Ellenzék, 1944. augusztus (65. évfolyam, 172-197. szám)
1944-08-14 / 183. szám
Í9í4a u gusztus i 4, ELLENZÉK Politika és közigazgatás , ./ra,P. AnV* az ország józan magyar közvéleményé már ré,góta ére,Zj de amit eddig nem tudtunk megírni, azt elmondta vitéz Bonczois Miklós m. kir. belügyniiniszter uj hivatalának átvételeikor tartott komoly beszéd eben, Nem leplezte a mai helyzet tragikus komorságát és nem támasztott rózsás reményeket a jövő iránt. De szólt, az idők komolyságához méltó tárgyilagossággal munkatársaihoz és rajtuk keresztül a holnapért aggódó józan magyar érte* lemhez. Beszédének kiindulópontja az adott politikai helyzet felvázolása után az országban elhatalmasodó pártpolitikai küzdelem volt. Szűnjenek meg a pártharcok — mondotta — s az ő szájából milyen másképpen hat ez a felhivás, mintha ,azok mondanák, akik a pártharcok hullámain emelkedtek fel és az egység szükség g esség érői csak akkor győződtek meg, amikor bebizonyosult, hogy a hatalmat egyedül nem tudják elnyerni. Pedig a belpolitikai kibontakozás egyetlen módja — s ezt nem most Írjuk le először —, ha a belügyi kormányzat pártpolitikai szempontból semlegessé válik, s a politikát és a közigazgatást egymástól szigorúan elválasztják. Az uj belügyminiszter ennek a programnak a megvalósítását ígéri. „Pártpolitikától mentes belügyi kormányzatot és közigazgatást kívánok, Pártpolitikai szempontokra és elvekre figyelem nélkül, egyedül az ország érdeke szabja meg a belügyi kormányzat és igazgatás elveit, valamint a kivitel módozatait. Kormányzati és közigazgatási tisztviselők ne politizáljanak. Intézkedéseik során nem lehet irányadó az a szempont, hogy az intézkedés mennyiben felel meg valamelyik párt elveinek, vagy pedig, hogy az intézkedés mennyiben találkozik egyik, vagy másik párt tetszésével/1 Ez a hang a közigazgatás minden ágát és fokozatát végigjárt szakember hangja, aki a rendelkezésére álló hatalmas közigazgatási apparátus nehezen; csikorgó szekerét nem egy világnézeti fcira dalom lebonyolítására akarja felhasználni, hanem a hibákat helyrehozva, az alkatrészeket megolajozva, ismét eredeti rendeltetésének szolgálatába kívánja állítani a magyar állami közigazgatást. Súlyos és igaz szavakat ejtett Ronczos Miklós a karhatalom szerepéről is. „Minden rendelkezésemre álló eszközzel — úgymond — megóvom a csendcrsziiTonynak és a rraidőrkardnak azt a tisztaságát és tekintélyét, amely megremegteti a gcynoisztevőt, de amely bátorságot, nyugalmat, biztonságot ad minden kötelességteljesítő magyarnak. Itt is legelső feltétel: a legszigorúbb fegyelem. A karhatalom nem jeleníti a puszta erőszakot, hanem a törvény, a jog, az élet, a vagyon, az etthen, a becsület védelmének szolgálatában álló erőt. Nem önmagáért van, nem azért van, hogy fegyvereivel retieg- tessen, hanem azért, mert lehetővé teszi a termés betakarítását, az állami élet biztonságát és a termelő munka zavartalan folytatását,.“ A karhatalom a közigazgatás szerves része s ezért éppen úgy nem szolgálhat pártpolitikai célokat, mint ahogy a katonaságnak is mindig a Legfőbb Hadúr parancsát kell esküjéhez híven szem előtt tartania. A karhatalom, ha külön hatalmi célokat szolgál, az ország polgáraiban bizonytalanságot és aggodalmat ébreszt. Ha azonban a törvényesség és a belső rend szolgálatában áll, akkor megadja az ország minden polgárának azt a biztonsági érzést, ami a termelő és alkotó munka legelső feltétele. A belső' rend helyreállítása és a forradalmi jelenségek letörése után mit tegyen a közigazgatás, ha a napi feladatok elvégzésén túl a pártszer- vezós* többé nem érdem, hanem fegyelmi vétség lesz? Itt bontakozik ki Bonczos Miklós, a szociálpolitikus miniszteri programja a maga teljességében. A Nép- ép Család védelmi Alap megteremtőjétől, az árvizek merjrendszabály02ójától, a bukovinai székelyek hazatelepítőjétől nem is várhatunk mást, minthogy állam- igazgatásunk bonyolult gépezetét uj szociális szellemmel töltse meg, A szociálpolitika utján a háború alatt sincs megállás — mondotta. „A jogszabályokba és az intézményekbe életet kell belevinni... Nem szabad elbürckratizálódniok a szociálpolitikai intézményeknek. Nem szabad sohasem megfeledkezni arról, hogy az ügy mögött, az akta mögött egy- egy ember, egy-egy család, vagy az emberek egész csoportja él, tehát nem az ügyirat, hanem élő emberek sorsát intézzük, azt pedig nem bürokratikus ridegséggel, hanem az emberi szív teljes melegségével kell intézni.“ Ennek a munkának az elvégzése érdekében a magyar ifjúságra apellál. Nem arra az ifjúságra, amelyik a közhivatalt otthagyva, máról-holnapra Aladárrá képezte át magát... és nem arra, amelyik a pártpolitikai helyezkedés és átállások sorozata utján akar érdeménél magasabbra feljutni, hanem azokra a fiatalemberekre, akik kis fizetéssel és nagy családdal hősiesen vállalják a háborús közigazgatás minden gondját és nehézségét. Azt csak természetesnek kell tartanunk, hogy a szociális közigazgatásnak nemcsak a közönség, hanem a tisztviselői kar szociális igényére is — az uj költség- vetés keretében — tekintetiel kell lennie. Tiszta célokkal és szerény, de súlyos szavakkal vette át hivatalát az uj belügyminiszter, s szavaihoz párt- politikán felül álló, fajmagyar egyénisége adja meg az aranyfedezetei. Hinni szeretnők, hogy nemcsak szavai, hanem tettei is visszatérést jelentenek majd az annyira szükséges belső rendhez és nemzeti fegyelemhez. de ugyanakkor uj lendülettel mutatnak irányt a népi és szociális gondolat pillérein nyugvó magyar életforma felé. BONCZOS MIKLÓS: Ä kormányzati és közigazgatási tisztviselők ne Ä belügyminiszter beszéde a köztisztviselők feladatairól, a belső front kötelességeiről, a közfegyelexnröl és az áldozatvállalásról BUDAPEST, augusztus. 14. (MTI) V<:iréz Bonczos Miklós belügymirkszte r szombaton reggel hivatali helyiségében fogadta minisztériuma cisztviselőkiaránoik tisztelgését. A belügyminisztérium tisztviselői kara nevében Juhan Béla rangidős államtitkár köszöntötte a hivatalba lépő belügyminisztert. Vitéz Bon- c/C'S Miklós belligvmimkzter az üdvözlésre válaszolva, hosszabb beszédet mondott az állami élet belső szilárdságáról és a háborús közigazgatás feladatairól. — Háborús, nehéz időkben, a köz érdeke az első — kezidlte beszédét a belügyminiszter. Amikor tehát a magyar közigazgatás vezető tisztviselői előtt szólok, nem akarok a politika szépen megfogalmazott kötmondataival élni, hanem őszintén és egyszerűen le .akarom szögezni, hogy abban a hatalmas küzdelemben., amelynek külső frontja most már a hágóinkat döngeti, s körülfonja a Kárpátokat, itthon, belül mi a teendőnk. A háborús köz- igazgatás nem lehet ugyanolyan és ugyanaz, mint a békés időké. Nyersen meg kell mon dánom: nehéz az ország helyzete. A talardu- lás óta nem fenyegetett bennünket olyan külső ellenség, olyan veszély, mint most. De nemcsak azért, mert keled határaink védelmében hatalmas ellenséggel állunk szemben, hamepi azért isg mert állami életünk belső szilárdságát veszélyek fenyegetik. A belső fron ton a modern, a minden erőt összefogó népfelkelés napjaira virradtunk. A külső frontok mögött a háború utolsó szakaszában minden erőt meg kell mozgatni s össze kell fogni, hogy a küzdő fegyveres katona megkaphassa a hátországtól mindazt az erkölcsi és anyagi támogatásit és segítséget, amely erőit fokozhatja. A belső frontnak ebben a felcsigáott készenlétében elsősorban kell említeni az ál lami életünk szilárdságát fenyegető veszélyek között pártpolitikai ellentétek túlságos kiéleződését s a kiéleződött politikai szempontok érvényesülését a kormányzatban és a köz- igazgatásban. Szűnjenek meg a pártharcok — Politikai pártok létezése parlamentáris államban természetes adottság. Az erős többségi párt, a 'törvényhozás és a kormányzat fő irányaiban érvényesíti elvek, a többi pántok pedig kellő önmérséklettel megelégszenek ellenőrző szerepükkel. De az ügyeik intézése közben még a bélre években sem tiirt politikai vitát, vagy pártos részrehajlást igazgatásunk európai szlinvo- nala. A nemzet egyetemes érdeke, közönségünk egészséges véleménye, de a háborús köz- igazgatás érdekei is megkívánják: szűnjenek meg a pártharcok, mert a pártharcokon, politikai versengéseken szilárd, határozott és gyors kormányzat nem épülhet fel. Mindezek megfontolása alapján pártpolitikától mentes belügyi kormányzatot és közigazgatást kívánok inauguráltni, Pártpolitikai szempontokra és elvekre figyelem nélkül egyedül az or szag objektív érdeke szabja meg a belügyi kormányzat és igazgatás elveit, valamint a kivitel módozatait. Kormányzati és közigazgatási tisztviselők hivatali működésűk körében ne politizáljanak, intézkedéseik során nem lehet irányadó az a szempont, hogy az intézkedés mennyiben felel meg valamelyik párt elveinek, vagy pedig az intézkedés mennyi* ben találkozik az egyik, vagy másik pá't tetszésével. Különösen veszélyes és elítélendő megnyilatkozás lenne a pártpolitikai szempontoknak az a jelentkezése, amely a hivatali intézkedések során az érintett személyek között pártállás szerint tenne különbséget. Nem kis mértékben a pártpolitika kiéleződéséből származó és. más okokból is jelentkező veszélye az államélet szilárdságának a mindjobban felburjánzó fegyelmezettlenség, amellyel minden háborús közigazgatásnak szembe keli neznre. Kérlelhetetlen szigor minden irányban Súlyos mérgezést okozott a romlott sör KOLOZSVÁR, augusztus 14. Megdöbbentő tömiegies mérgezési eset történt vasárnap (Mu éin fél 4 opálkor a Mész;áros- utca 5 szóm alatti háziban. Kelemen István öttagú csialáidjárvaíL megebédelt s ebéd köziben mégy üveg sört iititiaík meg. E?y fél órával ebéd után mindnyájan rasszuUétet éreztek, ami néhány perc múlva annyira fdkozódoT, hogy ki kellett hinni a mentőket. A helyszínre kiérkezett meintőorvo- sok edsösegiäCybien reszieisttettek a rejtélyes módon hrr-tiefen megfbietegedJett csaldTagokat s megélhpít-otiták. hagy mérgezés töl'térit. Mindnyájukat azonnal! beszállították a belgyógyászati klinikáira. A család három tagjának állapota igen súlyos, áld.két a mentők eszmébe.'Jienüil vittek be a klinikáira. A mentőik ás a komi-ka azonnal jelentést tett a nendőrségntek is, ahol nyomban megkezdték az ügyiben a vizsgálatot. Az első érákban' még nem lehetet -.iszlám megálltpátami. hogy mi okozta iajz egész család hirtelen megbetegedését. Arra is lehetett gondot ni, hogy esetleg nadragulya mérgezés történt, mert Kelemenek vasárnap délben toirmiaszószt is ettek s a torma igen hasonlat a nadra- gjuílyához s nem látszott kizártnak, hogy véletlenül összecserélték a kettőt. Később a klinikáról a tüzetesebb orvosi vizsgálat után az a jelentés érkezett, bőgj- az 'elfogyasztott sör okozta a. mérgezést, amely nyál/ván erjic/ibi kezdett és romlott voll már. A rendőrség megállapdtot.ta, hogy honnan származott s négy üveg sör s azonnal letiltotta az ital; további árusítását. A mérgezési ügyben a hatósági vizsgálat teljes eréHyel folyik tovább. A Kelemenr- cs-alád tagibanak állapota lapunk zártakor igen súlyos. — Szilárd elhatározásom, hogy a jegyel- mező hatalmat kérlelhetetlen szigorral értelmezem minen hivatali fpgyelmezettlenséggel szemben. AmíJlypn szigorral fogom minden; helytelen példával szemben a fegyelmezést alkalmazni, legyen meggyőződve arról a háborús közigazgatásnak minden tagja, hogv ugyanolyan szigorú megtorlással fog jelentkezni az állam büntető hatalma, mindenkivel szemben, aki a közigazgatás nehéz munkáját végző személlyel szembeszáll vagy munkáját akadályozza. Nyomatékosan kiemelem, hogy az elhatározásokat különös figyelemmel hajtjuk végre a csendőrségi és rendőrségi karhatalommal való vonatkozásban. A karhatalom a törvény, a jog, az élet, a vagyon, az 'tikon és a becsület védelmére szolgál, nem önmagáért van, hogy fegyve coji rettegést keltsen, hanem azért mert lehetővé teszi a umielis folytonosságát, az á’lame'et rii'on sagát cs a termelő munka zavartalanságát. Nem engedtem meg, hogy aKÍ- ny it, akár burkolt formában még egysz.v felüssék a fe jüket azok a mozgalmak és törekvések, amelyek a múltban a bomlasztás,, a katonaell-en.es hangulat, a társadalmi testvérharc és az osz- Itályküzdeilein hazajáró szellemét kisértették,. Ennek mindenkorra vége. — A harc most a magyarság létéért folyik/ Bárki és bármi kísérli meg, hogy a magyar és magyar közé éket verjenek, annak nincs irgalom. Az állami élet rendjét veszélyeztető további jelenség, amely a már említett káros tünetek egyik okaként is szerepel, a bizalmatlanság. Az államhatalom bizalmatlan polgára iránt, túlzott eszközökkel, szinte elív. fülheitetlen ellLemőirzéss^L igyekszik rendel- kezeseinek érvényt szerezni. A polgár bizalmatlan az állam iránt, keresi, mi rejtőzik a rendelkezések mögött. Az állami és a magánéletnek sok területén nélkülözik a régi köz- mondásszerü magyar nyíltságot. Úgy látszik, ez is együtt jár a hosszu háborúval. Óvakod junk a s-uttogótióll, mert egyik nap a harctéri helyzetről szóló külön értesülésével szórakoztat, másik nap már a vezetőket rágalmazza, de a harmadik náp egész bizonyosan arról közöl gyalázkodó híreket, akt eddig a leghűségesebben meghallgatta. Őszinte, férfias nyíltság a hivatali életben és t magánéletben. Ez az egészséges közélet legerősebb biztosi- téka. Ezért a hivatali életben felülről lefelé és alulról felfelé mindenkitől férfias nyíltságot^ követelek. A magyarság jeliemétől távol állt a b zalmatlankodó, a kételkedő lelki állapot. Most mégis erre mutatnak bizonyos jelenségek. Az önbizalom megingására, sőt sok esetben hiányára is következtethetünk. Mintha sorsunk irányításának minden fonalát kiejtettük volna kezünkből. Ezzel a gyáva kishitűséggel állami életet élni nem lehet, Mindenkit át kell hatnia a nemzet eltakarásának, katonát, munkást, gazdái egyaránt, de legelsősorban a köztisztviselőt. Azokban a válságos időkben amikor az emberek nagy része állandó idegfeszültség állapotában él, és lelkületűk érzékenyebb, az állami élet, a hivatalos szervezet ne idegenetse el a polgárt az államtól. Érezze ennek az országnak a népe, hogy a hatalmas közigazgatás az öve éo érette működik. — Ha számbaveszem azokat a jelenségeket amelyek miatt a belügyi kormányzat és a háborús közigazgatás különösen megnehezül, nem hagyhatok figyelmen kívül az erkölcsi felfogásban és az áldozatkészség vállalásában bizonyos fokú általános elernyedést. Ellent mondásnak Látszik, pedig tapasztaltam, hogy mig a hosszu háború a harctéren, a külső és belső harctéren egyaránt a kötelesség- tdjesités legszebb példáinak egész sorát teremti meg, ugyanakkor a kötelességre! jesitós alól történő kibúvás az erkölcsi felfogás meglazulására ad meglepő példát. Jól tudom, hogy a belügyi kormányzat és a köz- igazgatás eszközei önmagukban nem elégségesek az általános erkölcsi színvonal süllyedéséltek megakadályozására. Az állami hatalom másirányu tevékenységének, az egyházaknak és a társadalom szervezeteinek vállvetett munkája szükséges arra, hogy a közerkölcs- nek ezt a hanyatlását megállítsuk. Meg kell gyökerezhetni azt a józan felfogást, hogy nem lehet az emberek számára egyoldalúan csak a szociális haladás előnyeit követelni. Több kötelességteljesitést és áldozatkészséget kívánok a köz javára, mert gyenge államnak csak szegény polgárai vannak. A szociális jólét emelkedésének és a kötelességtől jesítésnek egyensúlyban kell lennie. A magyar köztisztviselő kemény, harcos és puritán jellemű. Felolvad abban a közösségben, amelytől a tisztségét kapta. Büszkén mondhatjuk, hogy nem fizetésért dolgozik, A magyar közigazgatás tisztviselője ma ismét katona. Meg kell védenie, de ugyanakkor vezetnie is kell a gondjaira bizott népeit. A magyar közigazgatásnak ebben a fontos háborús munkásságában meg kell őrizni az ügyek intézésének azt az összhangját, amely a szabadság és a kötelesség, a, jog cs a rend szelleméből fakad. A magyar közigazgatás ebben az Összeegyeztetésben, amely immár ezer éves ezen a földön, Európát jelenti. Szövetségesünk bízhat, a magyar háborús közigazgatás helvtáliásában. Mig a helyemen vagyok, semmi ingadozást, vagy karos törekvést megerősödni nem engedek, amely ennek a küzdelemnek a hőseit, a harcoló katonát a hátország felől gyengítené. Ezt a gondot le akarom és le fogom venni a küzdelemben álló magyar és szövetsége' katona válláról