Élő Egyház, 1967 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1967 / 12. szám
*)Hr)f 7nr)f ■JHH- 3 -*)wof egy-egy Istenáldotta foltján, Atticában, vagy Toscanában lehet látni". Tizennégy éves koráig Ravasz László ebben a "bübályos" magyar világban nö fel, hogy utána izetlitöt vegyen az apai Ősök másképpen szinezett, hasonlóan magyar világából. Az egyetem: A gimnázium felső osztályát a székelyudvarhelyi református kollégiumban végzi. A századfordulókor érettségizik, majd beiratkozik a kolozsvári református teológiára és a kolozsvári egyetem filozófiai karára. A teológián Molnár Albert, tudós tanár volt rá nagy hatással, akinek később utódja lett. - Az egyetemen Böhm Károly filozófiája, elsősorban értékelmélete köti le figyelmét. Később, teológiai tanár korában könyvet is ir Böhm Károly értékelméletéről, különös tekintettel esztétikai alapelveire. A negyedik évfolyam kezdetén kinevezik Bartók György püspök mellé személyi titkárnak, majd egy évre külföldi tanulmányútra megy. Ezután Bánffyhunyadon segédlelkészkedett egy esztendeig. Ezalatt elkészült doktori szigorlatára és teológiai magántanári vizsgára. Doktori témája:Schopenhauer esztétikája cimen 1907-ben jelent meg Kolozsvárott. - Teológiai magántanári értekezésében a Gyakorlati teológiai kérdések bevezetésével foglalkozik s rögtön utána, 1907-ben, 23 esztendős korában megválasztják a kolozsvári református teológiai tanszékre nyilvános rendes tanarnak. Ezután megházasodok, elveszi Bartók püspök lányát, Margitot, akit még bakfisleány korában ismert meg püspöki titkárkodása idejében. A férfi: Az alkotó férfi életéből 14 esztendő esik Erdélyre. Teológiai tanársága mellett rendkívül sokrétű tevékenységet fejt ki, mint igehirdető, egyházi iró, szerkesztő és az egyházi közélet munkás tagja. Előbb fömunkatársa, később szerkesztője volt a Református Szemlének. Szerkesztette a Protestáns Szemle háború alatti évfolyamait. Megalapította és szerkesztette Makkai Sándor ás Imre Lajos társaságában "Az Út" cimü gyakorlati teológiai folyóiratot. 1918-ban, a nehéz idők árnyékában, egyhazkerületi főjegyzővé és püspökhelyettessé választják. 1920-ban a református teológia igazgatásával is az ö vállát terhelik meg. Az összeomlást és a román uralom elejét Nagy Károly, református püspök mellett, mint püspökhelyettes, szenvedte és küzdötte át, az első arcvonalban, mivel ügykörébe főképpen a külföldi egyházi kapcsolatok és a román kormánnyal való tárgyalás tartozott. Ravasz László hírneve ebben az időben már túllépte szükebb pátriája, Erdély határait. Bármihez nyúlt, mindenben kiválót alkotott. Kiváló volt mint igehirdetö, egyházi iró, a szellemi életet pezsditö szerkesztő s az egyházkormányzásban jártas diplomata. Ennek tudható be, hogy 1921 májusában a budapesti kálvintéri egyházközség meghívta lelkipásztorának s a dunamelléki egyházkerület ugyanakkor püspökévé választotta. Ekkor 39 éves. Fiatalon, alkotó férfikora teljében lett püspök. Az alkotás és a világi és egyházi tisztségekben való gazdagodás kézenfogva kisérik további útján. Egymás után jelennek meg szebbnél-szebb prédikáoiós gyűjteményei és egyéb munkái. A Kisfaludy Társaság meghívja rendes tagjául. Beköszöntőjében hatalmas emlékbeszédet mond Frohászka Ottokárról. A Magyar Tudományos Akadémia is tagjául választja. Székfoglaló beszédét az Akadémia 1928 évi május 20-án tartott ünnepélyes közgyűlésén tartja "Pál Athénben" címmel. Ez az Írás legnagyobb müvének tekinthető. 1937-40 között az Akadémia másodelnöke volt. t Világi és egyházi tisztségei között megemlíthetjük, hogy püspöki minőségben a felsöhaz tagja volt és 1937-től a református egyház konventjenek lelkészelnöke. HÍBc ‘X XXc ■3í—ír:-x-x-x-:rbi-;h ;-x-
