Élő Egyház, 1971 (6. évfolyam, 17-18. szám)
1971 / 17. szám
- 2 -Mennyire összevonta hatalmát a sötétség! Jézusnak vért kellett izzadnia a Gecsemáné-kertben! Az elfogatás, a kihallgatása: milyen eredménytelen munka volt! Mennyi erőfeszítésbe került, amig Jézus hátán az ostor végigszántott; amig kiviték a vesztőhelyre s átkot kiáltottak reá! - S amint ott van a tömeg, óriásán, mint izgalmas felhajtás, - hogy Jézus halott legyen! Sikerült! Jézus halott volt; Nagy kő feküdt a sir száján, mint óriási teher. Sirdomb, -kő a sir száján azért van, hogy ki ne jöjjön a halott. Mekkora lehett ez a kő, amely -Jézus sírját, - aki magát Életnek, s Feltámadásnak mondta, - elzárta! Minő jegye az, örök emberi erőfeszítésnek, hogy le is pecsételték a sirt, hogy vissza ne jöjjön Jézus! . •' '-- > S milyen játszi-könnyed munka volt a mennyeieknek elhengeriteni a követi Milyen játszi-könnyedséggel tud követet küldeni,- fényes, fehér-ruhákban Isten. S milyen játszi-könnyedség volt felállni az Úrnak, összehajtani a kendőt, s kijönni a sírból. De milyen erő kellett ahhoz, hogy lehulljon a sok-sok gyűlölet! A feltámadáshoz: akarat kell. A gyáva, puha, akaratgyenge embereket elviszi a krizis;s ők képtelenek a halál ellen is küzdeni, feltámadni! Mert két feltámadás van. Az első feltámadásban csak azok vesznek részt, akik legyőzték a halál hatalmát. - a második feltámadásra mindenki eljut, aki az elsőből kimaradt. Feltámadnak a gonoszok is s nagy, erős parancsszó húzni fogja őket, • hogy odaálljanak a Biró trónja elé. - A‘harmadik féltámadás a lelki feltámadás. Ez megelőzi a másik kettőt. , Fel kell támadni! Az élet nem ér véget a sir börtönében! Elő kell állni, meg kelj jelenni á Biró előtt. S amikor az ember belátja, hogy Isten igazságossága előtt nem állhat meg, bűneiért büntetést érdemel, -ebből a megbánásból, ami nem más, mint az isteni kegyelem által bennünk keltett érzés, - összegyűl s felhalmozódik az a Csodás erő, amely a halottakat kidobja a sirból - s a Biró elé állitja. Nem kicsi ez az orö! Mennyi gyötrelmet kell végigélni, járni kell egyedül, zarándokként,micsoda harc, mennyi szenvedés, mig az ember, összetörve, kifosztottan elismeri, hogy nincs benne semmi jó, s magamaga halálra ítéli magát! - Mennyi erőbe kerül napról-napra halottként odaszegezni magam a keresztre és megtapasztalni Krisztus feltámadásának az erejét, hogy ezzel az szenvedésben megtisztult emberi erő beletorkol jék Krisztus erejébe! ; ■ . A léleknek nem idegen esemény a feltámadás. Már most- kezdődik bennünk! Bizony, mondom néked, ha valaki újjá nem születik víztől és lélektöl, nem mehet be az Isten országába... Minő-utalás lenne ez, ha nem az, hogy a Feltámadás már most megkezdődik bennünk! S mire utalna Pál apostolnak a diadal-kiáltása, ha nem erre, amikor ezt mondja:"Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, s eltétetett nekem az igazság koronája"! - S az Úr szava, aki int:"Légy hü mindhalálig s néked adom az-élet koronáját". Igazin boldogok azok, akik az Urban haltak meg! ■Nem kell tehát merengeni a halálon s neki adni a diadalt, amikor Jézus él Csüggeteg emberek! Szedjétek össze .magatokat s lássátok -meg, hogy csak az megy a megsemmisítő halál felé, aki nincs Krisztussal s nem ismeri az ö feltámadásának erejét! /Valahol’.Magyarországon, x... .templomban.-/
