Ellenzék, 1944. szeptember (65. évfolyam, 198-222. szám)

1944-09-02 / 199. szám

s ELLENZÉK 19 4 4 Kzoptamber 2. REPÜLŐGÉPEK HARCA 'k).s célzási lehetősi\.[ van, li'/fo-n mert maga a vadászgép olyan kicnny t1 El uh lot mutat, hogy vi: zonylaj»/;:: m kicbb ví1 ■./.ó]y( z 1 c 1 <• 11.*if.y>(• I ko/.o ilhotj inog cl- Jeniedét H határos liiztávol ág halárain belül is. Van persze egy bizonyos távol­ság, amin b<*Jü 1 ntcin érdemes mái m("n­HadijelentóseU, I ilinliit n.lok, Uo- pt>suj.sagok gyak'áá fénnAja ma a 1(‘- giharc, a levegőben vivőit elet í e-lit- lálra párbaj a láinadok e- xtulók Ko/Olt. s amint a fötal bajvívó-' aK megvannak a maya kialakult szabá­lyai agyamig) a légiharenak is vaui­nak olyan alitailános aEipé'léimei éisi ti>t \, nyei, melyeket' t"nlc!nu's ni egis- memui. A légih arcra rányomja bályo- yct a küzdő és a fegyver: másként harcol a Messerschmitt vadászgép pilótája, mint a Musitting; vezetője, sőt még a nemzetiség is érezhetővé vá­lik a harcmodorban. Fegyver és ke­zelője együtt határozzak meg a bare módját. hogy a lehető legnagyobb o-éllvel vegyék fel a harcot az ellen­féllel'. Az ellenfelek A légi-harcban az egyik ellenfél mindig adott: a védő fél vadászgé­pei amelyekhez a nehezebb fegyver­zetű rombolókat is sorolhatjuk. A másik fél a hareigépek bármely csoportjából kikerülhet: lehet bőim bázó felderítő vagy vadász. Más párosítás csak igen titkán fordul elő: bombázók sohasem har­colnak bombázók ellen és a feldori- tőgépetk, sizembekerulése is ritkaság- számba megy. A vadászgépek mindkét részről könnyebb egymotoros gépek, viszont a. krl irrotoros rombolók nehezebb f egy vei z.p-t bek. Támadó bomház.ógé- p,Qk In ztosit áfára nagy repülőtávol- ságu kisérő vadászgépeket vertnek be, amelyeknek egy része a légvéde­lem földi állásai ellen és esetleg köz­lekedési célpontokat, vasutakat stb. is támad. A bőm bá íz ógép n e k nem feladata a légiharc, mégis olyan erős védőfegv- V'?rziertit,?i] kell ellátni, hogy zárt köte­lékben — ha kell vadászki sereit nélkül se legyen 'kénytelen kedve­zőtlen körülmények között ' a harc felvételéi e. (Itt azonban nem lehet elhallgatni azt sem, hogy a nappali támadások nehéz bombázó-gépe iné I a védőfeigyverzetet a lia-znos bém- báteher rovására módfelett megerő­sítették. úgyhogy pl. a Boeing repü­lőerődnek ugyanannyi a hasznos bombasnlya, mint a Mosquitőnak — impen- a védf-egyverzet aránytalan. .Hagy volta, következtében.) X fel déri tőgc p minden körülmé­nyek között kerüli a 1 égd harcot, mert erre sem megfelelő fegyverzete, sem - fontei? jelentéseinek sürgős volta miatt — ideje sincsen. Védőfegyver­zete mindenesetre elegendő, hogy a végszükség idejében hatásosan- tü- 'z-élhesisen el 1 en felére, A fegyverek A repülőgépek fegyverei önmükö>- dő kiszólgálá'S'u tüzgépek. ment- csak ezek segítségével lehet a gép vezető­jét vagy a fegyver kezelőjét- oly mér­tékben tehermentesitend, hogy áz teljes egészében az gyéhként sem könnyű célzásnak szentelheti figyel­meit. A ma leginkább használatos' ür4- m éretek: 7.7—8 mm., 12—15 mm, 20'—25 mm, 32— 37 mm., 40 mm, 45 mm és 75 mm.. A- 7.7—8 mm, űrméretű tüzigépek a gyalogsági űrméretű géppuskák cso­portjába tartoznak. Tömör lövedéket Ionok ki, nagy tüzgy or saságuk a fő- előny. Jóval hatásosabbak a 12—15 ür­mére! csoportba tartozó nehéz gép­puskák. Ezek nem csupán tömör, hanem robbanó lövedéket is lőnek ki és a géppuska nagy tűzgyorsasá-gát az aránylag nagy robb am,óhatással egyesítik. Amióta a repülőgépek fegyverzete a nehezebb ürrméretek felé tolódik el, fökiozódő jelentőséghez- jutottak a nehéz géppuskák. A 20—25 mm-pi- könnyű gépágyuk ma, a géppuskák és nehéz géppusf- kák mellett, va.dá.sz,r-e.pülőgépeink fő- fegyverzetét alkotják. Belőlük 1—*4 darabot találunk a gépeken. Egy ré­szűköt a gép motorjába építik, îno­tat ágyukéul vv, a mcpyldas főleg' ágyazási szvnip ut.hol jelent előnyt. A 20 25 mm-cN gépágy u arárnylag még tKiL’v tü/gyut oiuigu, lövedéké­nek robhanóhatása tekint lyos os hatásos lötaivoLságu is jelentős. (Pél­dája ennek a/. Oerlikon-I Ibpano Sari/a 20 mm-es gépágyú, amelyet még a világ habon'll vegem tervezett Herker néniét katonáméi nők s amely különféle változataiban ma a ne­met, angol, amerikai és sok inas lé­gül advröbeni áll szolgálatban.) A 25 mm-un felüli űrméretű repü­li'fegyvrif k tii * légiharr sztmipon' ja- bol már alig kerülhetnek szoba, s k- kal inkább külü ideges földi vagy tengeti célok ellen alkalmazhatók. A fegyverek b pitébe rendkívül fontos felaiüat, hiszen a tiizgép üzem­biztonsága és ezzel gyakran a légi­imre győzelmes kimenetelő függ a tervező üg\ ességétől. A fegyverek egyrészt', merev be­építéséi, tehát! adott hányba -tüzel és e tüzelési helyzetét csak a géppel együtt, attól függetlenül nem vál­toztathatja. Ilyen ren tszerii a va­dászgépek fegyverzete, de van ilyen tüzgép a bombázókon is. A merev beépité-u fegyverek egy része, főleg egymotoros gépeken, a I égr savarkörökö: k k et észt ül tüzel. Hogy a sajtit légcsavart el ne lője, külön vezérlő, szinkronizáló szerke­zetet iktatnak közbe, amely nem en­gedi meg a fegyver elsütését, ha a lövedék Htjában a cső elé pergő lég- csavarszámnyal talalk,elhatnék. A vezérelt géppuska tnzgyorsasága csak kedvező esetben azonos a ve­zérlés nélküliével, ezt a nehézséget azonban ki lehet küszöbölni úgy, hogy a vezérelt géppuskát egyben áttétellel meg is hajtják a motor se­géd tengely érői és igy a tatzgyorsasá­got nagyban növelni lehet., a meg­hajtás nélküli géipp.u-káénak más­fél szervesére, kl). 15CA—ltíCO lövés percre is. A nem vezérelt, tehát nem a tégcsavar körön át tüzelő fegyv e­rek elhelyezése olyan hogy a löve­dék rcppályája rom érinti a légcsa­var forgás körét, 'a cső előtt nines akadály, tehát a fegyver teljes gva- kot lati tfzqy rsaságá-r el.'; h. ti. Ilyen merev tüzgépeket, nem vezérelt ki­vitelben, helyeznek efl a. repülőgépek szárnyában és többmotoros gépek tötzsorrában és a törzs alatt. A forgatható fegyverek el-helyezé­Mindeniekelőitt beszéljünk néhány szó a lőszerről. A repülőgépek tüzgápeinek lö­vedékei nem mind egyformák: vannak gyurjtó robbanó, icélmagvas, páncéltörő, közönséges tömör lőve diákék és ezek vala­mennyien elláthatók miág fényjelző (nyom jelző) töltettel is. Utóbbi a« célzást köny- nyál í meg, mert 1.5—2 mp. időtartamig foszfor c-sikot huzva miaga után. je zi röp- pályáját és igy a célelemek gyors ja vi- tátsá't teszi lehetővé. A tárakba U jgy he­vederekbe, amelyekben a géppuskák és gépágyuk lőszerét a tüzgépbe való foly­tonos adagolásra készen tárolják, adott sorrendben helyezik el a lövedékeké-; ill. az ezeket tartalmazó tölt árnyéket: például egy gyújtó, egy robbanó fényjelző,, egy páncéltörő, egy gyújtó fényjelző két kö­zönséges tömör lövedék a sorozat, amely megf el s óképpen i smétlődik. Mennyi a lőszer egy gépen? — szántén gyakori kérdés. A feleled nem is olyan egyszerű. Meg kell gondolnunk, hogy egy korszerű, pl. nyolc mim.-es géppuskával felszerelt gépen, a nyo'c, egyenként 1100 lövészére tüz.gyors'-isáigu fegyver össztüze egy perc tüzidő állott 8800 töltényt fo­gyasztott el, ez pedig kereken 300 kg., miért egy lövedék súlya kb. 25 gr., a hoz­zál Jsirtczó hevedierszem súlya pedig1 10 gr. S a vadiászgáoiek lőszierkiészlete valóban csak egy másfélperces ősszé űzve elegendő. A pilótának tehát. aVprrn mieg kell kö­zelítenie ellenfelét és jól kihasználni a hatásos tüzelésre alkalmas időt, ha lősze­réből nem akar idő előtt kifogyni. És mi a helyzet a négymefo'os bombázón? A B—17 G népnek. mini \ lábuk, 11 drb. 12.7 mim.-es lOidriusksá.ja v'n. A fegyver gvakor­ia ti tűz gyorsas áiga (az elméletinek kb. fe­le) mintegy 500 lövésperc. Ha tehát min-d­sóIhíüi ai tervezőket mái' az a sízem- fMuiI vt'ZMM'li, hogy a gépen lehetőleg minél kevesebb lövési hml t.t ér fogy'Mi, tehát a gép minél puliban meg tud­ja magát védeni és ne legyenek a vé­delmi rendszernek gyenge pontjai Altiig a repülőgépek sebessége nem érte. el a 3U0 kin.-óráit e; amiig tüz­előt illetőleg sem növelték jelentő­ben a repülőgépek fegyverzetét., az egyszpi éi körsinlafet f ás, gyű ni- vagy bölcsőiafettás géppuskául lások is megtel ték. A sebességek tokozásával azonban egyrészt annyira niegtnöve- kedett a fegyverekre hajtó légerő, másrészt a légá.t am lat is annyira za­varta a fegyver kezelőjét., hogy vé­dettebb és jobban tehermentesitett löállásról kellet/! gondoskodni. így születtek meg a géppuskáikon ívok, amelyek különleges át téti* leik kel te­hermentesítik a lövészt a fegyverre ható légnyomástól, az hiányzást se­gédmotorok közbeiktatásaival erő- mentessé és gy írssá teszik, a célzás­ra pedig megfelelő segédberendezé­sek felhasználását teszik lehetővé. A gépen való elhelyezés szerint készül - n ik különféle gép puskát or on y-sz e í •- kezetek, részben hidraulikus, rész­ben villamos motor meghajtással. Ezekben a tói nyokbnn többnyire ki'tlesével vagy négyesével helyezik el a géppuskákat, nehéz géppuská­kat vagy gépágyukat. Éppen, mivel a tornyok már eleve automatikus mégha dúsnak, leheit dl eg nehezebb tüzgépeket éjidének be. A géppuská­in gépágyutornvok elhelyezésének példája ként említhetjük meg az amerikai repül öerödöket (tB—17G), amelyeken az orrban lent egy ikeu- géppuskat rnyot, felüt, a vezetőülés mögött, a szárny feleit egy újabb ikergéppuskatornvot, a törzs alatt egy további ugyancsak ikertornyot, végül a gép farában e.gy különleges ikergéppu-katornyot tailáluníh, de ezen felül a törzs oldalában c- tete­jén még 1—1, összeseit három drb 12.7 mm-es nehéz géppuska van vé­deti lőállásbán, korlátolt szöghatá­rok között forgatható elhelyezésben. Valamenvi tüzgép 12.7 min ürrnére*- tü. Az an geil éjszakai nehéz bombá­zógépek hátsó gép p u sk at ornyába n négy darab 8 mm-es géppuska van; az olasz hóm házó gépek tót miváíban 2 darab 12.7 vagy 13-2 mm-es Breda— >afat nehéz géppuska void. Hason,lé» elrendezésű fegyverzet van a mi gé­peinken is. össze köt percre elegendő lőszert visz a gép, ez 11.000 tő tényt jelent a hozzátar­tozó hevederrel. A töltény súlya 118 gram s ha a heveder súlya csuk 32 gr., úgy ke­rek ;n 1650 kg. iő-zer kell ?. gépnek. Való­jában miéig ennél is több lőszert visz a gép, pzrsze elsősorban a. bombái éber rovására. Célzás és találat A fegyverzet beépítése határozza m,eg a gép harcmodorát. A merev tüzgépek/kel fe fegyverzett vadászgép pilótája magá­val a géppel céloz: rárepül az ellenséges bombázóba vagy vadászgépre, igyekszik kedvező tüzelési helyzetbe kerülni (vagyis olyan hely ziel Ide, hcigy ő nagy találati va>- lószinüségigel lőhet ellenfelére, aki a. tü­zet egyáltalában nem, Cggy csak alig tud­ja viszonozni). Annak ebenere, hogy so­kan act hinnék, hogy ez a célzási mód­szer a pontatlanabb, valójában a vadász­gép sokkal nagyobb találati valószínűség­gel lő ellenfelére és1 ai merev beépítés kö? vetkezőében a tűz,gépek szórálsp is kisebb. A vadászgép aránylag kisméretű és moz­gékony, éppen ezért jobban közelítheti miéig ellenfelét, jobban kihasználhatja a hatásos tüzelési távolságot. A repüiíőgé(pről való lövés egyáltalában nem horonldtlhiató a földről mozigó célpont­ra, való tüzeléshez, meri itt a fegyver hordozója, a repülői ’-tpt» maga is o’yan se­bességgel megy, am,i nem hanyagolható el a lövedék kezdősebesséigéihez viszo­nyítva. H1' , tisztán elméleti meggondolások alayán is sziáimiitiuk a vadász és bombázó párharcának találati valószínűségeit, a fö­lény mindig sí mer,ev tüznénekike] felsze­relt vadászgép oldalán van részben azért is, mert ezeknek kicsiny a szórása és pon­nie, mert a saját találati v iló:.ziuü..ég<*i nem növekszenek, ellenben uprás-.zeiü* n meyjnő'nék az c-IE-nfé találati l<-hctöség<-i. H///.zÁvetőleges ■ /.árnitá.s és a jelen égi gé­pek valószínű adásiak felvételével át­lag hétszer nagyobb valószínűsége van a vadászgépnek arra> hogy ő találja el el­lenfelét, minthogy rajta érjenek el talá­latot. Az a tény, hogy a vadá zgépek a bom­bázógépek ellen kötelékben, E-galább Ls géppárhan támadnak, ai helyzetet jelen­tősen megjavi1 [ja. A talál ti valószínűség több, mint megkétszereződik. Ugyanígy nagyobb a védelem 'ehetősé­ge, ha ő maga is zárt kötelékben hadad, tehát tüvígéípeit zárt tüzrendszerbe fog­lalja Össze és ezt a holder nélkül v ló ,.tüzgömh“-öt szegezheti szembe a vadá­szik iám3dúsának. Hogy mekkora jelen- texsége van a zárt köteléknek, atzt az am - rikai bombáz.ágépek tám1'dósainál láttuk, ahol a b mbázók és a kisérő vadászok leg­főbb dolga, hogy a zárt kötelékei meg­őrizzék, mig a magyar—német v'idászerök éppen z 7,'áirt kötelékek szétrobban ás ára igyekszenek, hogy az ekkép megosztott kisebb kötelékekkel könnyebben végez­hessenek. Hogyan támad a vadászgép ? Legfőbb cé/ljt; a vadásznak, ho*gy olyan kedvező lövési he yzetbe jusson, ahonnan teljesen kihasználóit ja merev tüzgépei- nek erejéj, önmagának legl:evéshé való veszélyeztetése mellett. Minőién génnek vannak gyenge pontjai, a bombázógép tüzrendsziere a tér nem minden irányában egyenletes. Az Aohilles-st-.rok irányából igyekszik a vadász támadni, A legtöbb bombázógépen ez a- gép fara volt, ahol a hátsó lövész tü7terél'az irány- mü korlátozta. Ezen segítettek a fart er­nyők rendszeresítésével, amikor a vezér- sikok mögé építettek be -gy iker- v gy négyes ikergéppuska_b nyot. Ezzel ugyan a gép aarod’inamik'i tulajdonsáFain erő­sen rontottak, de a bombázó védelmi tüz- rendrzerét jelentősen erősitették. Gyeng? a bombázó védelmi lehetősége oldia ra is, ekkor leginkább pontatlan a tüzgépek tü­ze. Innen is lehet tehát támadni. És leg­újabban leginkább félig elölről támad­nak a vadászok a nehézbembázók e len, meTt ebben az irányban is csak a tüzgé­pek egy része tüzelhet. A vadászgép a bombázó ellen tehát áf.ialában — s ezt boimbázój'u válogatja — hátulról, felülről, vagy hátulró' alulról, teljesen oldalról és főleg fél elölről támad, magassági fölényét sebességnövelésre kihasználva, rácsrpás- sz.erüen. Vadászgépek vadászgépek ellen való harcában minden igyekezetük arra irá­nyul, hogy az ü döző gép az ülrözött háta mögé ,,beülhessen“, mert ellenfele merev fegyverzetével csak előre tud lőni, bátrai védte'en. Az üldözött ekkor mozgékonysá­gáéi n főleg és csak részben páneé já’oan keres v élfel met és megfelelő mürepü.esi mozdulatok segítségével maga igyekszr-c szerepet cserélni üldözőiével és kedvező lőhelyzetbe kerülni. Ilyenkor, vadász- v^rdá-'z elleni harcában gyakran kerül fordulóharcra sor, mig a vadász bombázó elleni harcában inkább nagysebességű rá­csapásokkal támadnak, fordulózást elke­rülve. A vadászgép fe' adata ai légiharc. Ezért / a védelem vadászgépei már jóelőre felké­szülnek e feladatukra: megosztják egy­más közöl It az ..áldozatokat“: egy részük öli záró! ag a kisé ő vadászokra támad, más részük a bombázókötelékekre veti magát, ismét mások a bombázók ötéi ekek­ben levő Légvédelmi cirká okát igyeksze­nek kiölni. A támadók is éppen emiatt hiasio-nló ,.munkameg;Osztást“ irányoznak elő: a bombázókötelék ^ tüzrendszerének erősítésére csupán tüzjglépes, bombateher nélküli „cirkáló“-kat osztanak be, a kisé­rő vadászok e^v része nagy magasságban halad hogy lehető-'eg fölényben legyen a védő vadászokkal szemben (a légiharcban Pl magassá,gtöbbüet min díj? fölény^ met mem csupán a helyzet áttekinitését és meg- lepetésszerü támadást :ész lehetővé, ha­nem a maga/sságtöbhlet zuhanórepüléssel mindig sebességgé alakítható), más részük pedig " alacsonyra lecsapva szabad vadá­szatot rendez légvédelmi állások, közle­kedési célok, stb. ellen. * A lesbare sikeres megoldásához kitű­nő harceszköz: jó repülőgép és megbízha­tó magyUeliesdtményü tüzgépek és kiváló harcos: fölényes tudású repülőgépvezető és szemé-yziet kell. A mi pilótáink szá­mos, sokszor nyomasztó túlerőben lévő el­lenséges kötelékek elleni légiharcban mu­tatták meg, hogy mindannyiunk elismeré­sére és hálájára érdemesek.. (Magyar Szánba kj. Néhány érdekes adat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents