Élő Víz, 1943
1943-június / 3. szám
A tanítvány öröksége.* IT. Tim. 4 : 1—6. Jézussal legbensőbb közösségbe tanítványai tudtak kerülni. Éppen azért igen nagy dolog volt, hogyha valaki Jézus tanítványává lehetett. Nagy dolog volt az első 12 számára, de nagy dolog azóta is mindenki számára, aki tanítványi viszonyba kerülhet a Mesterrel. Éppen azért fontos dolog, hogy világosan lássuk, kik Jézus igazi tanítványai. Nem mindenki tanítvány, aki ezt mondja Uram, Uram! Tehát Jézussal tanit- ványi viszonyt keres. Sokan vallják öt Mesterüknek, akiket Ö nem ismer el tanítványának. Nem mindenki tanítvány, aki bűnvallást tud tenni. Keresztyén tapasztalatokról számol be, példák özönét tudja felsorolni, akár a maga, akár a mások életéből Isten segítségéről, aki fuvolázó, vagy ellágyuló hangon mondogatja Uram, Uram! Még az sem mind tanítvány, aki csodákat is tesz. Jézus az elutasítottaktól sem tagadja meg, hogy az ö nevében ördögöket űztek és sok hatalmas dolgot cselekedtek. Csodák beszélnek mellettük. De Jézus azt mondja, sohasem ismertelek benneteket. (Mt. 7 : 22—23.) Nem bizonyos, hogy valaki tanítvány, ha Jézusnál volt, Sokan jártak Jézussal. Bölcsek, szentimentálisak, kétkedők, nemzeti fellendülést keresők. A gazdag ifjút az örökélet utáni vágya vitte Hozzá, találkozott Vele, mégsem lett tanítványa. Még a tanítványok sem mind tanítvány. Júdás Vele járt. Missziói úton volt, prédikált, gyógyított, mégsem volt igazi tanítvány. Sok tanító tudja, hogy a tanítványai nem mind maradnak meg mesterük örökében. Különösen a nagy tanítóknak van sok árulója. De talán egynek sem annyi, mint Jézusnak. Akit ö tanítványává tett, árulójává vált. Hány áruló lehet még azok közül is, akik ma a tanítvány mezében járnak. san, mint a kígyók. Ehhez azonban nékünk kell jódban, igazabban és állandóbban kitárulnunk a Világosság előtt! Csak így telhet be az ige: „úgy fényeskedjék a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák a ti jócselekedeteiteket és dicsőítsék a ti menneyi atyátokat". Láthatják a cselekedeteinket, de mégis csak az Űr ragyog azok által is előttük és őt dicsőítik. Mert „Isten az, aki szólt: sötétségből világosság ragyogjon, ő gyújtott világosságot a mi szívünkben az Isten dicsősége ismeretének a Jézus Krisztus arcán való világoltása végett" (II. Kor. 4:6). így akar segíteni nékünk az Ür, hogy el ne térjünk se jobbra, se balra. Só is és fény is helyesen legyünk. Halljuk meg éppen azt, ami nékünk szól ezekből, mint személyes üzenet. Talán ezt is és azt is. Vagy ezt jobban, azt kevésbbé. Mert Ö személyes,pásztor. Az egyiknek azt mondja: „Meglásd, senkinek se szólj!" (Mt. 8:4). A másiknak: „Eredj haza a tiéidhez és jelentsd meg nékik, mely nagy dolgot cselekedett veled az Ür" (Mk. 5:19). Csak mi tudunk olyan konokok lenni, hogy mégis csak még jobban elhajlunk. Ki jobbra, ki balra. Amíg hallottuk ezeket az előadásokat, talán azalatt is a másiknak a bűne, másoknak a miénkkel ellenkező elhajlása jutott az eszünkbe ... Alázkod- junk meg és forduljunk meg, amíg nem késő. Amíg az Ür ki nem mozdítja a gyertyatartónkat (Jel. 2:5). Ki az igazi tanítvány? Aki fenntartás nélkül követi Jézus Krisztust. Jézus sokszor beszél arról, hogy nem lehet tanítványa az, aki kifogásokat emel, feltételeket állít fel s bárkit is az életében előbbre állít (Luk. 14 : 26—27). Ne is indulj a nyomába, ha kikötéseid vannak. Inkább ma menj el megszomorodva, de ne légy árulója. Aki eljutott Isten igazi megismerésére. Jézusnak a három éve velejáró tanítványainál is kétségbe kellett vonnia, hogy igazán ismeri Öt. (Jn. 14 :9.) Megvan-e benned Jézus igazi ismerete? Tudod-e, hogy mit hozott Ö neked és mi akar lenni a számodra?“A tanítványok is mi mindent vártak Jézustól: bölcseséget, aranyat, maguk felmagasztaltatását, nemzeti fellendülést! És mit kaptak? Egy kivételével vértanúhalált, de mindannyian örökéleíet. Akik egymást szeretik. (Jn. 13 :35.) Nem csepegő, érzelgős szeretettel, hanem az igazi áldozatvállalással. Az az igazi szeretet, amikor valaki életét adja a barát- jaiért. Vájjon ismertetőnk-e ez a szeretet. Sok keresztyén ma arról ismerhető meg, hogyan szenteskedik, milyen kegyességi gyakorlatot folytat, ha titkon gyű- lölséggel van tele is a szíve. Aki tudja, hogy Mestere nélkül semmit sem tehet. Jézus tanítványai nem voltak csodalények. János a samáriai falut fel akarta perzselni, Péter tagadó volt, Jakab nagyravágyó, Pál és Barnabás civakodtak. Egyszerű, bűnnel megterhelt emberek, csak igazi tanítványok szeretnének lenni. Vágyódnak a júdási mivoltból az igazi tanítványság felé. Uruk nélkül semmire nem válallkoznak. Az igazi tanítvány önmagától dadogni sem mer, puszta eszköznek érzi magát. Vannak mesterek, akiket az ember túlhaladhat. Jézus meg sem közelíthető.. A tanítvány öröksége. Vannak rettenetes örökségek. Gondoljunk az igére: megbüntetem az apák vétkeit a fiákban. Száz és száz példa tanúskodik sok rettenetes örökség mellett. Gondoljunk Róm. 5 : 18-ra: egynek bűnesete által minden emberre elhatott a kárhozat. Ott hordjuk mindnyájan testünkben Ádám örökségét. Milyen rettenetes örökség egy gyermek számára, ha otthon csak veszekedést lát. Ha már gyermekszívét és szemét megbotránkoztatták a mennyei értékek sárbataposásával. Pál apostol II. Tim. 4 : 1—6-ban a tanítvány örökségét adja ót Timotheusnak. Utolsó levele utolsó fejezetét. Búcsúzni készül. Ott áll az örökkévalóság kapujában. Tele van emberi hűtlenség 'megtapasztalásával. Fel tetszik előtte az Ura is, Akinek Damaszkusz óta tanítványa. ünnepélyes hangon végrendeletként mondja: Hirdesd az igét! Nem önmagunkat élményeinket, olvasmányainkat, de az igét kell hirdetni. Ügy, mint ahogyan a kisbíro kidobolja azt, amit a jegyző rábízott. Megmásítás nélkül. Sokszor szeretnénk elkenni az igehirdetést régi keresztyén emberek tapasztalataival, holott az igét kell hirdetni. Néha elég kimondani egy szenvedőnek: testvér. Elég, ha egy ótvaros gyermek * Elhangzott a hódmezővásárhelyi közösségi konferencián, 1943. augusztus 22-én. 4 ÉLŐ VÍZ
