Élő Egyház, 1969 (5. évfolyam, 16-17. szám)
1969-01-01 / 16. szám
- 1 -ÉLŐ EGYHÁZ */\ /\ /0\ a~a A /\"7> /0\ A Á A /v /\ a /\" --------$$“ V. évfolyam, ló.szám. 1969 január -március. Időszaki körlevél száműzött és kivándorolt magyarokhoz magyar reformált evangéliumi hitünk erősítésére; édes anyanyelvűnk és magyar kultúránk ápolására, világ-emberi meggazdagodásunk lelki-szellemi találkozására, a Genfben tervezett Istenháza-magyar- Életközpont megépítésére. Küldi és a közölt Írásokért felel: dr.Krüzsely József, Genf/Genéve,20,Promenade St.Antoine. /CSP. * EUROPE US : Ady Endre, a legnagyobb vallásos magyar költö halálának 5o-ik évfordulójára /L919.I.17/« ADY ENDRE: "Üzenet amerikai véreimhöz" Én véreim, akiket a közös átkunk Vett el tölünk s szakított messze-messze Tán tul-sokszor jutunk az eszetekbe, Hejh, pedig a magyar élet rohan már S Özönvizéből csak az, ki kilábol. Kit rut közeitől messze csal a Távol. Messzi-magyarok, jaj be irigyellek: Itthon már minden elvesztve előre S boldogok vagytok: messze vagytok Tőle. ajtfclöfcf /o/o/o/o/o Ady halálának 1969 január 27-én volt ötvenedik évfordulója. A pesti Liget-szanatóriumban halt meg 1919 január 27-én, tehát ötven éve. Ady a világirodalomnak is nagy jelensége. Azért nehéz Írni róla, mert nincs a világirodalomnak más költője, akit annyira csak összes verseiből lehet megközelíteni, és nincs magyar nyelvünknek gazdagabb, dúsabb kincstára, mint az Ady költői nyelve; benne lüktet évezredeink milliónyi zendülése-hangja. Hogy élte ö a Károlibibliát, a kurucköltészetet, a krónikásénekeket a zseniális átélés-megélés-újjáteremtés ihletében, sőt állandó költöiségében! Csupa lélekállapot-kifejezés, csupa élményi közvetlenség; egy különváló egész világ az Ady élményvilágai Nagy rejtelmei, magyarságos lelkisége valóságos ösdzsungel, amelynek rejtett kincsei talán száz évek múlva válnak tudatossá a magyarságban. Csak természetes, hogy "írástudóinknak" már-nem divat. Vonalba állt egyházfők dörögtek Ady ellen; erkölcstelennek bélyegezték, Makkai Sándor 1927-ben az ifjúság ösztönzésére irt a vádlói Ady költészetéről hoszszabb, méltató tanulmányt, többek között-Balassival-a legnagyobb magyar vallásos költőnek minősítve Adyt. - Szabó Dezső nem egyszer mondotta: Minél többet olvasom, annál nagyobbnak látom. Szabó Dezsőnek sok-sok értékítélete nem mindig pászolt a tárgyhoz, sok vitriolos-tüzijétékos sziporkázás származik tőle, de Ady megítélésében minden fenntartás nélkül csak helyeselni lehet neki; minél előbb haladunk a korban, annál inkább. - Nem ári értékének az sem, ha öt is, mint mindenkit, pillanatnyi poli- - tikai igazolásokra használják, oldalakhoz sorolják, vagy ép "kommunistának" teszik meg. Istenélménye a magyar lélek prófétás-apostolos élménye. Az ö személyes-vallás os élménye: a hit és " hitetlenség közötti nagy hányó-e.- s. Ez az élmény az Istenhez-emelkedés és a kétségbezuhanás állandóan viharzó-hullámzó váltakozása. Látomásom képzelöereje az ö nagy, benső kényszere is, Nem más ez, mint Isten - s Krisztus-élményének megjelenítése, mégpedig teljes: tehát maradéktalan kivetítése. Belőle látjuk a legtisztábban azt, hogy Istennek mindent el kell_mondanunk.
