Élő Egyház, 1967 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1967 / 2. szám
JUGOSZLÁVIAI LEVÉL:- 6 -Örömmel értesítelek, hogy szives soraidat megkaptam s várom a beígért "még Írok-” at is. Ugyancsak megérkezett a Bethlen Naptár. Úgy érzem, hogy a mienk is ez az egyházi olvasmány. Sokat olvasgatom, tanulgatok belőle. Belekapcsol a az összreformátusság .nagy lelki közösségébe; a Református Ökumenébe. Ebből a szempontból igen jó szolgálatot tesz a naptár és azok, akik évről évre áldozatosan Írják és szerkesztik. Ezzel a világmagyar reformátusság egységét munkáljátok. A leendő templomotoknak azonban több teret is adhattak volna. Hiszen látom, úgy aggódnak sikeréért és imádkoznak érte, mint mi is, én is. De jobb lett volna többet is szólni róla és rámutatni, hogy ez nem kegyes és alaptalan kívánság csupán, hanem a föltámadott■Jézusnak adott, vagy adandó áldozat és szolgálat. Egyetemes keresztyén ügy végeredményben, mert- igen alkalmas lesz arra, hogy a Genf be szóródó magyarságnak mindenkor lelki otthonává váljék, ahol indításokat, útmutatásokat és lelki táplálékot nyer az Élet szolgálatára. Ez a leendő építés nagyon is reális, mert számol a jelennel és a jelenben kint tartózkodók utódjaival is. Sőt a többi nemzedékkel: még azokkal is akiket majd a jövő viharai odasodornak! A templom ne legyen majd csak a siratasnak, a multbanézésnek, meg a sirbatekintásnék a helye. Ne legyen kripta, amelyben odajáró testvéreink csak a halott Jézust akarnák szolgálni, mint a három asszony Husvét hajnalán, amikor kenetet vásárolt és vitte a sirhoz. Ne legyen ez a templomépitésre adakozás és ne legyen a gyűjtés ez a halottnak szóló kenet. Ne legyen siránkozó szolgálat, hanem előretekintés a Föltámadottra. - Amikor a sírnál a fejtől és lábtól álló angyal szólt, Mariának, hogy "föltámadott, Mária "hátrafordult” a sírtól és akkor meglátta Jézust, ha nem is ismerte még föl. -Hát legyerß^üz építendő templomból az ott fejtől és lábtól álló szolgák,-küldöttek, lelkipásztorok is ilyen hátraforduló erejt’el^hogy meglássák és hirdethessék ők is a Föltámadbtt Életet! Igen, azt szeretném, hogy ne az elveszett múlton való nemzetiszinü kesergés helye legyen az a templom, hanem az "atyafiakhoz" visszaküldendő erőt adó forrás; a Feltámadottal való szent találkozás helye! t Ezért gondoltam, hogy a Bethlen naptar is több nyilvánosságot is biztosíthatott volna a dolognak, mert nem elég, ha csak te, azaz, ha csak az "Élő Egyház" publikálja. f En hiszem, hogy a célt eléritek. De semmi gáncsvetés, vagy közönyösség ellenére se hagyd abba a munkát! Mert ebből köztünk mindenütt van. De mi megszoktuk már, hogy csak a magunk teljes bevetésével vállalt harccal érhetjük el a célt. En is szeretnék gyűjteni a szórványaimban. ■Ezért kértelek, hogy irj külön levelet, amit felhasználhatok a híveim között erre a célra. De legjobb lenne, ha te személyesen körüljárnád a szárványaimat. Úgy vinnélek, ahogy te hordoztál már oly sokszor Genfben. Szivemből adnám vissza ezt ebben a formában, stb. Szeretettel:Bekássy Zoltán lelkipásztor, Zombor. . . ■ -/Hoc Lázár István mérnök levele Luganoból: ....Még emlékezetemben van a hódmezővásárhelyi református Új-Templom, amelynek minden ajtaja, sőt szép, színes üvegablakainak egy része az ugyancsak István névre hallgató néhai nagyapám: az "öreg Lázár István" ajándéka sőt kezemunkája volt. -Szabad időmben én is barkácsoltam 31 drb. kis székely-magyaros kopjafa mintára készült virágcserépbe tűzhető "lajtorját". - Egyet tarts meg s a többit értékesíted templom utáni adakozas formájában az épülő templomra.- Az újságot köszönöm. Isten adjon neked erőt, hogy a szép tervet véghezvidd. stb. -