Élő Víz, 1943
1943-június / 3. szám
BESZÁMOLÓ Péteriben II. evangélizáció volt május 9—16-ig. 1700-lelk.es gyülekezet. Földműves nép, azonban a kis határ miatt nagyon sokan kénytelenek Budapestre munkába járni. Mostanában jók a kereseti viszonyok, de a gyárak levegője a péteri gyülekezetre bomlasztö- lag hat. A helyi viszonyokhoz mérten az evangélizáció nagy érdeklődést ébresztett. Az esti előadásokon 140—180-ig emelkedett a résztvevők száma. Különösen sokat jelentett, hogy szombat estén egy, az egész falut érdeklő nagy lakodalom se csökkentette a templomi gyülekezetei. Többen még a lakodalomba jött vidékieket is elhívták a templomba s a vacsorát csak az evangélizáció után kezdték meg. Vasárnap estéken 200- 250-en voltak. Az asszonyok számára rendezett sorozatos összejöveteleket az esti előadások után tartottuk az iskolában. Tíz óra felé kezdődtek. 70—120-ig nőtt a hallgatóság száma. Leányok számára vasárnapokon és szombat este a lakodalom idején tarthattunk összejövetelt. Állandóan 25 körül voltak. Fiúk 25— 30-an. Egy alkalommal az összes leventékhez is szólhattunk. Kis cserkészcsapat van a gyülekezetben. Annak a tagjai hűséges és szolgálatkész résztvevők voltak. Több este énekkari számmal is szolgáltak. Férfiak számára két összejövetel volt. Kezdővasárnap presbiteri ülés után 25-en voltak, a befejező vasárnapon bibliaórára 12-en jöttek. Az utóösszejövetelek résztvevői 80—160-ra szaporodtak. Morzsaszedésen a nyelvi nehézségek miatt nehezen ment a megszólalás, kb. 10-en nyilatkoztak meg. Vendégek voltak Nagy- tercsáról, Irsáról és Pilisről. Rónay Lenke testvér és Darnay Ferenc végeztek segítő szolgálatot. Bibliaórák vasárnaponként, imaközösség csütörtök esténként lesz. Gondoljunk rájuk imádságainkban. A békéscsabai imaközösség május 2-án vasárnap vendégül látta az orosházi imaközösséget, Kajos János lelkész és Orbán János tanító vezetésével 34-en mentek el Orosházáról testvéri látogatóba. A vendégeket a kora reggeli órában terített asztal várta. Utána megtekintették a csabai szeretetintézményeket s délelőtt együtt vettek részt az istentiszteleten, ahol az orosházi vendéglelkész hirdette az igét. Ebédre a csabai imaközösség tagjai hívták meg otthonaikba a vendégeket. Olyan nagy volt irántuk a kereslet, hogy csak egy vendég juthatott egy családba. Nemcsak a házastársakat, hanem még a jegyespárt is széjjelválasztották, hogy több helyre jusson vendég a menyilt otthonokba. Délután 4 órakor kezdődött a csabai testvérek megszokott biblia- és imaórája, amin együttesen vettünk részt. Az esti vonattal indult vissza a kis vendégcsapat. — A találkozásnak többszörös haszna és áldása volt mind a vendégekre, mind a vendéglátókra. Az egyik legidősebb és egyik legfiatalabb evangélizációs közösség találkozásában sok építő és hiterósítő dolog volt. Az orosháziak sok tapasztalatról mesélhettek, amit az eddigi hit harcában: győzelmeiben és vereségeiben gyüjthettek. Közösségi életük is sok próbán ment már keresztül s Isten gyümölcsökkel is megáldotta már a hitüket. Viszont ók is tanulhattak a csabai testvérek friss lendületéből, eleven hitéből és összejövetelük tendjeböl. Sok testvéri szív forrott össze ezen a napon. Egymásért való imádkozás és közös teherhordozás kezdődött. — A látogatás viszonzására is azonnyomban ígéretet vettek. Az áldásért kívánatos ezeknek a kölcsönös testvéri látogatásoknak a rendszeresítése. Másutt is. Egymás hite által erősödünk és egymás megismerése és megszerelése után lesz valóságosabbá számunkra Isten népének az egysége. Dunántúli leányevangélizáció. Püspöki megbízásból esztendeje végzi ezt a szolgálatot Malaga Elza diakonisszanövér. Isteni megbízásból is, mert a mi Urunk Jézus Krisztus maga tette rá a pecsétet Lelke munkájának látható jeleivel erre a szolgálatra az ó irgalmasságából. — A tulajdonképeni evangélizáló szolgálat a nyári konferenciák után 3—4 napos gyülekezeti látogatásokkal kezdődött, amelyeken sorozatos evangélizáló összejövetelek voltak leányoknak és külön asszonyoknak is (Felpéc-Tényö, Kisbabot, Bezi, Csikvand, Kissomlyó-Borgáta-Duka, Mihályi, Cell- dömölk). Utánuk késő ősszel kezdődtek az evangélizáló ieány télitáborok, amelyekre az egyházkerület nyolc megyéjében kerülhetett sor. Mindenütt egy-egy hétig arra alkalmas, az egyházmegye minden részéből köny- nyen megközelíthető gyülekezet ifjúsági házában, vagy iskolatermeiben. Sok olyan leány részesülhetett így az Ige pergőtüzének életadó áldásában, aki nyári konferenciára, csendes hétre nem juthatott el. Az ébresztő Ige csodálatos munkát végezhetett az összesereglett leányok szívein, de a táborok vendéglátó gyülekezetein is, amelyek estéről-estére mind nagyobb létszámmal vettek részt a templomban tartott sorozatos evangélizáló áhítatokon. Volt gyülekezet, ahol az utolsó napon még a karzat lépcsői is megtellek hallgatókkal. Rendszerint a záró úrvacsorán is vettek részt gyülekezeti hívek. A táborok anyagi ellátásában • áldozatkész testvéri szeretettel vett részt mindegyik gyülekezet. Az evangélizáció szolgálatban állandó segítőtársak voltak Baloghy Magda és Günther Marianna „gyenesi" testvéreink. Visszatekintve erre a télre, hálaadó örömmel mondhatja el nyolc gyülekezet (Farád, Bakony- szombathely, Vönöck, Bácsa, Iharosberény, Bábony- megyer, Répcelak, Kővágóőrs) s a nyolc táboron 96 gyülekezetből résztvett 400 leány: „Az Ür csodásán működik — Zengjen hálaének!" Lelki munka a betértek között. A betértek budapesti evangélizációja és külön lelkigondozása 1941 október havában vette kezdetét egy közülünk való kisebb csoport kérelmére. E hó 19-én volt számukra az első evangélizáló előadás, amelyre az egyházmegye esperese mint pesti egyház- községünk igazgatóleikésze, személyre szóló meghívókat küldött szét. A fasori templom csaknem teljesen megtelt. Még két evangélizáló est következett ezután a pesti templomokban: 1941 november és 1942. január havában. Az igehirdetők Gálát György, dr. Mády Zoltán, dr. Reök Iván és Sréter Ferenc voltak. Ugyancsak 1941. októberében kezdődtek a Damjanich-utca 28,b. alatti esperesi hivatal tanácstermében azok a hetenkénti evangélizáló jellegű bibliaórák, melyek azóta is — jelenleg hétfőnként 6 órai kezdettel — megszakítás nélkül folynak és a betértek missziójának gerincét képezik. Az 1941/42 téli évadban a résztvevők száma mintegy 40 körül mozgott. 1942 júniusában a bibliaóra résztvevői kérték, hogy ne kelljen nyári szünetet tartaniuk, s mivel erre az időre állandó vezetőjük nem volt, egész nyáron át maguk kértek fel esetról-esetre vendég-igehirdetőt. 1942 szeptember havától a bibliaóra rendszeres vezetését Gálát György csömöri lelkész vette át. Isten gazdag áldása tapasztalható ezeken az órákon. Míg koÉLÖ VÍZ 7
