Élő Egyház, 1968 (4. évfolyam, 13-15. szám)

1968 / 13. szám

- 6 -TEMPLOM URUGUAYBAN.

- Testvéri szó Kovács Pál lelkészhez."Vitézek, mi lehet Ez széles föld felett Szebb dolog a végeknél?"

(Balassi Bálint:"A Végek dicsérete".)

Kovács Pál nevelőapja, - a megmellözött otthoni tudós teológiai tanár is neheztelt, ha tudtán kiviil olykor megemlítettük a nevét.

De a gyémánt ragyog; az értelmesnek ékeskednie kell, hogy - Dániel próféta könyve szerint - sokat az igazságra vezessen.

A gyémántot nagy:, áldozat árán kiemelik a főidből; a tiszta jellemeket sem temetheti el véglegesen, a katasztrófák tragédiája s szennye. S azért vannak bátor ifjak, mert voltak konok, kemény hitü apák. S ha ezt el nem kiáltjuk, kiabálnak majd a kövek....» Krisztus is megvédte azokat, akik kiénekelték az ő nevét.

Az a neved, hogy élsz, - mondja Jézus az Apokálipszis látomásában a hét gyülekezet között egynek. - Vigyázz, ős erősítsd meg a többieket, akik haló-félben vannak... (Jelenések kve 3/1-2).

Kovács Pálnak is efféle parancsot adott Jézus; azért készül Uruguayban templomot emelni.

Védekezett ö is a parancs ellen, mint Jerémiás, hogy "még kicsi", - hogy nem tud beszélni. S Jónás próféta példáján ö is más irányból került Ninivébe...

Tizennégyszer, tizenhatszor tett arra kisérletet, hogy a budapesti orvosi kar hallgatói sorába felvegyék. Papi diplomát szerzett könnyen; azután sofförösködött, a szerencséjére várva.

Az 1956-os események neki is megnyitották az utat Nyugat felé.

Hollandiába került. Itt nevelőapja nevét is- szettében ismerték. Beiratkozott az orvosi egyetemre. Missziós orvos-akart lenni papi diplomával Indiában, vagy a Föld véghatárának egyik pontján, ahova elküldik, mert szükség lett volna reá.

Ezelőtt azonban meg kellett-tanulnia "menekültnek" lenni.

Meg kellett tanulnia "feleslegesnek" lenni még Hollandiában is, e gyarmataife-vesztette régi nagy-országban, ha olyant kivánt, ami több,mindaz egyszerit mindennapok kenyere. Mert olyan a menekült sors, hogy vagy zseni, vagy szélhámos benne az ember ahhoz, hogy minden sikerüljön neki. - Ha nem ilyen az ember, akkor a tisztulás parancsa lesz osztályos része: megéli, beleoltja az önmaga életébe, szószékreviszi, a lelkekbeoltja az Isten-képű ember legmélyebb, legtisztább legszentebb igényét hivatása betöltésére, építésre, tiszta eszközzel. így kerül közel az Istenhez az ember s igy kezdi el az 0 szentséges nevének a nagyságát építeni a Földön.

Kovács Pálnak két gyermeke volt már s a holland ösztöndíj sem elég négy szájnak, így jutott Genfbe az egyik egyházi világszervezet vezetőjéhez az uruguayi magyar lelkipásztori kiküldetése részleteit megbeszélni.

Én tolmácsoltam a beszélgetésüket.

Uruguay messzi föld; sok a költözködési költség. Ottmarad-e majd? Emiatt faggatták.

Nagy kerek cseppek ültek ki a fiatal lelkész homlokára, majd egyet gondolva egy-egy alábbgördült gyorsan. A 'férfi hagyta. Nem kapkodott utánuk, - Ez az ember ottmarad, gondoltam magamban, mert lám, a délszaki égövhez szoktatja itt is magát....;.

Nem fogadkozott sokat. -Magyar volt. ö is kevesebbet mutatott meg abból, amit ér az ember, hogyha - magyar. -Évek múlva bizakodó hangú levelet irt ide Uruguayból.

Akkor ment legrosszabbul a sora. Gyermekük született s jött a kétség: maradni-e? menni-e? - Ottmaradt. - Most templomot, parókiát, gyülekezeti házat, magyar központot

épit az uruguayi magyarokkal. - Nekik,s velük: az Istennek - s Vele: nekünk: - " a helyhez s az idchez nem kötött" magyarságnak, közelebbről a magyar evangéliumi református népnek Uruguayban. - A keze munkáját áldja meg az Isteni

Viski J„