Élő Víz, 1943

1943-szeptember / 6. szám

A keresztyén reménykedésnek sajátságait tatán leg­mélyebben az a történet jellemzi, amelyet Warneck misszionárius ír le könyvében („Pál a mai pogány- misszió világosságában"). Hoffmann misszionárius, aki a pápuák között Űjguineában élt, hosszú ideig keresett egy olyan kifejezést, amely a reménység szó tartalmát híven megérzékíli. Ezt írja erről: „Egyelőre a „várni" kifejezésnél kellett megmaradnunk, de éreztük, hogy milyen keveset mondunk ezzel. 1909-ben otthon kellett hagynunk három kis gyermekünket. Már másfél évig tartózkodtunk Űjguineában, amikor Isten egy kis fiút ajándékozott nekünk. De alig töltötte be 'a fiúcska az egy esztendőt, amikor nagy beteg lett és ^tneghalt. Ami­kor másnap délelőtt a koporsót ácsoltam és könnyem Jrönnyem után hullott a gyalult deszkákra, hosszú (ideig figyelte munkámat egy bennszülött. Végül rész­véttel telten kezdett el beszélni: ,,A fiad meghalt. Ugye TANÍTÁS • ♦ Igazság (Alétheia) A magyar bibliafordításban sok zavart okoz az, hogy két különböző görög szót egyugyanazzal az „igaz­ság" szóval tudnak csak kifejezni. Holott ez a két szó nemcsak betűben, de tartalmában is különbözik egy­mástól; nemcsak a görög nyelvben (alétheia és dikaio- syné) de a legtöbb nyelvben (a latinban például: veri- tas és iustitia, a németben: Wahrheit és Gerechtigkeit, az angolban: trouth és justice). A magyar bibliában sokszor csak úgy tudjuk, hogy melyikről van szó, ha egybevetjük egy idegen nyelvű bibliával. A szentírás általában a valóságot nevezi az egyik „igazságának (alétheia, veritas, Wahrheit, trouth), vagyis azt, ami ellentéte a látszatnak, a színlelésnek, a megtévesztő külső formának, a hazugságnak és a té­vedésnek. A magyarban az „igazsággal" és „valóság­gal" szavak néha megcserélhetők. I. Ján. 3:18: „Fiacs ká'm, ne szóval szeressünk, se nyelvvel; hanem csele­kedettel és valósággal." Ebben a versben a görög „igazságban" szót legjobb volt „valósággal" fordítani. Mikor némely farizeusok ezzel a dicsérettel fordulnak Jézushoz: „Mester, tudjuk, hogy igaz vagy" (Márk 12: 14), akkor a megbízhatóságát dicsérik, hogy tudniillik ő sohase mondott olyat, Isten dolgait hirdetvén, ami nem valóban Isten gondolata és akarata. Az igazságról a szentírásban rendszerint nem álta­lában van szó, hanem Isten valóságával kapcsolatban. Ahol valósággal megjelenik az Isten, ahol nem vala­mely bálvány bitorolja Isten jogait, hanem maga az éiő Isten tapasztaltatja meg magát az emberekkel, ahol Isten csakugyan megmutatja, kinyilatkoztatja magát, felfedi nekünk az ő valóját: ott beszélhetünk igaz­ságról. Hol fogható meg ez a valóságos Isten? A szentírás határozott feleletet ád- Jézus Krisztusban. Kivált János evangélista írásaiban találkozunk gyakran az igazság­fogalmával és azzal, hogy maga Jézus ez az igazság. Ján. 14:6-ban halljuk a nagy igét Jézus szájából: „Én vagyok az igazság", vagyis az ő személyében található meg az igazi, az élő, a valóságos Isten. Hogy milyen is valóságban az Isten, Jézuson láthatjuk meg. Az Úr­isten valósággal, igaz valója szerint kegyelmes Isten. Ezt megbizonyította Krisztusban úgy, mint sehol má­sutt. Ilyen közel az y kegyelme még nem jött az em­berhez. És ez az ő igazi arca. Jézus róla tesz bizony­ságot, mint az igazságról (Ján. 18:37). Egyúttal Jézus­most már elmentek innen?" — „Nem" — válaszoltam. „De akkor ti is meghaltok és mit csinál otthon többi gyermeketek?" — „Ök Isten kezében vannak." — „Oh Uram, — mondta a bennszülött és egy könny ragyo­gott sötét szemében, — micsoda emberek vagytok ti Jézus-emberek 1 Nektek más szívetek van, mint nekünk. Ugye ti túlláttok a láthatáron?" — „Igen barátom, — mondtam neki, — mi túllátunk a láthatáron és bele­nézünk a mennybe." Akkor felvillant bennem a gon­dolat: milyen szép kifejezés a reménységre, hogy túl­látni az emberi láthatáron." A keresztyén ember a reménytelenség foglyából csakugyan úgy lesz a reménység foglya, hogy lassan- kint más lesz a szíve és túl tud látni az emberi hori­zonton, bele a mennybe; azért, mert Krisztus foglya le"- xU, -tuU, ban, az ő életén megtetszik, milyen az az élet, amely az élő, valóságos Isten közelségében él (v. ö. Eféz. 4:21). Igv lesz azután a Jézusról szóló evangélium mind hirdetett, mind írott formájában igazság. Neveztetik igazság útjának, igazság beszédjének (II. Pét. 2:2; Eféz. 1:13). • Ha valaki azt ..kérdezi, honnan vették az első ke­resztyének azt a bizonyosságot, hogy Jézusban és az ö evangéliumában Isten valóságát bírják, azt felelik néki: a Szentlélek által,- „És a Lélek az, amely bizony­ságot tesz, mert a Lélek az igazság" (I. Ján. 5:6): vagyis nem saját gondolataikból, de felülről áradt ki rájuk a bizonyosság. Isten Szentlelke annak a záloga, hogy ők nem valami hamis látszatban élnek, bíznak, hanem az igazságban. Mi nyugatiak hozzászoktunk ahhoz, hogy az igaz­ságot legnagyobb eszméink között tartjuk számon. Az igazságot csaknem mindenestül bölcseleti igazsággá tettük. A bibliai ember mindig valóságos életet ért az igazságon. Bizonyítják a következő újszövetségi kife­jezések: az igazságban járni, az igazságot követni, az igazságnak engedelmeskedni, az igazságot cselekedni (III. Ján. 3—4, Eféz. 4:25, I. Pét. 1:22, Ján. 3:21). Er­kölcsi követelései vannak az evangélium igazságainak, mert az élő valóságos Isten adja r benne tudtul az ő akaratát: igazat kell szólnunk a szájunkkal, el kell tá- volítanunk a tisztátalanságot életünkből, meg kell szentelődniink az igében (Eféz. 4:15, I. Kor. 5:8, Ján. 17:17). Az ördög nem szereti a világosságot és az igazsá­got. Megvakítja az embert, hogy lepelbe burkolja az evangéliumot és vele együtt Isten igazi arcát eltakarja előlünk (II. Kor. 4-3-4). Kételkedést támaszt bennünk az iránt, hogy egyáltalában van-e igazság, és hogyha van, hol található az emberek között? Megkötöz ben­nünket a hazugsággal. Ki nem állhatja a nyíltságot, őszinteséget, annál kedvesebb neki a valótlanság lát­szatvilága. Merjünk az igazság mellé állani! És az igazság sza­badokká tesz bennünket (Ján. 8:32). Ha megtaláltuk Jézus Krisztusban a valóságos Istent, nem hajladozunk jobbra-balra, nem esünk bele divatos jelszavak, esz­meáramlatok hálójába, tudunk önállóan ítéletet mon­dani és győzni fogunk, mert a mi igazságunk bizonyul valóságnak. Augustinus egyházi atya mondja: Az igaz­ság legyen fegyvertársad, hogy eljuthass a győzelemre. (A másik „igazságáról júliusi számunkban írtunk „Megigazulás" címen.)

Next

/
Thumbnails
Contents