Ellenzék, 1944. augusztus (65. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-02 / 173. szám

1944 aayosztQH 2. ’.ft a’i'.&il >llfi^rflAi'te*'iiV>' I I ll»M ELLENZÉK 1' ~ iTimll—ii im ii irrnrtrfiH I ^.^firtatuniii ........ " - - ■ *• Ma harminc éve Az orosz seregek a cár parancsára átlépték a német határt így indult el az első világháború V -líjon eldömitHtoi-e valaki, hogy mikor tart ki az eLö világháború és miikor lé­pett Európa XX-ik százada' a fegyveres útra. A tör én-ele.m dét-uanrikkial jelöli az egyes eeernónyisikiei, de ezek nem egyebek rideg saámokjnáil. A törtémeóem és az élet fel va mtaí Ab -m ed válaszábata fiamul k apcso- 1 ódnak össze dolgok s az áttekintést in­kább megnehezíi' d, mint megköinayebbiti számokkal megjelölt napok idézete. És mégis . . . A XX-ik század Európája a most har­minc évvel ezelőtti napikban „vetette el a kockáit“, mely megszakítás nélkül hat miég napjainkban, is. 30 esztendeje, hogy az 1914, julius i'égi és augusztus eleji na­pok egye len csatatérré alakították út Eu­ropa tenii elét, mert annak kedd' számítsuk a Pár isíköimy tiki békék úgynevezett „csendjét“ is. Ezek az évek számiunkra uigyiancsiak súlyos kítedielimiet jelenítettek, hiszem igiazsálgumkiórt küzdő tünk az igaz­ságtalanság ellen, ha n.rn is fegyverrel ioe' ürkiben, de az öntudat és a becsület esziközeiivel. Ami Szerajevó előtt történt Általában az első világháború kitörésé­nek időpontját 1914 junius 28-ákával je­lölik s a közhiedelem úgy t .irtja, hogy ,.a sarajevód vidd émcstapás a derült é :,ből gyújtó ta fel Európa púikaporos tornyát '. Hogy ez mennyire balhiedelem, ma már senkinek sem kell magyarázni. Az euró­pai diplomácia évtizedeibe nyúlik vissza a leglényegesebb okok felderítése. Egy bizonyos: a német birodalom, nagyszabású éi? hirtelen megerősítését eredménye'ő 1870—71. évi német—'francia háború után Anglia veszélyeztetve érezte világhatalmi pozíciója , majd VII. Eduard me-koroná­zásával megkezdődött a« németéi lenes pro­paganda. Ennek nyomón Franciaország­ban is fellángolt a reváns gondolata s a terv Németország bekerítésére csakhamar megszületett. Oroszország balkáni törek­vései ugyancsak nyugtaland ólag hatottak, miután Szerbia az orosz birodalom támo­gatásában bizva, arra törekedett, hogy a magyar—osztrák monarchia területeit is meghódítsa magának. A helyzet egyre rossza bbodő'.t s a Ferenc Ferdinand és fe­lesége ellen elkövetett merénylet csupán okot szolgáltatott az ellentétek fegyveres elintézésére. A világtör:énelem egyik legmozgalma­sabb hónapja volt a junius 28-ától julius 28-áág terjedő időszak. A jó és rossz szán­dékok egyaránt mutatkoztak a diplomácia kölcsönös udvariasságaiban. Talán adódott volna alkaűiom a helyzet megmentésére, ha az elvakult szerb pali-irka bizva a min­dén oroszok cárjábam. felesleges mozdu- láttal nem üt kardjára s nem rendeli el a mozgósítást. Julius 28 Ekkor már felpattant a .Marodna Oh­rana“ mögé Siorakozottí törekvések titka s a monarchia nem hátrálhatott a kihívó szerb lépés elől. Bár a háborús lépéseket az európai nagyhatalmak dAprlomáciaá lé­péseik alátámasztására már jóval előbb megkezdték, a háború kitörése hivatalos időpontjának mégis 1914 julius 2-8-át tart­ják. Ezen a napon üzent háborút a mo­narchia Szerbiának. A hadüzenetben az ősz király és császár világosan leszegezi, hogy' „a hastáron bűnös áramlat csap át, mely a mormtrehia délkeleti részén az ál­lami rend megingatására törekszik s ezért a béke hosszú esztendei után a monarchiá­nak becsülete védelmére, tekintélyének és hatalmi állásának megóvására, valamint területi épségének biztosítására kardot kell ragadnia“. A hadüzenteire a válasz már tettekben nyilvánult meg. «Julius 29-én hajnali fél- kettőkor a szerbek felrobbantották a Zi- mony—belgrádi hidat. A monarchia hadüzenete után a nagy­hatalmak még nem adták fel a reményt, hogy sikerűd a békét vtalalhogyam meg- mtem-torul, vagy legalább is Saerbiáina és a monarchiánál korMlozni a fegyveres kon - fíliíktuist. Órásként röpködtek a táviratok Béniim,' Szemtpéstervár, Paris, London és Bécs között, de egyes emberek makacssá­gán, akik végeredményében kormányuk miaaiatartását, testesítették meg, felborult a. béke. Európai-verte tetőfokra, hágott az igaai- lom. Oroszország mozgósít Vilmos császár, hogy megmentse az eu- róoad beikét, Miklós cár felkérésére vál- lelta a közvetítő szerepet, de fáradozásai GYÖNGYÖSI JÓZSEF dobozüzemét Szent Ist­ván-ut 57. sz. alól át­helyezte Forduló-utca 9. szám alá, közben Jaluskievics orosz vezérkari főnök és Szuchomlinov hadügyminisz er min­dent megtettek, hogy akadályokat gördít­senek a bt ke fenntartása elé. Bazilij Alexándrovics államtitkár már tudomá­sára ho izia a külföldi követeknek, h'ogy a legmagas i:b katonai parancsnokok -amá- c-a elrendelte: 1. az Ausztria—Magyaror­szág elleni hadműveletekre kijelölt 13 hadtest fegyver behívását és 2. titokban megkezdte az általános mozgósítás\ A tanácskozásokon a döntő szót Miklós nagyherceg vitte. Elszánt ember, akit csak uigy lehet elképzelni, hegy társaságba is korbáccsal jár. Felesége pedig évek óta iirurikéil Németország ellen. Makianov még segítségére van és bizonygatja, hogy a belső nehézségeket csak akkor lehet le­küzdeni. ha fegyverbe hívják a tömeget. A cárnak szólnak ezek a szavak! Kell a háború, ho^v meememiekü1 jienek a belső veszedelemtől. Ekkor végre megszületik a rég várt kétppmtos határozat... Ekkor .ávlratozz I Vilmos császár: Jla Oroszország mozgósít Ausztria— Magyarország ellen, akkor az a közvetítő ■szecop, amelyet kérésedre vállaltam, koc­kán forog, ha ugyan nem válik lehetetlen­né. A döntés egész súlya ebben a pilla­natban u te váltóidra nehezedik s neked kell viselned a felelősséget a háborúért és a békéén “. Paleologue franciái nagykövet emlék- ára/tiaábóil kiderül, hogyan presszionálták a cárt, hogy adja ki végzetes rendelkezés ét: — Dimvitrievics Szergej, telefonáljon a vezérkari főnöknek, hogy elrendelem az általános mozgósítási. A német válasz sem késhetett. Má,?in/?p, aus[uszt-us 1-én délután, szétvitte a táviró a világ minden részébe a hivatalos jelen­test, hogy „Vilmos császár elrendelte az egész német haderő mozgósítását“. Oroszország számtalan felhivásra sem Ihágyto a;bl>a hadi készülődéseit s bele­iké nysze rátétté Németországot a hábo­rúba... A mozgósítás elrendelése után még egy napig Európa békéje ég és föld közöd le­begett. Becsben, Berlinben, Londonban, Paris ha. o és Péterváron a diplomaták lá­zas erőfeszítései a kibúvást és _a kölcsö­nös kijátszást biztosító fázisok megs'öve- •gezéróben m. rültek ki és a megoldás egyetlen becsületes és tormésaefes módját — ne zavarják a Monarchia és Szerbia közös ügyét — nem akarták magukévá tenni. Közben orosz katonák átlépték a német határt. Erre a kihívó csel; kje d'etre most már csak egy válasz leheiett: a hadüzenet. Az történt harminc évvel ezelőtt: au­gusztus 2-án. Kivégezték a halálraítélt kolozsvári bombakárosultfosztogatót Társa kegyelmet kapott KOLOZSVÁR, augusztus 2. Kedden déli fél 1 órakor nagyszámú hatósági ve­zető jelenlétében az ügyészségi fogháiz udvarán kivégezték a rögtönitélő bíróság álltai egy hónappal ezelőtt halálra! élt Seres Gábort, a kolozsvári bomhasuj tóttá házak és bombakárosultak tolvaját. Az esetről 'atnmak idején részletesen ir­tunk már. FoglaJtoocitrunk a szomorú emlé­kezetű jtuniius 2-i ellenséges légi terror tá­madás után Kolozsváron történt lopások­kal és fosztogatásokkal, amelyek a sze­rencsétlenül járt bmbakárosultak lakásait szemelték ki. Sötétben bujkáló tolvajok, mint valóságos Jhiuiliiair átadók“ sorra láto­gatták az éjszaka leple alatt a bomba a- lálatoktól megrongáM, elhagyott házakat és lakásokat és ellopták onnan még azt a kevés ér.éktárgyat is, ami a véletlen foly­tán megmaradt. A kolozsvári rendőrség nyomozása néhány hét alatt eredménnyel jár«k amennyiben sikerült elfoajnlok az el­vetemült tolvajokat. Aa elsők között volt Seres Gábor és Molnár József. Mindkettő , , í/ő, Miután rendőrségi ki- h alig vitásuk alkalmával mindketten beis- m'erő vallomás’ tették, átadtJk óikéit az ügytészsiéiginíek, ahol rögbönitélő bíróság elé utalták a bűnügyet. A rögtQüiíélő bórósáíg, amint ismeretes, jiunáus 21-én ült össze Csipkés Ödön tör­vényszéki elnök elnökletével s az érdemi tárgyalás eredményeként úgy Senes Gá­bort, mint. Molnár Józsefet tekintettel ar­ra, hogy a légűdtéimi elsötétítés idején követték el tettüket s éjszakánként fosz­togatták a bomibjakárosultak lakásait, kö­tél általi halókra ítélte. A statáriiáűis bíró­ság ezután a-álakul t kegyelmi tanáccsá és mindkettőjük ügy-ét fel-terj esetet to a kor­mányzód kabinetirodához, mieglkegy címe­zés, illetőleg végleges döntés végett. Több, mint 5 hét elteltével keddien délelőtt ér­kezett meg a kolozsvári törvényszékhez a legfelsőbb döntés, melynek értelmiében a Kormányzó Ur Seres Gábor kegyelmi felfolyamodását elutasította és szabad,folyást engedett a rögtöovbtélő bíróság határozatának. Ugyanjaikkor a Molnár Jórasefre vonatkozó halálos ítéletet 15 évi. fegyházbüntetésre változtatta át. Szenczey József tanácselnök nyomban közölte Albrecht Zoltán királyi ügyésszel, aki mindjárt megtette a szükséges intézkedéseket. A vonatkozó büntető törvényszakasz értel­mében az ítéletet a -közléstől számított két órán belül végre keLl hajtani. Még a délelőtt folyamán megérkezett Kolozsvárra Bogár Janos állami ítéletvégrehajtó fia, ifj- Bogár János, s ugyanakkor felállították az ügyész ségi fogház udvarán a bitóját. Déli 12 óra után zsúfolásig megtelt már a fogház udvara közönséggel, akiknek soraiban oh voltak az összes hatóságok vezetői. Negyed 1 órakor Albrecht Zoltán királyi ügyész parancsot adot t Seres Gabor elővezetésére. Két fogház- őr között lépett az udvarra az elitéit, aki midőn meglátta a bittófát és az udvaron fel­sorakozott, komor személyeket, pillanatra megingott, úgyhogy a fogház őröknek kellett támogatni. Albrecht Zoltán ügyész felkérésé­re ezután Nagy László törvényszéki biró felolvasta az elit ék előtt a legfelsőbb kor­mányzói döntést, mely szerint kegyelmi kéré­sét elutasították s a halálos ítéletet végre kell hajtani. Seres Gábor a közlést megrendülteit hall­gatta végig, majd hozzálépett a pap, hogy lelkét megerősítse. Rövid ima, majd ponto­san fél i órakor Albrecht Zoltán ügyész ki­adta az utasítást ifj- Bogár Jánosnak, hogy az keletet hajtsa végre. Néhány pesre múlva pedig a törvényszéki orvos hivatalos szem­léje uitám az ítéletvégrehajtó jelentette, hogy az Ítélet végrehajtatott. Seres Gábor egyéb­ként mindössze 27 éves volt, és tordai szü­letésű. RENDŐRSÉGI iiCnCgyi NAPLÓ KOJXAZSVAR, augusztu: 2. A 1 nóö: - •M-g bűnügyi naplójában. az utóbbi 24 ói a c.surnópyoi kő/ö t az alábbi adatokat ta­láljuk : ládák Nándor, Wtf.wlónyj nlcn Jl. r/ alatti laka- lopes üßycbon tett fclj< !<-/■ t<r,1 a inmdő)'.'•af.'gwi. Jílcnbk. ■bei:, clmo ta, hogy ísmoj-obion tet es, aki nyilván be- siurramó tolvaj 1- betett, távollőtoben la- kiása asztaláról ellopta barna bőrből ké­szül; irattá báját 3Ü0 pengő készpénzzel és különböző iratokkal együtt. Kára több mint 400 pengő. Kelemen Gyula, Petőf.i-u. 46 szám alatt" Lakos zsebtolvajlás ügyében tett fel je 1 er­lös - iái bűnügyi osztályon. El panaszolta hogy az egyik autóbuszon- a Boldog-utcá­tól a pályaudvarig terjedő útszakaszon is­meretlen tettes kilopta zsebéixil 1400 pen­gőt és néhány fontos iratot tartalmazó pénztárcáját. Ugyancsak lopás é? csalás ügyében tett féljek intést a rendőrségen Ferenci Anna, a kolozsvári Park-szanatórium egyik szo­balánya. El panaszolt a jelentésében, hogy egy Palkó Ilona nevű leány nizzai az ürüggyel, hogy le akarja fényképez et-ni magát é? szeretné, hogy jobb ruha le;yen rajta, növöd "időre kölcsön kérte a ruháit s fogadkozott, hogy még aznap vissznhoz- za. Azóta azonban napok teltek el, de a leány többé nem jelentkece t. A ruhákkal együtt eltűnt. Ferenci Anna kára több. mint 500 pengő. A károsultak feljelenté­sére a rendőrség bűnügyi osztálya, az ösz- szes bejelentett újabb lopások üsvében széleskörű, erélyes nyomozást indított a tettesek kézrekeritésére. AGYONLŐTTE A RENDŐR A REVOL­VERREL LÖVÖLDÖZŐ JEGYÜZÉRT. Budapestről jelentik: Hétfőn délelőtt fél 10 órakor Fehér Kálmán rendőr észrevet­te, hogy egy finíalember egész halom élel­miszerjegye; ktoálgat eladásra. A rendőr igazoltatni akarta és ekkor a férfi, akt Langfort Béla 22 éve? gyárimunkás volt, kabátjia- belsőzsebébe nyúlt. A rendőr azt hitte, hogy igazoló iratait veszi elő, azon­ban más történt. A jegyüzér elrejtett re­volverét rántotta ki zsebéből és mielőtt a rendőr a támadást elháríthatta volna, egy­másután ké' lövést tett közvetlen közel­ből Fehér Káilmánrai. A golyók célt té­vesztettek. Langfort ekkor futásnak eredt, de a rendőr utána iramodról. A lövöldö­zésre figyelmesek lettek a Teleki-tér áru­sai és vásárlód és ezek közül többen a rendőrrel együtt a lövöldöző férfi után ve­tették magúikat. Egy bódénál egy árus fel­tartóztat 10 Laingfortot és rávetető ma?át. Dulakodni kezdtek, de mmsokára a kö­ze1 ükbe ért Fehér Kálmán rendőr, akinek ekkpr már a szolgálati revolvere volt a •kezében. Langfort ekkor ujiból célbavette a ..rendőrt és ab* rma óik golyó1 küldte a rendőr felé. áronban ez a golyó sem ta­lált. Ekkor a Teleki-téri árus kiengedte karjaiból Langte toot, aki ulból futni kez­dett és megint lövésre emelte revolverén De most a rendőr megelőzte és hamarább lőtt. A rendőr golyója a fejéri találta a i eg vázért, aki véres halántékkal rogyott össze és néhánv pillanat mul-va meghalt. A rendőri bizottság megállapította, hogy Fehér Kálmán rendőr jogos önvédelem­ből használta vegyverét. Az ELLENZÉK táboripostája HENKEL Ferenc, SZILÁGYI Sándor, BEKE György, VÉN1NGER Ernő és FLORA Sándor honvédek a B. yc8 tábori postaszám­ról üzenik feleségeiknek, szüleiknek és isme­rőseiknek, hogy jól vannak. üdvözletüket küldik. SZŐKE Ernő szakaszvezető, BÉCSI Fe­renc tizedes, MARTIN József őr vezető, BA- V OLY ÁR István honvéd és KANDI Mik­lós honvéd a B. 255 tábori postaszámról üzenik, hogy levelezni szeretnének magyar lányokkal. PRINZ CrYUlLA a ko’ozsvári, azelőtt pécsi, a pozsonyi egyetem ny. r. tanára: Magyarország földrajza számos szővegközötti ábrával és térképpel. Erre a könyvié síüksége van a jogásznak, politikusnak, köz­gazdásznak, bankárnak, gyárosnak, kereskecfönek, kaiona- tisztnek, köztisztviselőnek, minden komolyabb diáknak, minden újságolvasónak és minden értelmes gondolkodó magyarnak. Szép fehér papíron, félvászon kötésben áxa 18.— pengő. Utánvéttel a portó felszámításával, vagy az összeg előzetes beküldésénél portómentesen kükii áz „]EIIeiizél£É< könyvesbolt Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. szám. — Telefonszám: 1199. tN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents