Élő Egyház, 1967 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1967 / 2. szám

TESTVÉREINK SKANDINÁVIÁBAN.- 13 -Bámuljuk a Ipistályos éjszakát, tüdőnkre szivjuk a viz mély szagát.

Á hold a felhők függönye mögé bujt

és zeinórpadlásáról nesztelen, mint láthatatlan fényforrás világit a lüktető-tűremlő tengeren.

Tallérokat dobál le, gyöngyöskösöntyűt, ezüsttel hímezi a vízmezöt.

, Az utasok a korlátokra dőlve

dicsérgetik az elmés Rendezőt.

(Kosztolányi Dezső: Sassnitz -;bhbbs- és TräHeborg között.)

Balogh Zoltán:A ma,;^yar protestáns élet tíz éve.

(az1'északi Tudósitóban"megjelent Írása nyomán.)

.... Az 1956.évi októberi magyar forradalmi események után Svédország

mintegy hétezer menekült magyart fogadott be Ausztriából. A mintegy kétezer református és evangélikus tömeg lelkigondozásának megszervezésére hamarosan egy magas svéd egyházi bizottság alakult s meghívta Glatz József evangélikus lelkészt Ausztriából Svédországba, magyar lelkipásztori szolgálatra. Glatz József lelkipásztor maga is menekült volt s az ausztriai menekült magyarok között tevékenykedett így legjobbad ismerte sorstársai problémáit.

A fiatal lelkész végtelen türelemmel és odaszánakozással kezdte meg a munkát. Felkutatta a protestánsokat Svédországban s később ugyanezt tette Norvégiában is. Az idegen környezethez nem szokott magyarságnak viszont időre volt szüksége, hogy lassan- megismerkedjék a nyelvvel, az emberekkel s beleélje magát a svéd életfor mába. A beinduló magyar egyházi életben óriási nehézséget jelentett tehát a nagy távolság mellett a magyarok folytonos helyváltoztatása és a elmek. Az istentiszteleten megjelent heterogén elemek azonban lassankint gyülekezetté formálódtak. Szeretet vendégségek, bibliaórai találkozók létesültek és állandósultak. A lelkipásztori munka folyamatossága érdekében hamarosan presbitériumok alakultak.

Az 1960-as esztendőben felmerült az a gondolat, hogy az egyes svéd városokban, vagy tájegységeken működő gyülekezetek országos szervezetbe tömörüljenek. Ezért a presbitériumok kiküldöttei Göteborgban a pünkösdi összejövetelükön megalakították a Svédországi'magyar protestáns Egyháztanácsot. Dániából s Norvégiád ból is jelen volt egy-egy kiküldött. így az ottani gondnokok s felügyelők bevonásával - a svédországi külön szervezet mellett - létrejött a Skandináviai magyar Protestáns Egyháztanács is. Mindkét szerv mindenkori székhelye gyakorlati szempontból Stockholm lett. A legfőbb vezetőség református részről az országos gondnok, evangélikus részről az országos felügyelő, valamint az országos lelkész.

Az Egyháztanács a pünkösdi konferenciákat rendszeresítette. Ilyenkor a Svédországi Magyar Evangéliumi Egyházközösség legfőbb végrehajtó szerve: az országos egyháztanács (évente legalább egyszer) összeül. Az egész ország tulajdonképpen egyetlen gyülekezetét alkot, de ez gyakorlati okokból jelenleg négy társgyülekezetre’ oszlik. Ezek székhelye:Stockholm, Göteborg, Malmö, Hälsingborg. Mindegyik társgyülekezet széleskörű autonómiával intézi ügyeit s irányítja leánygyülekezeteit. (Ezek: Vasteras, Boras, Storfors stb.stb.)

Az országos folyóügyeket az országos egyháztanács elnöksége intézi.

Ez a négy társgyülekezet gondnokából, illetve felügyelőjéből, a lelkészből és az országos pénztárosból áll. Feladatuk:istentiszteletek szervezése és megtartása, bibliaórák, jótékonykodás, asszonyköri munka, konferenciák, összejövetelek, kiállítások létrehozatala gyülekezeti keretben s egyáltalán a magyar leiki-sbellemi élet gazdagítása és ápolása.