Élő Egyház, 1968 (4. évfolyam, 13-15. szám)

1968 / 13. szám

AZ OTTHON:- 9 -A

Elharangoztak. — Igyekeztem, ahogy a fájós lábom bírta.

Megöregedtem --- gondoltam --de a világ is igy járt ; hiszen itt, a templom-útcn csupa fáradt, görnyedt-hátú ember bandukol a reggeli ködben.

A hitünk is megöregedett ? Csak

az élet őrömétől elszakadt, a munkából kihulló ember botja ez, ami a végső megálláshoz veteti ?

így gondolkoztam végig a fagyos úton, a fekete fák alatt.

Egyszerre egy kapualjból ifjú férfi fordult ki. Olyan üde volt a megjelenése a csüggedt téli reggelen,

hogy a tavaszra kellett gondolnom.

Szép, egyenes tartás, ritmikus, könnyed mozgás --- csupa erő és fiatalság.

Vajon hová megy ?----- gondoltam,

amint akaratlanul is szemmel követtem

az előttem járót ---- .sportünnepélyre,

tárlatra, filmbemutatásra, vagy a barátai várják ?

ti

Nem, ---- 0 előbb, ért oda,

ahová én is igyekeztem : a templomlépcsőre.

Öröm futott át rajtam, mintha ajándékot kaptam volna.

Görnyedt- hátam kiegyenesedett és felemeltem a fejemet.

(V. Klára)

,H- M- -0-vvVV

TÓTH GYULA,(USA)

látogatása Vajánban,(Csehszlovákia):

....Vaján község neve először 1427-ben fordul elő az országos'levéltári

okiratban s a Csicsery-család, a község birtokosa 1425-ben engedélyt kapott arra, hogy "Wayán"-ban várat építsen. - A Reformáció korában Vaján kis halász-pákász telep. Népe áttért az új hitre, sokáig Csicser leányegyházaként szerepel, de az tény, hogy 1617 június 25-én Vaján templomot szentel, A szájhagyomány szerint ez toronytalan, kis fatemplom lehetett.....

így tudósit Vaján történetéről minket Tóth Gyula:EMLÉKIRATAIM amerikai életút am tükrében cimü könyve.

Jókai, Mikszáth, Arany, Petőfi, Kisfaludy Károly, Jósika Miklós müveivel az elemiiskolai tanítója könyvtárában ismerkedett meg gyermekkorában Tóth- Gyula. De nem tanulhatott. Tizenhatéves korában kivándorolt Amerikába. Később hazament még megnősülni. Édesapja a vajáni egyház gondnoka otthon. Majd Tóth Gyula másik testvére örökli tőle ezt a tisztet. Amerikában Tóth Gyula is úgy él, ahogyan Tamási Áron Ábel cimíi könyvében ismerteti az ott élő "Toldit”. - Az Amerikába került századeleji magyarság vágya a templomépités volt mindenütt. Ez tette otthonná számukra Amerikát. Tóth Gyula is nagyobb összeget áldoz a Whiting-i magyar református templom-vételre. Chicagóban - ahogyan verses életrajzában megírja, - az Amerikai Református Szövetség segítségével résztvesz a Kossuth-Hall megépítésében s ezzel templom-épitésre is remény nyilik. Tóth Gyula presbiter,' jegyző, fögondnok, klub-alapszabályszerkesztö, elnök, szónok, alkalmi verselő felköszöntö, minden.

Ezelőtt 18 esztendővel, -65 éves korában "nyugalomba vonul" Miamiba.

Amikor az "Élő Egyházzal" Genfben kapcsolatba kerül, 81 esztendős. Negyvenöt dollárért vesz egy alapítási követ s a háborúk által megrongált vajáni templom kitatarozásához otthonról költségvetést kér s a hiányzó ÍO.'OOO csehkorona összeget Amerikából hazaküldi. - 82 évével, feleségével 1967-ben hazautazik Vajánba. Varga Imre püspök jelenlétében avató beszédet tart abban a templomban, ahol feleségével együtt keresztelték. Hatvan' esztendő után újra találkozik azokkal, akik szintén nagy idők tanúiként, legalább leszármazottaik utján megmaradtak még: a Vargákkal, Gyürékkel, Kovácsokkal, Erdélyiekkel, Tóthókkal. De nemcsak a családok neve, képe sorakozik fel életesen Tóth Gyula szeme előtt. A halott prédikátorokat is ilyen életesen látja, megidézi emléküketíSoltész Andor, Szilágyi László, Kása Ferdinánd, Isaák Imre, Kőműves Sándor, - mind halottak már. De ég) az otthoni látogatás idején Vajánban új lelkészt iktatnakrLiptay Lothárt. -Nem szakad meg a "történet", Írja Tóth Gyula beszámolójában, - ezt a történelmet ma is, a régiekhez hűen, érző szívvel Írják Vajánban, közel a szovjet határhoz,...a-templomban ~ „a Vargák, Erdélyiek, Kovácsok, Gyürék, Tóthok.