Élő Víz, 1943
1943-augusztus / 5. szám
Gyenesdiás Még csak a leányok s az asszonyok-édesanyák csendeshetei teltek le az idén Gyenesen, de már eddig is 355 résztvevőt jegyezhettünk fel az ország legkülönbözőbb részeiről. Az utolsó csendeshét több elkésett jelentkezőjét el is kellett már utasítanunk hely hiányában. A Belmissziói Otthon új építkezés előtt áll, mert képtelen befogadni az egyre növekvő tömeget, amint Cyenes egyre inkább fogalommá válik egyházunk ébredésében. Valóban el lehet mondani rá: „Az Űrtől lett ez, csodálatos ez a mi szemeink előtt." Hogyan kezdődött? Négy évvel ezelőtt még csak lelkészi körökben tudtak arról, hogy Gyenesdiás is a világon van. A lel- készevangélizációk révén, amelyek öt éve ugyancsak egészen csodálatosan kezdődtek. 1938 tavaszán tartott vasárnap délutáni nagy ifjúsági evangélizáló összejövetelen vetette fel Isten a gondolatot egy vallástanító és egy missziói lelkészben. Imádkozni kezdtek ezért az akkor még szinte képtelenségnek látszó tervért, — és nyáron már meg is volt a gyenesdiási „Kapernaum" lelkészüdülóben az első lelkészevangélizáció. Ez volt az első gyenesi csoda. Nem egészen két év múlva kezdődött a második, bár akkor még szinte észrevétlenül, mert senki se álmodta volna, hogy mi lesz belőle. 1939-ben a reformáció hetében Sopronban leányevangé- lizápiót tartott a helyi Evangélikus Leányegylet, elnöknője, dr. Deák Jánosné vezetésével. Utána a vezető is és a leányok is úgy érezték, hogy az Űr előtti elcsen- desedésre jó volna több és zavartalanabb idő, mint egy evangélizációs hét napi kb. másfél 'órája, amelyet any- nyira körülvett a mindennapi élet sok semlegesítő hatása. Reágondoltak, hogy milyen jó lenne vagy egy hétre olyan helyre menni, ahol nincseneK napi gondok, ahol csak Isten igéjével és lelkűk kérdéseivel foglalkozhatnának. A föltámadt lelki szomjúság leleményessé is tette őket. Eszükbe jutott Gyenesdiás. Először csak önmagukra, a soproni leányegylet tagjaira gondoltak, de azután valami belső hang azt mondta, hogy hadd jöhessenek oda mások is. Így támadt a soproni Leányegylet rendezésében 1940 június 20—28-ig az első gyenesi evangélizáló leánykonferencia 48 résztvevővel, akik közül 17-en Sopronból, a többiek pedig Győrből, Kassáról, Budapestről, Nyíregyházáról, ózdról, Dör- gicséröl, Nemeskajalról jöttek. A győri diáklánycsapatban még más községbeliek is kerültek. S Isten áldásban tette rá a pecsétet az egész hétre... Hogyan folytatódott? Annyi kegyelmet jelentett ez az első csendeshét, hegy több leány szívében is felébredt a vágy arra, hogy édesanyjuk is részesülhessen ilyen életformáló együttlétben. Kérésükre, imádságukra a következő nyáron megszületett az asszonyok-édesanyák első evangé- lizáló csendeshete 25 résztvevővel. A leánycsöndeshét- nek ekkor már 67 résztvevője volt. Most azután az asz- szonyok közül álltak elő néhányan azzal a kivánsággal, hogy a férjeik részére is kellene ilyen alkalom, mire 1942 augusztusában a férfiak gyenesi evangélizáló csendeshete is megvalósult. Ekkor már az Evangélikus Testvéri Szolgálat rendezte Kapi püspök úr pártfogásával a helyi keretek közül kinőtt konferenciákat, amelyek mind olyan csodálatosan maguktól támadtak. A növekedés. Evről-évre eggyel több csendeshét keletkezett igy a negyedik esztendőig, amikor — az idén — már hat csendeshetet kellett előirányoznunk a múlt évi hárommal szemben. A múlt évben a leánykonferencián már 109-en voltunk, az asszonyok-édesanyákén pedig 87-en. Jobbnak gondoltuk a kisebb létszámot, s ezért elhatároztuk, hogy idén két-két leány- és asszony csendeshetet tartunk, azonkívül pedig egyet-egyet a férfiak és fiúk számára. (Mert a szülők egyre inkább kiparancsolták a fiúk konferenciáját is.) Az eredmény aztán azt mutatja, hogy — még ez is kevés. Az eddig megtartott két leánycsendeshéten 202 résztvevőnk volt (51 +151),. az asszonyok-édesanyákén pedig 153 (31 + 122). A növekedés egészen csodálatos. A leánycsendesheteken 1940—1943: 48—67—109—202. Az előző esztendőhöz képest számítva először 40%-al, aztán 63 °/o-kal, majd 86 °/o-al nőtt a résztvétel. Az első évhez képest a negyedik év több mint 300 °/o növekedést jelent. Az asszo- nyok-édesanyáknál: 25—87—153. A kezdethez képest a harmadik évben több mint hatszorosra növekedett a résztvétel, ami több mint 500°/o-ot jelent. Férfiaknak még csak egyszer volt csendeshetük. Az indulás azonban erősebb, mint akár a leányoké, akár az asszonyoké volt: mindjárt az első évben 56. Túl a számokon. Azt szokták mondani, hogy a számok többet beszélnek és nagyobb a bizonyító erejük, mint a szavaknak. Csak az az igazán több azonban, ami túl van a számokon is és a szavakon is. Sokat lehetne beszélni az egyes csendeshetek lefolyásáról, megindult egyéni és családi új életekről, gyülekezetekben támadt és támadó ébredésekről, de úgy érezzük, hogy ezt nem tudnánk szavakba önteni. Túl van a szavakon is. Lehetne beszélni megmaradó és erősödő, s elszakadó, de újra feltámadó kapcsolatokról a résztvevők között, ami körleveleken, egyéni levelezéseken és ismétlődő csendesheteken át megy végbe, — sőt Gyenesen kívüli évközi találkozókon is, de ezekben az, ami gyümölcsöt jelent, megint csak a felfelé, az Űr Jézussal való kapcsolat, s csak azon át az egymással való. És ez ismét a Szentlélek műhelyének a titka. Ugyanúgy az is, ahogyan szívról-szívre pattan át a szikra s régi gyenesieken át újak támadnak családi körben és környezetben egyaránt. A csodát azonban az tudja csak igazán, aki megéli. Az emberi szó, az annyiszor és annyira devalvált emberi szó nem képes átfogni. Akik ott voltunk, azok tudjuk csak igazán elmondani, — ha el nem zártuk előle a szívünket, — hogy „az Űrtől lett ez, csodálatos ez a mi szemeink előtt". Ember nem tervezte, álmodni se tudta, ami Gyenesen történt. Isten megcselekedte. Befejezésül két szó fejezze ki a titkot, az át nem élten meg nem érthető titkot, ami ott valóságossá, vagy valóságosabbá lett az életünkben, s ami magát az életet, a soha meg se £ dőlt igazi éíetet jelenti nékünk: „Egyedül Jézus1" ^ A békéscsabai nagy találkozóra sürgős a jelentkezés! Lesz-e még kegyelmi .idő ilyen konferenciákra? Jelentkezzünk! Gyülekezeti közösségeink egy kisebb konferenciát is tartanak szeptember 10—12-én Nagytarcsán. Napirendje és feltételei hasonlók a békéscsabaihoz. Jelentkezés: Evang. Lelkészi Hivatal, Nagytarcsa, Pest m., szept. 1-ig. Bethánia ifjúsági konferenciája: Alcsút, aug. 20—22. Jelentkezés, felvilágosítás: Bpest VIII., Gyulai Pál-u. 9. A napokban jelennek meg: Ruth Paxon „Élővíznek folyamai" c. könyve. (Magyarra fordította: Szent-Istvány Marga) Dalmayer: Bibliai gyermeknevelés c. könyve. (Fordította: Polszter Márta), (Megrendelhető a „Boldogság Útja" címén, Kassa, Alsószoros 19.
