Ellenzék, 1944. augusztus (65. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-16 / 184. szám

1 8 i 4 aagusztas 16,

Biztató

ELLENZÉK

vartalan volt. A cukor ellátásban sem volt zavar, a betörési cu.ko<r kiadásához szük- séigies utasítások azonban később édkiez- tek meg s> emiatt a julius hónapban a befőzési cukor vásárlásához szükség)es en- giediélyiekiet nem tudták kiadni. A petró- Jcumiéi Iáíá$ terén nem voltak nehézségek. A tejieillátás terén változás nem állott b;e, a vajellátás azokban lényegtesien javult, mivel a Tejforgalmii Központ több vajat iirányított Kolozsvárra s ennek köve kez- tóten a jegyekre kiszolgál latba tó vajat felemelték. Tüzel őanyagbcl megfelelő mmnyiséig; érkezett, igy a háztartások téli szüksége ük egyrészét beszerezhették. A lábbeli e'látás terén a helyzet változatlanul nehéz, mert kész-lábbelit, vagy mérték után készítendő lábbeli keretei a múlt hó folyamán sem kapót' a város, ezért csupán tál palásra és fejelésre jogosító uika' ványokat adhattak ki. A bombjakáro- gdltak ellátására a Lábbeli Központ külön keretet biztosító.'!, amivel a bomba- károsultak szüikségletét lede/ni lehetett. A zsír- és húsellátás kid égi tő vöt.

A polgármesteri jelen őssel kapcsol albim ri.r. B'nrtba Ignác ügyvéd', törvényhatósági ibzottságí tag a szemé “kihordás terén jelentkező hiányokra hívta fel a polgármester figyelmét. Szóvá te te, hogy a villanegyedekben szemétdombok fertőzik meg az utcák levegőjét, mert a házisze- metet nem hordják ki.

Közogésznégügy, közbiztonság

Dr. Szent-Iványi Árpád árvaszdkd elnök számolt be ezután az árvaszék (Lgymerve- téről s u'ána dr. Kulcsár László helyettes tiszti főorvos a vái os közegészségügyi ál- L?pofáról tett jelentét. Bőadfa, hogy a mult hó folyamán Kolozsvárom 139 születés és 78 halálozás volt. A születés k száma 39-oel kevesebb voi’t», mént az előző h'óa’hprlXban, a született gyermekek 8.3 sz'áizalickia törvénytelen volt. A halálesetek köziül kettő b-leset, egy pedig ömgyil- kosság következtében törtéin '. Fertőző betegségek szempon-tjából a város közeglész- ságrügyi helyzete kielégítő, mert nagyobb számiban nem fordult: k elő. A fertőző be„A sötét jövendő kizárólag csak azon feltétel alatt mutatkozik biborszinü távolban: ha a magyarság közértelmesség által fejlend ki tökéletesen. S minél mélyebben vizsgáltuk n haza lakosit, szom- széd-közötti állását, geographiai helyzetét, természet-ajándékit s több efélét, s minél jobban törekedtünk kitanulni azon okot, melyből áldott következéseknek kell a honra áradni, annál tisztábban látszott előttjxnk, hogy minden lehető előmenetelünk kirekesztőleg értelmesséyi salgunk nayyobbitásában s csinosodóbb nemzetiségünkben verhet tartós gyökeret: hogy minden, ami nem áll valódi nemzetiségen s valóságos — minden előítélet s Szemfényvesztésektől ‘megtisztult — ér- telmességen, alaptalan s etőbb-utóbb bizonnyal el omlik”

(SZÉCHENYI ISTVÁN.)

Érdekes cikkei irt a könyvteorme- lés nemzetközi helyzetér®! a Magyar Statiszt ikái Szemle legújabb számában. {xcnibás Gréza dr. Megtudjuk cikkébe!, hegy a világ kifayvtérméiévé a háború következtében erősen csökkent, a kiadott miivek száma világszerte visszaesést mutat, ami a papirhiány és gondolatközlés szabadságának korlátozása mellett érthető is. Magyarországon azonban, szerencsére a Könyvkiadásra nézve, eddig kedvezőbb volt a helyzet. 1042-î>en 13.5C3 könyv jelent meg Magyarországon, 40 millión falüli pél d ány szú mb an, s ezzel — lélekszái- munkliotz viszonyítva ■— néhány vezető kullurállamot is megelőzünk- Még jobban értékelhetjük ennek a hatalmas könyvkultúrának jelentősségét, ha megkíséreljük összevetni a ** száz év előtti hazai könyvtermelés- " ssL 1842-ben Magyarországon összesen 241 könyv jelent meg magyar, német és latín nyelven, s egy-egy mü átlagos példányszáma mindcsz- sze 300 volt. Ennyire mogsokszoro-’ zédo-ti a magyar gondolkodó elme és alkotó lélek megnyilatkozása, ilyen óriási méretekben növekedőit a magyar olvasó közönség. Á könyv las- san-lassan közszükségletté leit Magyarországon s ezzel együtt egyre nőtt a „kiművelt emberfők“ száma. S tudjuk, hogy ha a tudomány és irodalom, által alkotott műveltség terjed és állandósul, a müveit nemzet ereje a belső kérdések megoldásához is páratlan biztonságot teremt és egyre közelebb jutunk politikai hivatásunk teljesítésének kérdéséhez is. Az egész világ óriási átalakulások idejét éli. Ha nem is tudjuk ma még a változások pontos irányát le- mérni, annyi mégis kétségtelen, hogy az ut a nagy tömegek felemelkedése felé vezet. Természetes, hogy az iiyen változások hossza évtizedeket vesznek igénybe, de az átalakulás felé haladva, a legnagyobb biztatást az ilyen békés, látszólag jelentéktelen jelekből meríthetjük. A tömegekben mindenütt él egy magasabb élet utáni vágyakozás és mind erősebb bennük a törekvés, hogy nagyobb részesedést kapjanak az államkqir- mányzásban, a hatalomban. ’De hogyan gondolhatunk bármilyen társadalmi és állami reformra, hogyan teremthetjük meg a tömegek számára a méltányosabb, jobb élőinek a feltételeit, ha nem adjuk meg számukra előbb a szellemi művelődés eszközeit? Minden szociális reformnak az előfeltétele a nemzet széles rétegeinek műveltségében kell meglegyen. A legszebb reformokkal sem lehet megváltoztatni egy nép é-let1 formáját, csak akkor, ha előbb meg változtattuk gondolkodását. Ez pe dig a szellemnek, a léleknek, £ könyvnek a dolga. Népünk milliói magasabb erkölcsi és szellemi szín Î vonalra csak a könyv emieWheii ! Ezért örülünk olyan nagyon annak ! hogy könyvtsfrmelósünk a nehó< időkben sem csökken.

Természetesen nem azonosíthatja? a magyar életet, a magyar kulturá az összes megjelenő könyvekkel í nem ringatózhatunk abban, a hit ben, hogy minden magyar könyi, egyben a 'magyar értelem palléro- zófa s a magyar lélek ébresztgetője is. Nem arról van szó, hogy mindet] magyar könyv megjelenése a vilá gosság terjedését is jelent), sem arról, hegy mindenki, aki olvas, egyben tájékozott, öntudatos, müveit magyar emberré is válik- Bizonyos, horsv Jp.S7T?-*k kivételek, de mert az emberek életében mind hí az átlag a döntő, ezért biztosak lehetünk afelől, hogy az olvadás terjedése nyomán pár évtizeden belül megváltozik az ország és a nép. Kisfaludy Károly még úgy beszél hazánkról, mint olyan országról, „ahol az írót úgy tekintik, mint valami ingyenéi ő. felesleges embert“. Á kultúra felesleg.es- ségéniek, lusrus mivoltának gondolata még azután is nyakrtm kísért a magyar életben. De mégis, egy század alatt a könyv a magyar ember élet-1 szükségletévé válik s ma már ezrével olvasnak az országban az irodalom mellett társad alomtu dr mányi, közgazdasági, filozófiai, vallási, művészeti, természettudományi, technikai könyveket is. A magyar könyv | elterjedése tükrözi vissza egész társadalmunk átalakulását, sajátos belsői gazdagságait.

A magyarság számát sokszorosan meghaladó feladatokat vállalni csak uoy tud, ha erkölcsi és szellemi felsőbbrendűségre törekszik. Túl kell szárnyalnunk -szellemi és erkölcsi téren másokat és ezáltal vitathatatlanná tenni jogainkat. Ennek a szellemi éleinek klfeiezője és szószólója a könyv. És emellett eszköze a nagy tömegek kiművelésének, lelki csiszolásának. Minél szélesebb körben népszerű a jó magyar könyv, annál közelebb vagyunk a magyarság külső és belső kérdéseinek megoldásához, mert annál több a müveit, fe- lelősségtudó, gondolkodó ember az országban. Néni politikáról beszél ma az egész világ. De a népi poli;‘ka sikere szempontjából döntő kérdés az, hegy a feltörekvő népi tömegek, amelyek elebb-uióbb a magyar áí- laméíet irányit cl lesznek, magukévá teszik-e az egész magyar kultúrát, átvesz:k e a magyarság évezredes szellemi javait, elfogulatlanul tudnak-e tájékozódni és ítélni az élet nagy kérdéseiben? A reformok köz- kinccsé, a nemzet lelki sajátjává csak úgy válhatnak, ha helyességüket a közgondolkodás belátja. Nincs népi reform közértelmesség nélkül és ez a közértelmesség a „kiművelt emberfők*' függvénye. Hisszük, hogy a magyar könyv biztató terjedése olyan társadalmi és művelődési folyamatokat indii meg, amelyek az (mész magyar élet megújhodására döntő hatással lesznek.

V. S.

tegségek közül egy kiütéses tifus-zeseó volt.

Papp Gábor főkap támyhelyetles, a város közbiztonsága helyzetéről szóló jelentésében előadta, hozv a főkapitánysághoz, o mult hó fo yamám bűn cselekménye kből kifolyólag 180.890 pengő összegű kárt jeleneitek be. A megíp:ütött nyomozások eredményekéi?pen ebből -a kárból 79.500 pengő megtérült. A múlt hó folyamán 37 balesetről te 'lek jelentést a renders éhnek, ezek közül egy baleset halállal végződött. Hárem eltűnés ügyében indító t a rend- őrséi? nyemo-ást és 292 esetben vezetett be kihágás miatt eljárást.

Ä rendőrség eljárása a zsídóvesgyon rejtegetéssel gycmusifcHak ellen

A főkapitány jelentéséhez dr. Bartha Iigmác szólót ' hozzá. Előadta, hogy a főispán figyelmét már felhívta arra, hogy a kolozsvári rendőrség helytelenül magyarázza a zsidóvagyonok zár. alá vét e; érői szálló 1600—1944. M. E. számú rendelet 17. szaka-za 1. paragrafusának 4. bekezdését, amely ez iiciegen tulajdoniban levő zssédóvapyonok bejelentését irja elő. E rendelkezés szerint azok ellen, akilk a zsidó- veeycn bejelentéséit e’muilatsctjáik, kihár gásd eljárási kell folyamatba tenni. Helye van azonban a rendőrségi őrizetbe vét élnék is. A rendőrség azonban azt fz eljárást gyakorolja, hogy őrizetbe veszi a gya- nuiíitottálkáit, mielőtt miéig a Idhágási eljárást megindítót P és befejezte volna. A rende’et pedig világosan úgy intöz.ked’k, hogy előbb a kihágást eljárást kell lefolytatni és őri noth evével esek mellék-büntetésként alkalmaehnté. őrizetbe vetők olyan egyéneiket,- akik e’len a kihágást el- járá.? során nem lehetett imra^aló ítéletet hozni. Hbogsuilyozitia, hogy büntető- jcpií eljárás nélkül senkit őrizetbe vermi

nem lehet. Kérte a főkapitányt, inté4'<ed- jék hl táiskörében, hogy mielőtt a zsiidó- vagyent rejtege telket rendőri őrizetbe vermeik, slőbb a feihágási eljárást fo y ássák le.

A fokapitényhelyette? kijelentette, hogy

megvizsgálja a szóvátett panaszt s a vizsgálat eredményéről •?. legfoötelebbi köi- i:iazigjatásé bízót ságfi ülésen ad számot.

Dr. Bjrabár István pénzügyi tanácsos az adófizetések meneté ől beszámo va, közölte, hogy Kolozsváron jultus végéig az a dcH va tal o én zt árába 6.243.808 pengő

folyt be. 1.430.000 pengővel kevesebb, mint a múlt év julius havában. Az adó- háitralék Kolozsváron jelenleg 11.176.000 pengőt ,es7r ki, amelyből 4.274.000 pengő már ebedéi 1

A pénzű'.'vdg zgatóság jelentésével kapcsolatban dr. Vásárhelyi László polgár- miester megiiegvezte. hogy oz ismertetett hátnál ék csak papfircn rzmene’, mert a bomb ('árok és zsidók ki/rlepitéee köve1- kezfében a hátralék 35 százalékkal kevesebb.

Miért nem fsát a ki a pénzügYÍ£,eíz<raíöság ci ssidé iskolák felszereléseit

Kányádul Béla tanfelügjí.lőihelyettes a város tanügyi hielyizetérői saóló jelentésében megómlifette, hogy a piénzü.gyf, | zga- tósiág kérte a zai dó iskolák és temp omok padjiainak 'kiszolgáltatását, hegy a bnm- batáimadás következtében megrongált iskoláik felszereléseit kiegészíthessék. A pénzűi'iyig'zgatóság azonban a kérést nem teljiesifhe.te, miután a köztulajdont alkotó zsidó ingóságokat nem leltározták még s mint, utólag meggyőződtek, az iskolák tarnfelszerelései és kásérleti eszközei elkallódtak. Ezekre a tárgyakra pedig a városnak szüksége let volrv\ me t a hiányzó isko afels'-ereläsi tárgy kat a városnak most készpénzen kell megvásárolnia.

A főispán kérdésére a helyettes tanfelügyelő szóban is beszámolt az iskola fel- szerelési tárgyak kutatása során tett a- pas.zrta! aktról.

A jéenté-ek előterjesztési0 után a köz- igazgatási bboUság albizottságai üléseztek.

TelekiJMihály gróf cikke:

A nemzet élete fontosabb a pártok életénél

Érdekes felszólalások © város közigazgatási bizottságának ülésén

Ä szemétkihordás üg?e — Hsgf^n kell eljárni a zsidóvogyon rejtegetőifi©! szemben

KOLOZSVÁR, augusztus 16. Koltozsvár város törvényhatóságának közi gaziga tási bizottsága hétfőn défui'án tartotta augusztus havi ülését dr. Vargha Lajtos főispán ekiölkLete alatt.. Az ülésen a város köz- igazgatási, közélelmezési és közegészségügyi éfll apó tárói szól ó j jelentéseket ter- jiesate'fék e"ő.

A polgármesteri jelen-lés szerint a város IV. ügyosztálya megkezdte az iparre- vizió során elutasított kereskedők és iparosok jogosítványainak bevonását, ezenkívül elbírálta az üzlethelyiségek kiu e- lásáról beârikezfeşţţ 1200. üacab kérWEl'

Az üzletek kiiuta'ásáró-l szóló véghatáro- zaJtoík kézbesítése .ik megtörtént. Az ügyosztály a város nevében á vette a voít zaidókórbáziat, amelynek városi kórházzá való átszervezése megindult. A legutóbbi bombia támad ás súlyost n megroniZláüta a járványkerházaf, ezéirt a kői házat az Aggmeniházfoa telepi tették á1', az Apgmen- ház részére pedig a volt Malom-utcai zsidó agjgmeniházat veitték igénybe.

Kolozsvár közellátási helyzete

Ami a kcxse átást illeti, keli égi tőnek le- höt A Uszt^Uátás zaBUDAPEST, augusztus 16. (MOT) Teleki Mihály gróf, titkos tanácsos, a MÉP országos elnöke a párt lapjában, a Magyar Élet-ben ,,A hatalom felelőssége“ címmel vezércikket irt. Rámutat arra, hogy a kormányzás felelőssége megkívánja, hogy azok, akik a hatal mat gyakorolják sohase feledkezzenek meg a nemzet egységes érdekeiről. Tegyenek felire minden pártérdeket küszöböljenek ki minden pártharcot, mert csak igy tudják a nemzet érdéként szolgálni. A Magyar Élet Pártja esztendőkön keresztül egyedül viselte a kormányzás minden felelősségét, de mindenkor az a felfogási hatotta át, h gy minden politikai párt annyi értéket jelent a nemzet számára, amennyire magáévá teszi és szolgálja a nemzeti közösség érdekeit.

Még az elienzékr pártoknak is csak akkor van erkölcsi alapjuk politikai programjuk hirdetéséhez, ha minden céljukat a nagy nemzeti érdekekre szabják meg. A jobbolda- liság nem jelenti csupán egy politikai párt felfogását, hanem a mai időknek megfelelően a magyar élet szemléletét.

Világnézeti vonalon a nagy magyar kérdések ú, a lcgfonto-abb kormányzati feladatok tekintetben a jobboldali pártok között fel fogásbeF különbségek nincsenek. A módszerek terén jelentkeznek különbségek, de ezek könnyűszerrel lyiküszöböUxetők. A nemzet

érdeke ma azt kívánja, hogy mindern felelős jobboldali erőt a nemzet szolgálatúba állit- sunk. A nemzeti erők összefogásának megteremtésénél azonban nemcsak igényeket és követeléseket kell hangoztatni, hanem felelősséget és kötelsségeket is kell vállalná.

A megkezdett munkát gyorsabb ütemben kell folytatni, mert csak folytonos cselekvéssel lehet az ország belső életét megfelelően átalakítani.

Nem lehet letérés sem a jobboldaliság, sem a szociális reformok, sem pedig a zsidókérdés gyors megaldásának útjáról. Nincs és n-em is lehet megállás külpolitikai álláspontunk. háborús helytállásunk katonai és gazdasági következményeinek vállalása tekintetében sem. A nemzet élete — fejezi be cikkét Teleki Mihály gróf —, fontosabb az egyén és a pártok életénél. Ezt kell mélvsé- gesen átiérezme mindenkinek és csak ennek a gondolatnak a jegyében lehet a fölénk rom vo- suló veszélyeket leküzdeni.

öav. nemos Nagy Gusztáváé bör- ketretske-dő üzletét, áthelyezte Széchenyi-tér 43. szám alá-