Élő Egyház, 1967 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1967 / 12. szám
- 1 -7ww\" A nyolcvanöt esztendős dr. RAVASZ LÁSZLÓ református püspök, Igehirdetti, Író ás esztéta köszöntése. /: Albrecht Dezső, Párizs.:/ A gyökerek: Ravasz László 1882 szeptember 29-én Bánffyhunyad piacterének egyi parasztportáján látta meg a napvilágot. Nem saját porta, bérelt lakás volt. Édesapja: Ravasz György Udvarhely-megyéből került Bánffyhunyadra az azelőtt kevés idővel megnyílt gazdasági iskola tanáraként. Kelementelki székely gazdacsaládból származott és a falujabeli református pap leányát, Gönczy Rózát vette el feleségül. A Gönczy család régi református pap-famiiia volt, tele papi és tanári elágazásokkal. Érdemes lenne egyszer a protestáns papi és tanári családok történetét megírni és kielemezni azt a szerepet, amelyet - főleg női ágon - a kulturális és társadalmi felemelkedés terén töltöttek be. Ez irodalomtörténésznek is kincseskamra lenne. Elég csak arra a szerepre gondolni, amit a papleány anyák és nagyanyák például Ady Endre, Szabó Dezső, Móricz Zsigmond, Illyés Gyula lelki kiformálódásában játszottak!. - Akik majd Ravasz László visszaemlékezéseit olvasni fogják, biztosabban értékelhetik a régi papi hagyományokban felnőtt édesanya hatását e különösen finom és érzékeny szellemnek ifjúkori fejlődésében. Az apa: Ravasz György, szikár, inas, egyenestartású ember volt öregkorában is. Ravasz László egyik müvében ezt Írja a magyar nyelvről:"A magyar nyelv képekkel dolgozik inkább, mint fogalmakkal. Beszélgetésében is átlag kevés szóval él; sokat mond hangsúllyal s lényeges társalgási tényezője: a szünet". Ez a jellemzés hiteles és hü. S Ravasz László a példaképet öntudatlanul is édesapjáról vette. Édesapja hallgatag ember volt. Valóban "kevés szóval élt, sokat mondott hangsúllyal s lényeges társalgási tényezője" volt - a szünet. Ravasz L. testalkata: anyai örökség. A kifinomult arcvonás, a kirajzolt homlok, a keskeny, - kissé.hajlott orr, - alatta a normálisnál szélesebb száj s az egész arcnak, - különösen az ajkaknak - rendkívüli kifejezöképessége, mozgékonysága mind erre utal. A jellegzetesen kreolos bőrszín viszont ősi, apai örökség. A kelementelki, oklándi pixidiárus és primőr székely ősök s a Máramarostól Udvarhelyig s Küküilöig terjedő térségben a meghívás szerint helyet változtató papi felmenők génjei egyesülnek a fiúban. A gyermekkora - a templom: A gyermekkor színhelye Kalotaszeg központja: Bánffyhunyad. Az első, felejthetetlen mély benyomást keltő kép, ami a porta világán túlról a gyermekszem retinájára vetül - a templom. Furcsa vonalú templom ez. Hatalmas tömbje, valósága betölti az egész piacteret. A torony zömök, román-kori négyszögletes építmény. A keskeny, lörésnyi ablakok eszünkbejuttatják a célt, amit ennek az épületrésznek szántak. A tetőn fából ácsolt, boltíveket utánzó, kiugró örfolyosó szalad körbe. A négy apostol ékeskedik szimbólumként a négy- sarok fölött s a díszítőelem egybeolvad a négy kis fia-toronyban. Közöttük a toronytetö hirtelenül tűhegyként keskenyedve szalad az égnek, a tűhegyen érckakast tartva. Szokatlanul alacsony és szokatlanul hosszú templomhajó simul a toronyhoz, Ez - a templomot lezáró gótikus szentélynek,, amely magasra szökken, - éppen csak a hónaljáig ér. - A szentély Mátyás korabeli építmény. A gótikus stilus szabályai szerint a templomhajónak nála szélesebbnek s magasabbnak kellene lenni. A karrikaturista fejét, farkát égnek emelő megnyúlt derekú tacskó- kutya alakjával ábrázolhatná legszemlélbetöbb^n azt a különös konturu vonalat, amelyet 7w\—/C 7C7wC
