Élő Víz, 1943

1943-június / 3. szám

TANÍTÁS BIZONYSÁGTEVÉS ÚIONNANSZÜLETÉS Az emberi értelem örök botránkozása hangzik Ni- kodémus ajkán: „Mi. módon születhetik az ember, ha vén? Vájjon bemehet-e az ő anyjának méhébe másod­szor és születhetik-e?" De ez nem ingatja meg Jézust kijelentése határozottságában: „Szükség néktek újon­nan születnetek!" „Ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát." (Ján. 3 : 3—7.) Helyén­való azért, hogy ebben a fontos kérdésben keressük a Szentírás világos tanítását. „Ami testtől született, test az" — mondja az Úr. S a test az embert bűnében, Istentől való elszakadott- ságában jelenti. „A lest gondolata ellenségeskedés Isten ellen, minthogy az Isten törvényének nem enge­delmeskedik, mert nem is teheti" — tanít Pál apostol Róm. 8 :7-ben. Aki tehát a születése napján belépett ebbe a világba, az nem tud engedelmeskedni Istennek és hinni Őbenne. „Vétekben fogantattam és bűnben melengetett engem az anyám" (Zsolt. 51; 7). Teljesen romlott vagyok. A hitre képtelen. Ahhoz, hogy hinni tudjak s ez által üdvözüljek, bennem egy új embernek is meg kell születni. A belső vagy lelki embernek. Két bibliai vers az újonnanszületést a keresztség- gel kapcsolja össze: Ján. 3 : 5 és Tit. 3 : 5. A gyermek- keresztség ellenzői helytelenül állítják, hogy az utóbbi­ban csak felnőttkeresztségről lehet szó s hogy a gyer- mekkeresztség nem lehet ilyen kegyelem közvetítője Az Apostolok Cselekedeteiről írott könyv nem egy he­lye bizonyítja, hogv egész családok gyermekestől együtt keresztelkedtek meg kezdettől fogva; sőt ahol felniőttek kereszteléséről esik szó, ott is mindig a ke­resztyén élet kezdetét jelenti a keresztség és sohasem a megérettségét, vagy befejezettségét. Az óegyház idejéből félreérthetetlen nyilatkozatok maradtak fenn, amelyek kifejezetten a gyermekkeresztséggel kapcso­latban beszélnek Isten újjászülő kegyelméről. A leg­régibb egyházatya, Iréneus a II. század elején szüle­tett és a kisázsiai Jánoskeresztyének hűséges tanítvá1 nya volt. Ő mondja: „Krisztus azért jött, hogy üdvözít­sen mindenkit, mindenkit, mondom én, akik csak általa újonnan születnek Istennek, csecsszopókat, apró gyer­mekeket, ifjakat és öregeket." A kb. 182-ben született Origenés egyházatya mondja: „Az egyház az aposto­lok módjára megkereszteli a gyermekeket is." Amit pedig a Szentírás az őshegyház keresztségére nézve ta­nít, mindaz áll az én megkereszteltetésemre vonatko­zóan is. Ez az újonnanszületés azonban gyakorlatilag még nem vált valóra a gyermekkeresztségben. A megkeresz­telt és a meg nem keresztelt gyermek között felnöve­kedésük során nem is látható lelki különbség. Lap­pangó az még és megtérés nélkül mindenestől kárba- veszett, A keresztségnek és az újonnanszületésnek, illetve Szentlélek kitöltésének nem is kell ugyanabban az időben történnie. A samáriaiakra csak később töl­tetett ki a Szentlélek (Csel. 8 : 15—17), míg Kornélius háznépe már a keresztség előtt megkapta (Csel. 10 : 44—48). Csak az újonnanszületés, Lélektől való szü­letés, Szentlélek-nyerés jelent egyet a bibliában. Más bibliai helyeken az újonnanszületés az Ige által történik: I. Pét. 1:3, 23; Jak. 1:18. A* kereszt­ség sem kivétel ez alól, mert abban is az igével kap­csolódik a víz. Amint Isten igéjével teremtette a vi­A hegy megindul Mintegy két esztendeje, hogy a keresztyénség több lett számunkra, mint a származási iratok szerencsés, vagy balszerencsés adata. Azóta Isten sűrűn megmuto­gatta csodáit. Sokszor kitört belőlünk az öröm kiáltása; ezt Ő cselekedte! Egyik, ilyen esetet így emlegetünk egymás közt; „Amikor a hegy megindult." Nem volt nagy hit, amely megindította a hegyet; akkora volt, mint a mustár­mag... Ébredésünk idején eszünkbe jutott valaki, aki már tíz éve jéghegyként állott szemben családunkkal, pedig valaha oda tartozott. Keresztyén ember nem ellenségeskedhetik; megki séreltünk hát közeledni hozzá. Fagyos visszautasítás volt a válasz s ez le is hűtötte szalmalángunk mele­géi. Nem próbálkoztunk többé. Kötelességből azonban tovább imádkoztunk érte. Hónapok múlva a legváratlanabbul levél érkezett tőle. A hangja igen meglepő volt; átmenet nélkül ba­rátságos, meleg és sokat ígérő. „Megváltozott az Istennel szemben a felelősség- tudatom" — ezekkel a szavakkal fogadott, amikor fel­kerestem. lágot, ugyancsak igéjével teremti újjá azt. Még vilá­gosabb lesz ez akkor, ha arra figyelünk, hogy az újon­nanszületés mindig kapcsolatban van a hittel, hitre- jutással. Hit pedig az ige hallásából születik (Róm 10 : 17). A galaták is „a hit hallásából" nyerték a Szentleiket (Gál. 3 : 2, 5). Ahol nincsen hit, ott nincsen új élet. Istennek a kereszlségben nyújtott kegyelme csak úgv lehet újjászülő valóság a számomra, ha egy­szer valóban meghallom az evangéliumot és abból hit­tel fogadom a Krisztus véréért nékem is hi/rdeteítt bűnbocsánatot. Bizodalmas hittel, amelyben rábízom életemet az én Uramra, átadom magamat néki. Akkor születtem újonnan, ha a kegyelmet hirdető igén ke­resztül így ébreszt bennem hitet a Szentlélek. Megrom­lott régi emberem sohasem tudna valóban hinni a ke­gyelemben, nem tudná odaadni magát az ő Urának. Luther azt tanítja, hogy „a hit Isten munkája ben­nünk, amely által átformál és újonnanszül bennünket (Ján. 1 : 13), az ó-ádámot pedig megöldökli. A hit tel­jesen új emberré Lesz bennünket szívünk, lelkületűnk és minden erőnk tekintetében és Szentleiket hoz ma­gával". „Először a keresztség munkálja az újonnan­születést, de megtérés nélkül nem használ a kereszt­ség ... ha pedig megtérsz, akkor a keresztségben kí­nált kegyelemhez térsz." Ne hagyd kárbaveszni a kegyelmet, higyj az igé­nek s Szentlelket nyersz és új életed lesz!

Next

/
Thumbnails
Contents