Élő Egyház, 1966 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1966 / 1. szám

SLO egyház.

Ti látjátok

a nyomorúságot,

amelyben mi vagyunk,

hogy Jeruzsálem pusztán hever

és kapui tűzben égtek meg;

jérték, épitsük meg

Jeruzsálem kőfalát,

és ne legyünk többé gyalázatul. .

/:Nehémiás könyve 2.rész 17,v.;/

*

Genf, 1966.év jan.-febr. Kézirat gyanánt. Körlevél, nyugatsvájci gyülekezeti tagjainkhoz s a világban szétszórt barátainkhoz.

Küldi: Krüzsely József.

E sorok olvasása alatt önkéntelenül mindenki az otthoni magyar tájakra, a mi egyetlen, örök, földi országunkra, annak egyházai sorsára gondol.

Gondolhatunk pedig önmagunkra: a határokon kivül élő egyharmadrésznvi magyarságra;-a Nyugaton szétszórt, a hazátlanok hazáját kereső, gyökéreresztésfcez helyet nézőkre; köztük a református, az evangélikus - - a protestáns - magyarokra, erre a több százezres tömeget kitevő népre, -hogy a nagy, végleges, visszavonhatatlan.

igazi "szétszóródás" előtt az öt eg?/- betartó

t

erő jelképéül megépítsük Ger.fben

a _"T EHPLOMO T" ±

A genfi magyar templom/:kápolna:/-építés gondolatának története:

Az 1965.évi 3.számú körlevélben "Ide hozzánk" jelszóval felhivást tettem közzé. A genfi francia protestáns egyház többek között a magyar gyülekezetét is meghívta, hogy résztvegyen a genfi egyház öt éves évkörben rendezett "templomépítő vásárán". A cseppnyi magyar gyülekezet részvéteden helyi, magyar katolikusok önkéntes segítségére is támaszkodva - dicséretes eredménnyel zárult.

Úgy, ahogy a"Kaliforniai magyar élet"című újság is megírta később, - a felhívásbá^álmainiM. is közöltem egy gondolatot: " S ha majd nagyon ösozefogunk, és megerősödünk, miért ne rakhatnák le a magyar Kápolna alapjait i§ Ggftfben"?

De a mi népünk ezer gyökerű riadalmát alig lehet talán valahol is jobban ösz■!szeszedni, mint Genfben, a világnak e kicsi, de mégis fontos pontján.

ín is bősnek születtem, mint csaknem minden magyar, is a mindennapos bajok