Élő Víz, 1943
1943-szeptember / 6. szám
IRATTERJESZTES A sebész találkozik Istennel (Reök Iván könyve. Kiadta: az Evangéliumi Könyvkiadó. II. kiadás. (Az első kiadás 4 hét alatt elfogyott.) Ára fűzve 9‘60, kötve 14'— P. Istennel találkozni: a legcsodálatosabb élmény. Istennel élni: az Életnek egyedül lehetséges megoldása. Bármit teszünk is, Nélküle halottak vagyunk, legyen bár az a nevünk, hogy „élsz". A legalázatosabb tevékenységében is halott ember találkozása Istennel olyan, mint a mag találkozása az esővel. Vagy mint a sötétben ide-oda tétovázgató csira találkozása a napfénnyel. Egyszerre minden megvaltoziK. Reök Iván könyve a Találkozás megrendüléseiből született meg. Voltaképen nem is írta, hanem íródott; a szerző bizonyságtevő előadásainak eleven ereje él a sorokban, amelyeket gyorsíró jegyzett. Akik hallgattuk ezeket az előadásokat, viszonzásul bizonyságot tehetünk arról, hogy az elhangzottak és leírtak igazsága életünk biztos fundamentumává lett. Korunk tanult embere, vagy éppen tudósa már kiábrándult az anyagelvűség túlhaladott és az új tudományos felfedezések alatt összeomlott metafizikai rendszeréből. Ámde elégedetlen az újabb spiritualisz- tikus irányok ködbe vesző tanaival is. A szellemi, lelki és anyagi válság egyetlen megoldása a kétezer éves keresztyénség, amely vállalja és sürgeti állításainak józan végiggondolását. A könyv a világosság beszédével hívogatja azokat, akik keresnek. És felelősséggel szól a megtért, a hazatért emberhez is. Nagy megerősítési nyer a kereszt bátor hordozására; mert a kereszt ma- is bolondság a pogánynak és botrány a zsidónak! „Nem mintha bármelyikük okosabb, intelligensebb volna ebben a dologban a hívőknél, hanem azért, mert okosságuk és intelligenciájuk olyan bálvány életükben, hogy mereven és ridegen utasítanak el minden értelemre hatni akaró meggyőzést, akaratot megnyerni iparkodó példaadást és szíven kopogtató gyengéd szeretetet." Pedig a szél járása immár megfordult. A természettudományokban dolgozó ember igen jól tudja, hogy bolondság és esztelenség az az istentelenség, amely nyíltan, vagy kendőzötten eluralkodik a tömegeken és sárba tapos és mocsárba fullaszt mindent, amiért élni érdemes és ami nélkül élni nem lehet. Hiszen jól látja a bölcselő is, hogy a világnak semmi értelme Isten nélkül. Egyszerűen nincs értelme, mint ahogyan nincsen értelme egy aratógépnek, gőzmalomnak vagy óriásáruháznak a Déli Sark hómezein. Isten nélkül a világ elhagyatott, értelmetlen és halott. S az ilyen képzeletbeli világban az ember lelke úgy bolyong, mintha a Holdon járna. Társtalanul a kövek közt, reménytelenségben. Félve, fázva és kábultan, a rossz álom világában Ébredj! — szól egy testvér a könyv betűin át a rossz álomban kínlódókhoz; szeretettel és az ébrenlét világosságával. Másutt kürtöt fúj a restek felugrasz- tásara: „össze kell forrasztani a lelkeket! Ha a XIX. század Krisztust akarta kiszorítani életünkből, akkor próbáljuk meg most a másik hatalmasság legyőzését Ne higvje senki, hogy ez megvalósíthatatlan jámbor óhaj! Ellenkezőleg, komoly, tudományos módszerekkel végrehajtható gyógymód. A modern lélektan tanításait követve és felhasználva, külön-külön kell munkába venni az egyes lelki tevékenységeket. Az értelemhez a meggyőzés, az ész érveivel, a racionalitás logikai vértezetében kell közeledni. Egymás után elő kell venni az áltüdományos okoskodásokat, a „létért való küzdelmet", az élőlények túlszaporodását, egymás felfalására sarkaló „természeti törvényeket", meg a többi hipotézist és izekre szedni őket. De elő kell venni a vallás és filozófia, meg az erkölcstan tanításait és tételeit is; utópia-e a keresztyénség, vagy az adott lehetőségek között megvalósítható kötelesség? Azután meg kell keresni az emberek szívét és fel kell gyújtani a kihűlt érzelmeket. Űj színekben kell felragyogtatni az erkölcsi világrendet, meg a túlvilágot, hogy az emberek megláthassák azokat a kincseket is és oda tudják kapcsolni vágyaikat, reménységüket. A szív és az ész együttes fellelkesítésével helyes irányt mutatva utat lehet törni az akaratnak és hogy ha az ember teljes szívével, egész leikével és minden erejével szembefordul a gyűlölet, a sötétség szellemiségével és újra egységesen egész emberré válva szolgálja Krisztust: meg fogja tudni oldani a világ baját és földi életünk emberhez méltóvá, Istennek tetszővé válik." Tegyük hozzá e szavakhoz: Istennek kegyelme által mindez bizonnyal igaz! A hittel és avatottan írt könyv a következő fejezeteket tartalmazza: A sebész találkozik Istennel. Mit mond az orvos a szeretetről? A Biblia és a korszerű orvostudomány. A szenvedés kérdése. Lélekhasadás. Istenkeresés. Utak és akadályok. Normális vagy ab- normis-e a világmindenség? Megválthatja-e az ember önmagát? — A hit- ,böl való megigazulás. Elméleti keresztyénség — gyakorlati keresztyénség. Test, lélek és szellem viszonya. Hipnózis, szuggesztió és autoszuggesztió. A spiritizmus. A harmadik misszió. Individualitás és kollektivitás. Egyéniség és személyiség. Hiszem testünk feltámadását! Aki ezekben bizonyságot tesz hite mellett, aze'őtt teljesen hitetlen volt. A materializmust, az emberi gondolkodásnak azt a módszerét fogadta el, amely egyedül létezőnek, egyedül reálisnak csak az anyagot hajlandó elismerni. Mint mondja: „Az orvosok különben is hajlanak erre a felfogásra, mert a betegség, a sebészi ténykedések azt kívánják, hogy az ember az anyagot, az anyag tulajdonságait tanulmányozza és minden ténykedésével a realitás talaján álljon." Azóta találkozott Istennel s megbizonyosodott, hogy az igazi realitás: Isten és az Ö kijelentése. Isten, aki kijelenti Magát az orvostudomány jelenségein keresztül is. Akinek van füle a hallásra, hallja ... * * * -fir C*—yo V Scholz László: Isten fegyverzetében. Az efézusi levél 6:10-20. szakaszának magyarázata. Luther Társaság kiadása. 55 lap, 1'20 P. A „Lélek kardja" című bibliamagyarázó sorozat megindításával az első füzet tanúsága szerint igen jó szolgálatot végez a szerző és a kiadó. Az első füzet épen a Lélek kardjáról s többi fegyveréről szól. Az efézusi levél pedig eredete szerint is körlevél volt az apostoli kor hívó gyülekezeteihez s így különösképen szólítja fegyverbe Isten minden szentjeit, azaz Krisztus egész anvaszentegyházát. A magyarázat világos, magvas, szemléletes és hívő. Szép magyar nyelven képzett teológus írja. aki néhány mondatot leszámítva nem emberi módon tekint az igére és nem helyezkedik föléje (4, 29, 51-52. 1.), ami nem csekély dolog. Igazi ízes
