Élő Egyház, 1966 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1966 / 3-9. szám
A krisztusi kultúra magyarok között: Kultúrateremtő elhivatásunk szintén református magyar történelmi örökségünk szerves része. A XVI.század nagyjelentőségű protestáns kultúrája irodalmivá tette a magyar 'nyelvet, fellendítette a tudományok ápolását, megteremtette az iskolákat; eleve, már csak azért is, mert a Reformációnak szüksége volt arra, hogy olvasni tudjon a nép. Mindezek terén elkötelezésünk ma sem csökkent. Nagyon nehéz,'sok áldozatot és munkát követelő magyar református hivatás ugyan, de"rendkívül fontos az, hogy az Isten igéjének irányítása alatt álló irodalmunk legyen, mely"a magyar és az egyete-mös emberiség társadalmi, politikai, tudományos, művészeti, gazdasági, stb. kérdéseit az isteni igazságnak megfelelően kutassa, feltárja és terjessze. Továbbá ma, amikor a zavaros világnézetek számtalan eszközzel igyekeznek az emberek gondolkozását igájukba - hajtani, rendkívül fontos hivatás az, hogy a tanításban és a nevelésben határozottan érvényesüljön a református elv, amely mindent az Isten dicsősége szempontjából néz és annak szolgálatába törekszik állítani. Ennek végzésére viszont csak az evangélium közvetlen hatása alatt álló emberek képesek. Persze, ezzel távolról sem azt gondjuk, hogy ilyen magyarok csak a mi egyházunkban vannak. Azt sem állítjuk, hogy a mi egyházunk tagjai többségükben ilyenek.Csak azt mondjuk, hogy az evangéliumi hithez s•az evangéliumi élethez 'az átalakulásra a mi egyházunk szolgáltatja a legnagyobb alkalmat . Cigány-hit helyett: élő egyházi Amint rágondolunk a magyarországi református egyházainkra,(ideértve az erdélyi, felvidéki, délvidéki, kárpátaljai, nyugat-magyarországi egyházainkat), azután a több évtized óta folyamatosan létesített amerikai és kanadai egyházainkra, a braziliai, a buenosairesi, az uruguayi,(montevideói),párizsi gyülekezeteinkre, és a németországi, ausztriai, svájci, hollandiai, angliai, ausztráliai délafrikai stb.stb. helyeken alakult missziós szolgála- - tainkra, egyházainkra, lelkigondozói munkáikra, mindenütt tapasztalnunk kell, hogy egyházunk egész törtonelmének egyik legnagyobb próbáját éli.. Saját lábára kellene állania s hiveinek naponként gyümölcsöt hozó hitéből kellene tudnia élni. Az igazi magyar református hivatástudat - legalább a - kivándoroltak körében - i?mintagyülekézeteket" eredményezhetne, megmutatva azt, hogy miként lehet fenntartani egy-egy egyházat,(amit;sok másnyelvű református nép .és egyház életében Amerikában is v^g kozva tapasztalunk). Egyetlen hivatás van: Magyar református hivatás "csupa:: ak egy van, bárhol éljünk is. S e téren nem a magyarságból in*mi' Lk ki, hanem Istenből. Az ember annyit ér, amennyit Istennek ér, A magyarság annyit ér, nmennyit Istennek ér. Életűnk lényegét maga az Elet: Isten adja. Hivatásunk nem egyéb, mint a Krisztus hivatása:bizonyságot tenni az igazságról. Mi ez az Igazság?-Krisztus.-Ö mondotta: En vagyok az Út, az Igazság"és•Elet.- Magyarságunk, mint testi-szellemi adott ságunk; és református mivoltunk,'mint lelki örökségünk, - keretei, eszközei és útjai Isten Igéjének, Igazságának bennünk.