Ellenzék, 1944. szeptember (65. évfolyam, 198-222. szám)

1944-09-01 / 198. szám

18 í í szeptember 1» íHMmTlWW— ELLENZÉK 3 Kom©!® elszâaisâggal vágunk neki a hatodik háborús év­nek. 1939 szeptember elsején, amikor az első puskalövések eldördültek a német-lengyel határom, nem hang­zott el ugyan olyan jóslat, mint az évszázad első világháborújának kez­detén, amikor a falevelek leiiulltá* val ismét a békét akarták ünnepelni, de mégis kevesen gondoltak arra, hogy ilyen sokáig fog, a halál aratni. Nem hangzott el jóslat, mert az ál­lamférfiak és politikusok is levon­ták a tanulságokat a 14-es világhá­borúról s óvatosabbak voltak jöven­döléseikkel. A háború olyan isme­retlen erőket szabadit fel és folya­matokat indít el, amelyekkel előre nem lehet számolni s amelyeket a legtökéletesebben megszervezett s minden eshetőségre kész tervekkel rendelkező vezérkar sem tud előre látni. Ezek az ismeretlenek s előre nem látott körülmények a fegyver- zajban eltelt öt év alatt sűrűn kö­vették egymást s talán a most kez­dődő hatodik évben is felbukkannak még uj s ismeretlen jelenségek. A háború két ország, Németország és Lengyelország vitájából pattant ki s az elvetett szikra, mintha a szélró­zsa minden irányában pusztító szél­vész vitte volna magával, gyújtott mindenfelé s rövidesen mindent lángralobbantott. Csak ez a szikra kellett s az egymásnak feszülő vi­lágnézeti ellentétek máris nyílt küz­delemmé alakultak át, hogy a hábo­rú egyik-másik szakaszában azután annak az addigi felfogás szerint el­képzelhetetlen változásnak legyünk tanúi, hogy szöges ellentétben álló világnézetek képviselői lépjenek egy táborba. Ekkor már nem a világné­zet volt a rettenetes küzdelem mo­torja. Hatalmi síkra terelődött át a harc, a háború eredendő és örök cél­jáért, folyt tovább a küzdelem. Miránk, magyarokra most a hato­dik évben válnak a legsúlyosabb megpróbáltatások. Az öt év lágyré­szében éppen csak a szelét éreztük a háborúnak, most azonban a maga könyörtelen valóságában köszöntött reánk. Nem térhetünk ki előle, el kell fogadnunk, szembe kell néz­nünk vele. Nem számíthatunk cso­dára s mások segítségére, csak ön­magunkra. Magatartásunk, heiyíák iásunk és szilárdságunk az, ami meghatározza sorsunkat a háború hatodik évében, amikor a szemben álló felek mindegyike a végső dön­tés közelségét hangoztatja- A föld­kerekség minden ereje és energiája nemcsak az emberek, hanem az anyagok is a totális mozgósítás ál­lapotában vannak, további fokozás már nem lehetséges — el kell követ­keznie a döntés pillanatának. Há« rom tényező alakítja a háború sor­sál: az ember, az anyag és a szel­lem. A szövetségesek, akik ma min­den arcvcisalcn elenyomulóban van­nak, aránytalan ember és anyag fö­lénnyel rendelkeznek, a másik oldal a szellem, a találékonyság egyenér­tékű fegyverét szegezi ezzel szembe. Jósolni nem lehet s nincs helye derűlátásnak. Az idők komolysága, mindenkit komolyságra kötelez. Ma­gyar lélekkel kell most ott állni ahova a sors rendel s becsülettel megtenni kötelességünket, a hatodik s talán utolsó háborús évben. adriai parton ujj támadásra indultait a szövetségesek BERLIN, szeptember 1. (MTI). A Füh­rer főhadiszállásáról jelentik a Német Távira; & Irodának: A véderő föpisr an est)oksága közli: Párástól északra az elszakadó mozdul-a*- 1 unkáit élesen nyom on követő ellenséget megái’itottuk. Azok ellen az ellenséges támadó oszlopok ellen, amelyek észak felé törnek előre, ellen támadásokat indítót- ulutnlk. Reims térségéiben csapataink súlyos harcban állnak e'lenséges páncélos erők­kel, amelyek északkelet—észak felé to­vábbi térnyeréséire tudtak szert tenni. A Rhone völgyében erősbödik az ellenséges nyomás Velence ell n. Itt kemény harc­ban szétvertük az elenség valamennyi térrísdását. London ellen a megtorló ‘űzet. éjjel- nappal folytattuk. Olaszországban az ellenség az adriai ten gierpn irton széles arcvonalon ismét nagy támadásra indult. Csatampü'ők, páncélosok és tüzérség nagymérvű harc- bavetésével, valamint tengerészed egysé­gek támogatósával betörést értek el Pe- saro térségében, de ellen tárna dásunkk d szétvertük és az újabb kísérleteket i3 felfog) tűk. A délkeleti határon szétverték a bolsevista támadást Romániában fokozódott az ellenséges nyomás Hojest irányában. Erdély délke­leti határán a heves bolsevista támadáso­kat szétvertük. A keleti arcvonal deli szárnyán 30. hiadtest a 306. gyalogos hajdiosztállyct, a 15. gyalogos hadosz- ijáflüyal és a tizenharmadik páncélos- bőd ősz •Jállyal együtt önfeláldozó karcokban hő­siesen verekedett a túlerőben lévő ellen­séggel. A 661. nehéz páncélos vadászosz- tiag egy nap leforgása alatt ötven páncé­lost. lőtt szét* és ezzel döntő módon moz­dítod b elő az elhárító sikert. A keleti arcvond többi részén csak Varsótól keletre voltak nagyobb harcok. Itt ismét meghiúsítottuk a szovjetnek azt! a szándékát, hogy a város felé áttörjön, miközben 24 páncélost szétlőttünk. Az északamerikai bombázók a< légül a- lom szempontjából kedvezőtlen időt ki­használva terrortámadást intéztek Bré na éls Kiel e'len. Az ellenséges bombázok te- vábbi támadásai egyes magyarországi helységek ellen irányultak. Egy brit r**- pülőalakulct éjszaka bombákat dóba £ a Rajna—Majna vidékére. Tengeraalttjárók a Csatornában és ez Atlanti-óceánon kemény harcokben el- sül’yeßztett’nk 36.000 brutto r égisz térin n- nái kitevő hat ellenséges hajót, továbbá egy őrhajót és lelőttek egy ellenséges re­pülőgépet. * , Kolozsvár város vagyona egy év alatt 23 millió pengővel gyarapodott A város múlt évi gazdálkodása tervszerű, előrelátó és eredményes volt Csizmádig Rtidor ár. s ’ lf®gy©n sajnálom, hogy ©1 kell távoznom Km®®®vérről KOLOZSVÁR, szeptember 1. Dr. Csiz­madia Andor várod tanácsost, a népjóléti üjy’osröá y kitűnő vezetőjéig — minit kö­zöltük — a beiügymliniiszter Nagybánya veros polgármesterévé nevezte ki. Ameny- nyure örvendünk annak, hogy ezt a kivá­lóan képzett és tehetséges közigjazga, lási c zakemburt - belügyminisa er Erdély egyik legszebb városának élére állította, epipen annyira sajnáljuk távozását, mert ez alatt a néhány év a'att amig; Kolozs­váron a népjóléti ügyosztályt vese lie, na­gyon a szivünkhöz nőtt s olyan munkát végzett, amelynek a város történetében előreláthatólag sokáig nyoma lesz. Csiz­madia Andor dr. Nagybányán a bemutau- kozó látogatásit már elvégezte, onnan ha­zatért s ügyosztálya vezetését tegnap át­adta dr. Kationja, Lajos tanácsosnak. Ebbő: az alkalomból a népjóléti hivatal tiszívi- selőflcaxa megemlékezése jeléül díszes em- lé'kialbumot adott át a távozó hivatali fő­nöknek, amelyben azokat az alkotások örök!lettek meg, amelyek az ő nevéhez fűződnek Kolozsváron, Dr. Csizmadia Andor városi tanácsost, most már Nagybánya polgármesterét, tá­vozása^ előtt felkereste munkatársunk s arra kértük, adjon számot rövid, de ered­ményes kolozsvári munkásságáról. Kérdé­sünkre nehezen válaszod. Hangsúlyozta, hogy az ő munkája szorosan összefügg a város egész közigazg-/ as a z al s alig le­het elválasztani tőle. Lelkiismeretesen végezte munkáját s örvend, hogy munká­jának eredményét látja. 1940 november havában került Kolozs­MODERN ZENEALBUM 38 divatos dal, tangó, filmzene, magyar dal, katona dal, ipodern táncok, 20 pengő. Hiaba menekülsz. Májusban bolond a szív. Minden elmúlik egyszer. Én mától kezdve. Három kislány, három honvéd. Majd ha vissza jöttök megint. Hiába várlak. Most mindennek vége. Tudom, hogy vársz, stb. stb. stb. Fostán utánvéttel, a portó felszámításával, előre fizetésnél portó mentesen küldi az •< Ellenzék66 könyves bolt >.V^3SKtií'.^V.M‘XL Kolozsvár, Mátyás kiiály-tér 9. szám. várra, amikor ez Erdélyi Szociális Szer­vezet Vendnél Klára vezetésével már elin­dította a népjóié;) megszer mzé-ének mun­káját. A társadalmi egyesü’.etek és a ha­tóságok között a szociális szervezet meg­teremtette az együttműködési alapot és kölcsönöket és segélyeket utalt ki.-— Amikor átvettem a népjóléti hivatal vezetésé,! —mondotta — -KjuI) munkanél- kü'.i és rengeteg menekült volt Kolozsvá­ron. A munkanélküliek elhelyezése és a menekültek segélyezése voit akkor a’ leg­sürgősebb feladat. Ahogy aztán a gazda­sági élet vérkeringése . megindult, meg­szűnt a mun k a né Iku is ég és a menekültek kérdését is rendeztük. 1941 január havá­ban alakuld meg Kolozsváron a Magyar Norma, mely az égsz országban Kolozsvá­ron működik a legszeob eredménnyel, amennyiben havi bevétele meghaladja a 10.000 pengőt. Ezután a tarosai agg.nen.- háznak Kolozsvárra való átheyezése és a Hadak utján levő épület befejezése kö­vetkezett, amelyet tökéletesen korszerűen rendeztünk be. Ebben az évben alakul* meg a Közjóléti Szövetkezet s megkezdő­dött a családi háziak építése. Eddig sok- gyermekeis családok részére a város kü­lönböző kér Teteiben 70 családi ház épült fel s ujiabban 30 ház építése kezdődött meg. Tető alá hoztuk a Magyar Bot bt. Felállítottuk a gyerrnekikonyhát, ahol na­ponta 1600 iskolás gyermek knpott ebédet. Megszerveztük a had bevonultak segélye­zését, tűzifával ’ái'ituk el őket a hadiké.lé­nyeken kívül is segélyeztük őket. Meg­kezdtük később a balatoni gyermeknyr ra­id telep építéséit, amely most máir tető alá kerül, die a háborús viszonyok következté­ben nem vedeltük igénybe,. Rendszeresen nyárnáltattuk a gyengén tápiá't szegény gyermekieket, újabban 10 tel,eure 770 gyermeket helyeztünk ki a ,bomba.táiris dás veszélyei miatt. — Nagyon sajnálom mondotta; a beste,- tei-lés végién —, hegy el kell távozzam Ko­lozsvárról, mert nagyon megszerettem ezt a várost, a,me y második othomomtmá vált. Kolozsvári, tartózkodásom aitatt örömmel Í,1 lapítottam meg, hogy munkai (ársaiirnbajn meg volt >"• hivatástudat s olyan közösségi sutellem alakult ki, amelyet ha Nagybá­nyán f,3 sikerű: kdatekitanumk, elérem cé­lomat. ,, ^Hagyományos erdélyi szellembe®, bátran, megalkuvás nélkül küzd mindennap a magyar nép boldogu­lásáért az Ellenzék. KOLOZSVÁR, szeptember 1. .Tan- cső Sándor főtanácsos, a városi számvevőség főnöke el késeit ette a. város zárszámadását s azt a törvény- hatósági bizottság* elé terjesztette. A z ár síz ámad áiá ad a,t,a:iból 'az tűnik ki, hogy az 1944. étvi gazdáíkicldás terv­szerű,1 előrelátó és eredményes volt, aminek legfőbb bizonyítéka az, hogy Kolozsvár város vagyona a műt év­ben 23,396.115 pengővel gyarapodott. Egyébként kitűnik a zárszámadás­ból, hogy a pótköltségvetéssel bóvi­telt 10,146.080 pengő szükségleti hb tel keret et a város nem lépte tol és azt 48.929. P kivételével a költségve­tésiben kitűzött, program maradékta­lan végrehajtására fordította. Ugyan­akkor pedig az 1943. évi költség ve­tésben bevételre előirt 10,14b.080 pen­gőt. 1,354.098 pengővel emelni tudta. A zárszámadásban a város pénzügyi osztálya be nem hajtható városi adókból és iIlletékekből 4,602.854 pen­gőt törölt. Az 1943. évi költségvetési évben a város illetményekre, nyugdijakra és kegydíjakra 2.715.289, szociális ki­adásokra 798.6-49, hasznos létesítmé­nyekre 456.655, adminisztrációs ki­adásokra 1,746.892, kulturális kiadá­sokra, 1,710.783, egyházak és iskolák, segélyezésére 135.799, város szabályo­zási költségekre 1,217.965, köztiszta­sági kiadásiakra. 1.048-570, épület és ingatlankezeléseikre 973.455, ingat­lanvételeikre 180.463, vágóhídi épít­kezésekre 603,374, a tárcsái beruhá­zásokra 53.977, á.tszámoiá-sokra 5764, pénztári műveletekre 6.461.800, elő­legekre 2.980.197 pengőt., összesen, 20,530.625 pengőt használt feil. A közellátási költségekhez & bel­ügyin ini-zt er 2 42-880 pengő segélyt, utalt ki, a gázmű költségeihez 25.000 pengővel járult hozzá a város ház­tartása, a köz világit ást a város el­lenszolgáltatás nélkül kapta. A ki­adások gondos előrelátással történt teljesítésén felül a bevételek számot­tevő emelkedése is hozzájárult ahhoz, hogy a város pénzügyi veze­téke kitűnő eredménvt érhetett el. Eljárás ellenséges repülő- gépről ledobott mérgező anyagok megtalálása esetén KQLQZ,SIVÁR, szeptember 1. Ko­lozsvár város polgármesteri hivatala közli: Az utóbbi időben többizben aöloífordüilt, hogy magánegyének az illetékes hatóságok megkerülésével állítólag ellenséges repülőgépeikről ledobott anyagosait terjeszt ettek fel vizsgálatra. Minden esetben mérge­ző, illetőleg baktériumos fertőző ha­tást. tulaj doni toltak a beküldött anyagnak. Tekintett el arra, hogy sokszor túlfűtött fantáziájú emberek — eseti,eg tisztán szereplési vágyból — felesleges munka többi etet okoz­nak a vizsgálatra hivatott intézet­teknek, az alábbiakat rendelem el. A gyanúénak talált é.s beküldött anyagokhoz miniden esetben jelen­tést kell mellékelni, mely tartalmaz­za: 1. Ki, mikor, hol, milyen körül­mények között, találta meg a gyanús anyagot? 2. A megtalálás idejét megelőzőleg volt-e, ha igén., -mikói­éi len séges berepülés a kérdéses vi­déken? 3. A mennyiben, az átrepült vidéken az átrepül és után gyanús körülmények között, több állat hul­lana el, vagy ugyanilyen körülmé­nyek között emberen, vagy állaton sérülések jönnének létre, abban az esetben a jelentéshez mellékelni kell az elhullott állatok hatósági állator­vosi boncolási jegyzőkönyv másola­tát, illetőleg a gyanús sérülésekről állatorvosi, vagy — amennyiben em­berisért! lésről van szó — emberervosi lelet. 4. Minden ilyen jelentést el kell lát,ni hatósági (tisztiorvosi, ha­tósági állatorvosi, csendőrségi stb.) záradékkal, annak jeléül, hogy a kérdéses hatóság a jelentésben fog­laltakkal egyetért. 5. Amennyiben már a körülményekből is kétséget kizáróan vegyi ha re anyag okozta sé­rülésre, mérgezésre,, vagy baktériu­mos fertőzésre van alapos gyanú, abban az esetben az illetékes ható­ság távirati utón tegyen jelentést a m kir. honvédelmi minisztérium 36. osztályának. A vizsgálandó anyagot, és a felsorolt adatokat tartalmazó jelentést is a m. kir. honvédelmi mi­nisztérium 36. osztályának ; Buda­pest, XI. Karolináin 23.) kell meg­küldeni. AZ ÜGYteZSÉG SZABDLÁJBRA HE­LYEZTE JAKAB PÉTER FELESÉGÉT ÉS GYERMEKÉT. Mogir l;k, hogy7 a rend­őridig gyilkolás,ág miatt letartóztatta Já­kob Pteter Kajántó-utcaiI 'akost, tiki vack házas-társát egv szék'lábbal agyonütő 'te. valamint törvényes felecégét, Ruka Má­riát és fiatalkori! gyermekét is., mert a nyomozás sarán az a gyanú merült fel hegy a késoiülő gyilkosságról ők .ie tudtak Az ügyészségi kihallgatás rendjén azon­ban kickerü T hogy a gyilkosság elköveté­sében semmi részük n;en volt, erről nem is túrtok s igy fe1 esését ve gyermekét Szabadlábra helyez*.ók. .

Next

/
Thumbnails
Contents