Élő Egyház, 1965 (1. évfolyam, 3-6. szám)

1965 / 4. szám

Rubens Péter Pál szobra áll a katedrális mellett. A diplomatáé, a mosolygó művészé, aki léűo-ben ott halt meg. Sírboltját a Szt.Jakab templom őrzi, az 'általa festett oltárképpel.

Ó az a feltámadt óriás, aki ma is még él és az egész világon hirdeti a t9St, a feltámadt és megszentelt emberi lélek győzelmét minden gyarlóság, gond, bűn felett. Ez az ember csak angyalokat hagyott hátra, mert élete is ilyen "Istenek kedvence" volt, 'aki a szenvedést alig ismerte. Két nagy alkotása a katedrálisban látható. A Kereszt felállítása és a Keresztről való levétel.

Amikor az óriási oltárszámyakat becsukják, ottan látható Szt.Christoforos és talán Nikodémus sötét alakja, aki éjjel, lámpással keresi Krisztust.

Ez volt a konferencia tárgya is : Nikodémus, akinek jellemét a reggeli bibliai bevezetőkben Pándy András és Ungár Aladár ismertette, mig az esti áhítatokban a M a g' v e t ö v e 1 foglalkozott Glatz József, Czeglédy Zoltán, Kovács Árpád.

Majd "Krisztus és a világegyetem" elmen tartotta meg az előadását dr.Szekeres Attila, brüsszeli teológiai tanár, aki a Kijelentés és irásmagyarázat korszerű kérdéseit tárta fel két előadásban. Felmutatta az Egyház küzdelmét a tiszta tanokért.:

A filozófiai matériálizmus és a teológiai existencializmus, mely korunk chaoszát létrehozta, az Ige fényében rendezhető. Az űrhajós keresi Istent, de nem találja. A pátrisztika, Szt.Tamás, Pláton és Arisztotelész, a felvilágosodás, majd a matériálizmus által lett világunk Krisztusnélkülivé és Krisztus világnélkülivé. A megoldást Th.de Chardin példája és munkája adja meg számunkra, aki a hit és a tudás szintézisét korszerűen megoldotta, egy uj, világátfogó Krisztust mutatva fel.

Dr.Jakoss Lajos a magyar Reformáció életképeit vetítette újból elénk, az otthon elmosódó, avagy a fiataloknak teljesen ismeretlen múltat vidáman és rendkívül pontos analízissel mutatva be.

Ahogy Rubens oltárképe: Nikodémus lett konferenciánk témájává, úgy annak megoldását nem Antwerpenben, hanem Gentben a van Ek.oltárképe előtt találtam meg: a Bárány imádásának,a misztikájában. - Az lA91-ben alkotott remekmű, a középkor alkonyán, az újkori renaissance világfelfogás kezdetén, a víziók világában, amikor a realitás új értelmet nyert, s ma, amikor újból Rubens mutat az. utón világitó elmével: uj világfelfogás hajnalin, mely kozmikus, egyetemes, ahol a hitnek a viziója és az anyagnak uj szintézisre emelése fogja a Bárányt visszaállítani méltó helyére, az ^mberi elmékben, szivekbe, a lelkesbe, mely a húst és a vért megszenteli, újra széppé és nemessé minősíti, ahol a világegyetem Ura szigorúan tekint le gyermekeire, igen eltévedt juhaira.

/Dr.Nagy Gyula./- - /o/ - - -és monda nékem: ird meg:

Boldogok azok,, akik a Bárány mennyegzöjének vacsorájára hivatalosak.

és monda nékem: Ezek az Istennek igaz beszédei, (Jelenések könyve 19/9.)