Élő Egyház, 1972 (7. évfolyam, 19-20. szám)
1972 / 20. szám
•• KÖNYVEK: "...hogy mindnyájan egyek legyetek" MAGYAR 'ÖKUMENIKUS TALÁLKOZÓ - SIÓN 1971 -Szerkesztette:?.Békés Gellért OSB -Kath.Szemle kiadása, Róma 1971. Kipling angol iró a három dolog között, ami sohasem telik be, megemliti a szemet s kihagyta az egyházat, mint az örök"új" propagálóját, -hirdetőjét. Az egyházat, amely eközben a legkonzervativebb, l~gdogmatilcusabb, legstrukturáltabb, tehát szerkezetében a legfelmozdithatatlanabb, s legtöbb hatalmat szerzett vallástársadalmi valóság a fejünk felett. - ..."Neszülnek a kötelékek, a kritika hallatlanul erős, - a hagyományokat és a hierarchiát relativizálják, zárójelbe teszik, de nem tagadják meg," - fejezi ki legmerészebben, legszakavatottabban Gánóczy Sándor, kath.teológiai tanár azt, ami ma kél, támad, forrong és születik a gondolkozó elmékben s az idők méhében is. Több tanulmányon a pórázon vezetett lázadás illatát lehet érezni, s némelyikük nem mentes az újitást bombasztikus szólamokba göngyölgetö futurizmustól sem. - De a gondolkozás s a vizsgálódásra szólitó torna pláne továbbvihetö az olvasó által.-Azok a felsöfogalmak,amiken' a' gondolkodásunk, de maga a társadalom szerkezete is nyugszik, - kiürültek s nincsenek többé - Írja Hanák Tibor. A felsöbbségtisztelet, az univerzálisból az egyedi kikövetkeztetése megszűnt. Az ember viszonya a valósághoz - megváltozott, a gondolkodás "alulról"'indul ki. Az ember viszont a jólét ellen nem akar lázadni s pót-igazolással, pótideologiákst gyártva -lázadva - s "békés koegzisztenciában" meg akarja tartani a megüresedett valóságokat stb.stb.Ebbe a gondolatmenetbe partomladékról tóbacsúszott k'Ö csobbanásaként hat Cseri Gyula tanulmányában az a ráutalás, hogy az Egyház reformált felekezeteiben az ember-kép (igy a református ember-kép) ma is az, hogy az ember s zenitől - szemben áll Istennel, s akit maga Isten tanit, abból nem hullhatott ki az ö képe. Az "új"-ként sürgetett egység saközössőg - kát dolog, - irjn.~ Gánóczy Sándornak már fentebb idézett tanulmánya aztán az a sima tóba zuhant szikla, melynek hullámveréseit nemcsak a magyar katolikusságnak kell felfognia, de a protestánsoknak is, kik - túl a magatartásbeli örökségen - úgy kiveszejtették önmagukból a Hanák Tibor rajzolta vallásos világkép felső fogalmait, mint a darabjaiban kicserélt mondabeli thábei szent hajó is csak a nevét őrizte meg. A könyv legkönnyebben a Kath.Mg.gyar Diákszövetség (D-Ö München, Trogerstr.Aö) elmén szerezhető be, csupán néhány frankért, illetve márkáért.- 10 -"... gyermek, kutya, szekér, csikó, hidlás és ól szalad". - . "Hová, hová, hová magyarok, magyarok?... Elfogy az ország: veletek nyúlik, szakad, csobog; Veletek mennek a dűlök, a falvak, templomok. - Nem lesz magyar a föld, amely magyartól megürül, - Mit ér magában az üveg, ha bora kidül? " "Egy ország ráng mögöttetek, veszejtve véreit - egy ország megnyitott ere lüktet, vérzik.- Meddig? S miért? S kikért? Kiért? Magyarok! Magyarok? - Beh szomorú, beh keserű : kettőt kell halnotok!".... SZITMYAl ZOLTÁN: SZELLEMI TÁJAKON (Transworldstate Books,Chcago 1971) * * * * * * * * * * "''r * * * * könyvében Illyés Gyulától idézi a fenti sorokat. Legszebben Tűz Tamás, tengeren túl élő neves katolikus papköltö,s Európában: Zathureczky Gyula méltatta ezt a századféli magyar szellemi életről szóló áttekintést. -Tűz Tamás révén megtudjuk, hogy a kiadás dicséretes munkáját Szathmáry Lajos vállalta s vitte véghez. Két szemünkön túl látó "Harmadik szem" elmen ö irt előszót is a könyvhez, az iró mélyre néző látását méltatva, mint tettet. ... Hogy miért szeretjük - magyarok - oly bárgyú-forrón a hazát?... Azok miatt a történelmi kataklizmák miatt, amelyeket soha senki - se irány, se áramlat nem állíthatott meg: Ezért fáj Illyés Gyulának, hogy a hidlás is szalad,s Szitnyai Zoltánnak, hogy "Miért (is) dobtok követ ránk?" - otthoniak. - ? -A korosabbak szemében újra támad egy volt világ; a fiatalabbak sokat-sokat meríthetnek a könyvből.
