helyzetbe, ellenségtől való rettegésbe hozta. (Ézsautól való megérdemelt félelem, Lábántcl való megérdemelt megcsalatás stb.) Es ettől kezdve lesz ő Izráel, „Isten harcosa", „Istennel küzdő". Ugyanezen az úton tesz bennünket, hamisság útján járó Jákobokat is a „Lelki Izráel"-lé. (V. ö. Róm. 9 : 6/b, I. Kor. 10 : 18/a). Ettől kezdve mondhatta Jákób: „Peniel” — láttam az Istent... 32. József. (L Móz. 45 : 1—5.) L József hibái. Mint Jákobnál, itt sem titkol el semmit az írás. Besúgó, beképzelt természet volt. (37 :2, 6.) De ebben része lehetett a kényeztető szülői szeretetnek is, mivel Jákób nagyon szeretett feleségének, Rákhelnek, első fia volt (s az egyetlen is addig, míg Benjámin meg nem született). A családban soha nem jár áldással, ha a -szülők kivételeznek ... II. József megaláztatása. Isten nevelő iskolájába fogta Józsefet. Ennek állomásai: testvérei gyűlölete, élethalál veszedelem, kútbavettetés, eladatás, rabszolga- sors, egyiptomi börtön. Mint Jákobnál is láttuk, a kegyelem mindig előzetes megaláztatással jár, hiszen Isten mindig azokat magasztalja fel, akik megaláztattak. Hosszú, keserves iskola lehetett ez József számára. Ezt különösen akkor látjuk meg, ha kissé elidőzve végiggondoljuk a fentieket. De ennek áldott eredménye lett: IIL József megtisztulása. Csodálatos nemes egyéniséggé formálta az Ür a szenvedés iskolájában Józsefet! Tiszta erkölcsű (39 :9), minden dicsőséget Istennek ad (40 : 8, 41 : 16), testvéreivel szemben könnyekig meg- hatodóan nagylelkű (42—45. rész) . . . IV. József küldetése. A legtöbbet azonban úgy jelent számunkra József története, amint Jézusra mutat. Határozottan látja, hogy neki azért kellett Egyiptomba kerülnie, hogy egyszer majd megtarthassa az övéit. És ez az a pont, ahol Jézusra mutat a történet. Megmondotta testvéreinek: „Ti gonoszt gondoltatok én ellenem, de Isten azt jóra gondolta fordítani" (50:20.); „a ti megmaradástokért küldött el engem Isten ti előttetek." — Mi Judásként eladtuk Jézust s Isten ezt jóra gondolta fordítani. A bűn Egyiptomába a mi megmaradásunkért küldetett el... 33. „Szent". (II. Móz. 3 : 1—14.) I. A juhpásztor. Míg Mózes a Fáraó udvarában lakott, nem volt alkalmas a reá váró nagy szolgálatra. Pedig emberi számítás szerint az lehetett volna a legjobb közbenjáró a nép érdekében, aki az udvarnál képviselheti az érdekét. Mi hányszor gondolkodunk így. De Isten gondolatai nem a mi gondolataink s Mózest éppen juhpásztorrá teszi, amely a legmegvetettebb foglalkozás volt az egyiptomiak szemében. (V. ö.: I. Móz. 46 : 34, Mackintosh.) Emberileg a lehető legrosszabb a helyzet, de így lesz minden dicsőség Istené .. . II. A csipkebokor. Különös Isten megjelenése. Isten végtelen hatalmát, szentségét és gyöngédségét jelképezi. Isten minden tisztátalant megemésztő tűz, minden bűnt elítélő szentség, — de a pislogó gyertyabelet nem oltja ki, a megrepedt nádat nem töri el. ö mindig e kettöségben szokott megjelenni (V. ö.: I. Kir. 19:11— 13. stb.); így ad nekünk bátorságot harcunkban és így tart meg magánál mégis gyermeki bizalomban . . . III. Szent föld. Az egész föld Istené, de ahol megjelent Mózesnek, az a föld különösképpen is. Mindig az a szent az Írás szerint, ami, vagy aki különösképpen is Istenhez tartozik. Az a föld nem cselekedett semmi jót, és mégis szent. Szent a templom is, de nem azért, mert különleges téglákból szent emberek építették, hanem mert Istenhez tartozik. Aminthogy szentek azok az emberek, akik Istenéi a bűnbocsánat (hitrejutás, megtérés, újjászületés) útján a Krisztus Jézusban, akiben igazán hisznek, anélkül, hogy több jót cselekednének a kelleténél, vagy akár csak jók (bűntelenek) lennének is. (I. Kor, 1:2, 3:3.) Ezek alkotják az igazi keresztyén anyaszentegyházat, a szentek közösségét. Lehet, hogy szent egy börtönben ülő, de ott megtért fegyenc, és nem szent egy főpap, vagy szentként becsült ember. IV. „Vagyok". Isten neve. Ebből ered a Jahve (helytelenül: Jehova) név. Jézus is így nevezte magát. (Ján. 8 :58.) Isten az egyetlen örök létező.
