Ellenzék, 1944. augusztus (65. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-10 / 180. szám

4 . r { „Ki söhn tévedni nem akar, az az igazságnak soha ungy szolgálatokat tenni nem fog; ki mindig attól fél, hogy szándékai félreismertelek ós hogy egyesek, s talán a többség ál­tal rossz hazafinak tartatik, az nép­szerű lehet, dicséretet arathat, de bármennyi szobrot emeljenek dicsői- lésére, soha jó hazafi nem volt.“ (Eötvös József.) \ uff»'■■.'tus 10.. csütörtök, IVnníreitd i,r,,v An»si,áz <■ k Lőrinc. A Nap kél 4.10, ' nyugszik 18.21. Julius 31 -1 ö 1 augusztus 13-ig SZOLGÁLATOS GYÓGYSZERTÁRÁK : Lent György, Mátyás király-tár 28. Tel«*, fon: 82—32. Őrangyal, Mitlcr-tér. 1. Telefon: 31-75. Remény, Horthy Miklós-ut 50. Telefon: -6—98). Diana, Júkai-u. 23. Telefon: 21—51. Az elsöiétités kezdődik 21.30 órakor, véget ér 5 órakor. J plentkeztenek a renilor- sikert a illák esere- útlevelet kérők KOLOZSVÁR, augusztus 10. A kolozsvári rendőrkapitányság fel­hívja a diák csere-útlevelet kérel­mezőket, hogy akik kérelmük. előJ terjesztése alkalmával beutazási engedélyt kérő űrlapokat nem töltöttek ki, saját érdekükben ha­la d oktalanul jelentkezzenek a rendőrkapitányság 80-as számú szobájában. mn-xr ,.aiu CORVIN; műsora: A szerelmes fiatalság f ilmj e ! Aszeralmi füllentések románca: 31 ÜK ED V ELŐ SZÉLM ÁMO Csupa jókedv, szívde­rítő napsugár 1 Főszereplői: HANS HOLT PAUL KEMP LUCIE ENGLISC Magyar és Európa vi- lághiradók. Előadások kezdete pontosan %4, %6 és X8 órakor. POSTABÉLYEG KNUT HAMSUN TISZTELETÉRE^ Osióból jelentik; Knut Hamsun Sy éves születésnapja alkalmából a norvég postaigazgatóság augusztus 4-én kü­lönleges bélyegzővel bélyegeztette felül a bé­lyegeket, amellyel a költő születésnapjára emlékeztet SIKKASZTOTT ÉS AZT HAZUDTA, HOGY MEGNYERTE ^ A FŐNYERE­MÉNYT. Sátoraljaújhelyről jelentik: Bakos Sándor, a szerencsi cukorgyár termény raktá­rának volt kezelője eladott 200.000 pengő értékű terményt és a befolyó pénzt elköltötte. Kiderült, hogy költekező életmódot folyta­tott, pezsgőzött és a pénz jórészét Nyíregy­házán élő nőismerőtére költötte. A sikkasztó a bíróság előtt anyagi gondjaival védekezett. A tanuk elmondták, hogy amikor megkér­dezték Bakostól, honnan van annyi pénze, azt felelie, hogy megnyerte a főnyereményt. Bakos Sándort nem jogerősen 2 és félévi bör­tönre átélték. EGY ÉRDEMES DÉSI KERESKEDÉS HALÁLA. Désről jelentik: A szamosmenti kereskedő társadalmat érzékeny veszteség érte. Harminckét esztendős korában, Désen, tragikus hirtelenséggel, agyvérzésben meghalt Salmcn Alfréd nagykereskedő, a Kereskedő 7ársulat vezetőségi tagja. A fiatal, törekvő kereskedő saját szorgalmával építette ki vál­lalatát t mintaképe volt az uj magyar keres­kedőnek. Vezetőségi tagként dolgozott a Dési Sport Egyletben a város sportjáért, az Erdélyi Pártnak megalakulása óta buzgó,. lelkes hive volt. Szociális, társadalmi moz­galmakban áldozatkész tevékenységgel vett részt. Munkás személyét a szamosmenti ipa­ros és kereskedő társadalom megőrzi emlé­ké betű ELLENZÉK 1BU augusztus 1 f.\ OLVASÓINK ÍRNAK l I.V/tfAVM Ti, IS'/ I MOH I VI/Ó NŐKNEK A? ,,Ellenzék'' aug. 1 i számában közzé­tett, a dohitnyzo nőkről szóló soraimra né- f.ány válasz jelent meg, melyekre viszontvá- las-omat a köx'Ctkr/ökpen adom meg: A választ irók abból a téves fel fogásból indulnak ki, hogy a nőket a férfiakkal való egyen jogú.-ag alapján illeti meg a dohányzás. I n sem nem irtani, sem nem vallók olyan mietet, hogy a dohányzás 4 férfinem külön­leges joga, privilégiuma volna. Sőt kifejezetten éppen azt állítottam, hogy ez. férfi vonatko­zásban is csak rossz szokás, írván, hogy a nők ..éppen a jérfiak e rossz szokásában köve­telnek egyenlő jogokat/“ Azt azonban hiszem es vallom, hogy a válaszirók e buzgó jogvé­delme, nem az írásom figyelmetlen olvasásá­nak következménye, hanem ţsak egy taktikai fogás, mellyel önmagukat is ámítva s a nyil­vánosságot is félrevezetve tudat alatt érzett tcIkhoneretfurdalásukcsiS befelé megnyugtatni, kijeié szenvedélyüket igazolni igyekeznek. Ez az, amiért nagyon kevésre értékelhető azok­nak a nőknek belátó, mérlegelő és ítélőképes­sége, akik a férfiakkal való egyenjogúság ci- mén vitiltják a dohányzáshoz való elévülhe­tetlen jogukat. Más szóval el akarják önrrut- gtikkal hitetni, sőt abban az illúzióban rin* gatiák magukat, hogy ellkszi a nagyvilág is, miszerint a nő szájában a cigaretta s annak kicregetett fodrozó, kék füstje az a szikla­szilárd jogforrás, mely a férfi-nemmel való egyen jogot biztosítja számukra. Ebből követ­kezik, hogy a nemdohányzó nők hátrább álJ latiak a sorban, almi ezt a jogot osztogatják. Ezzel szemben az igazság az, hogy a nem­dohányzó nők nemcsak gyermckáldá-ban (ami minden egyebet megelőzőleg a legfonto­sabb), hanem minden munkájukban produk­tívabbak, mint a dohányzó nők. A nemdo­hányzók azalatt is dolgoznak, mialatt a dow hányzók a cigarettázással babrálnak. Ha az érte fordított időt átlagosan csak napi hat percre (legyünk egészen reálisak) becsüljük, ez tiz nap alatt már egy órát, 100 nap alatt 10 órát, egy év alatt pedig 36 órát, vagyis napi 8 órás munkaidőre átszámítva, négy és félnapi munkatcljesitmény-veszteségct jelent. Az az állítás, hogy sok dohányos nő maga tartja el egész családját, csak azért ,,nrm szúrja a szemem"', mert az már egészen biz­tos, hogy ha nem költené dohányra (egcsz.cn szükségtelenül) még több jutna a családra, még jobban el tudná tartam azt. Es azt hi­szi a válas/iró dohányzó nő, hogy a nemdo- bjnyzó nő nem képes családot fenntartani, csak azért, mert mm dohányzik? Abban is súlyosan téved, hogy robot munkát" csak cigarettázó nők végeznek. Küzdenek bizony az élettel a nemdohányzók is s bírják aga retta nélkül is. A napokban ismertem meg egy négy tagi* családot. A családfenntartó apa és a jrunt- szolgáLitot teljesítő fiú nem dohányzik, de annál jobban a mama és a 19 éves tisztvise-* lőuő leánya. Hát nem egy szembeötlő pél­dája, egy visszataszítóan kirívó szomorú mu­tatója a mai modemnek nevezett csaláiii és társadalmi életünknek? Es amikor a családi élet és a társadalom megújítása, felfrissítése, rneggyógyitása érdekében a sok bajért, egye­bek mellett a dohányzó nőket is felelőssé tesszük, vájjon helyes-e, hogy meggondolko-» zás és magábaszállás helyett, gondolkozás nélkül ,,nem mondunk le“ választ kapunk? Azt ígéri az egyik válasziró, hogy háború után, ha majd eljön az áldott béke, a nők önként le fognak mondani a dohányzásról. Miért nem teszik ezt már most meg? Miért mérgezik addig szervzetüket, rontják családi és a társadalom életét? 'Mert az sem igaz, hogy a dohány afelé háborús narkotikum, melyre a nőknek okvetlen szükségük van. Ez tisztára önámitás s nem érdemes több szót pazarolni reá. Azt pedig, hogy máról-hol­napra is el lehet hagyni a dohányzást, éppen a magam esetéből tudom. Nem kőhnyü, az bizonyos, de megérte. Megjavult az étvá­gyam, meghíztam, megfiatalodtam s megszé­pültem s bizony mondom, hogy sok nő rajtam felejtette tekintetét. A dohányzás elhagyá­sáért cserébe ezt kaptam, őszintén megval- Icm, hogy ez nekem sokkal jobban esett, mint a cigaretta. Fel hát kedves cigarettázó hölgyeim, ha­sonló örömökben lesz részük, ha követik pélJ dámát. ár. N. L. MÉG NÉLIÁKYSZÓ A KOLOZSVÁRI Az ,,Ellenzék'1’ egyik legutóbbi számában a nyári fürdőről megjelent cikkben foglaltak­hoz szeretnék egy par egyszerű szóz’al hozza- szólani. A címből azt gondolhatta az olvasó, hogy itt a közönség panasza jut kifejezésre a nyári fürdő vezetőivel szemben, gondos elol­vasás után rájöhetett, hogy maga a fürdőző- kózönség került jórészben a vádlottak pad­jára. Mert megtudtuk a cikkből, hogy A JEGYVÁLTÁSNÁL a közönség a kor- iái mindkét oldalán préselődve tolakodik, hegy a KAB1NVALOGATÁSNÁL felületesen elfoglalja a más számú kabint, dacára annak, hogy minden kulcson szám van. Hogy a NAPOZÁSNÁL igénylésen felül foglal el korai órákban napozó padokat és igy & később jövők számára nincsen pad. Hogy a FÜRÉ SZEMETET és papírhulladékot dob a közönség és annyira neveletlen egy-egy ember, hogy csontokat és gyümölcsmaradé­kokat hagy ott, sőt égő cigarettavégekbe lép­het a békés napozó. Hogy a MEDENCÉKBEN sincs nyugta a sze­gény polgárnak, mert dühösebb ugrók a nyau kába vetik magukat. Mindezt elmondja a cikk a közönségről és nem hiszem, hogy akadna ügyvéd, aki védel­mébe venné ezt a vádlottat, a nagyközönsé­get, amely sokszor bebizonyította már, hogy a fegyelem, a rend és a tisztaság kérdésében még sok nevelésre szorul. De a cikk nem is azért íródott, hogy rég ismert szomorú igaz­ságokat hangoztasson, hanem — amint az utolsó mondatból kivesszük —, hogy orvo­solni lehessen a felsorolt panaszokat. Abban már nem értek egyet a cikkíróval, hogy az orvoslást a fürdő igazgatóságától várja, mert ezzel — különösen azáltal, hogy a belépőjegy megdrágulására hivatkozik —, azt az igényét jelenti be, hogy az igazgatóság a bevétel terhére állítson be több embert a szolgálatba a tolongok és rendbontók meg- szabályozására és az eldobált szemét gyűjté­sére. Békeidőben ez rendben is volna. De most más a helyzet. Minden munkáskézre szükség van, a fürdőn is bizonyára félsze­mélyzettel dolgoznak, mint a legtöbb helyen Leharapta ellenfele fülét. Zártáról jekoililk: Az egyik átfut-ai korcömá.- ban bökésen italozwlt Újvári Geirgedy hadirokkant iSzrügyi Viktor táraasár gtában. Ahogy a szósz, cMgozotf bea> nük, úgy lett a beszélgetés is hango­sabb. Véguiis Uj vájni azzal vádolta Szügyit, hogy 'ellopta a hadait. A ve­szekedésből verekedés 1 étit, mélynek során Újvári leharapta Szögednek a fűiét». s ha már nem áll arányban a munka az al­kalmazottak számával, inkább a közönséget kérjük meg, hogy ne okozzon felesleges mun­kát a rendetlenkcdésével, minthogy ennek a sok kihágással és vétekkel megterhelt rtagy- kózönségnek hibáiból gondot akasszunk an­nak az igazgató súgnak a nyakába, amely bi­zonyára igyekszik háborús félszemélyzettel mindent megtenni azért, hogy valahogy bé­keidei látszatot adjon a fürdőnek. S ha már erről van szó, e sorok Írója el­mondhatja, hogy mindennap ott van a für­dőn és egészest jól érzi magát. Nem véd sen­kit, de igazságosan akarja megállapítani, hogy sem vasárnap, sem hétköznap nem látott nagy tolongást a jegyváltásnál. Bár tolonganínak az emberek, akkor azt hihetnők, hogy keve­sebb a gondjuk és a félelmük, de bizony nem tolonganak. Látott eldobott szemetet is, de ismeri a közönséget s azt is tudja, hogy há­rom emberrel nem lehet háromszáz ember szemetét percenként felszedetni. Sokszor nem jutott neki pad, de van elég fü é: homok és olyan kedvesen és melegen süt a nap! De azt meg kell köszönnünk a cikkírónak, hegy a bemondó magyartalan kifejezéseiről megemlékezett! Ez valóban olyan hiba, ami­vel kapcsolatban megkérhetjük az igazgató­ságot, hogy orvosolja. E sorok írója már meg is kérte. Mert ezen lehet segíteni és igaza van a cikkírónak, hogy bizonyos mintaszö­veget le lehet Íratni a bemondó számára. Miért Bélát valóban nem várhatják a zenepa­vilonba, hanem a zenepavdlonban várják. 'Viszont nem kérethetik a zene pavilion ban, hanem a zenepavillonba kéretik. Ez igy van! És hisszük, hogy igy is lesz! Ahol lehet segíteni, ott segíteni kell! De ahol a nehézséget a háború okozta munkás­hiány képezi, ott szívesen lemondunk sok­mindenről és örülünk, hogy még mindig süt a nap! Nem is lenne nagyon különös, ha a strandfürdő bemondója egyszer igy szólana: Felkérjük a közönséget, hogy a háború okoz­ta nehézségekre való tekintettel az eltávozás­kor szedje össze a szemetet és a kijáratnál gyűjtse össze. Egy fegyelmezett közönség meg is tenné! Igaz, hogy egy ilyen közönség-> nek nem is lenne mit összeszednie! D. HÚSZ ESETBEN INDÍTOTTAK ELJÁ­RÁST DÉSEN, ZSIDÓ ÉRTÉKEK ELLO­PÁSA MIATT. Désről jelenítik: A dési rend- | őrség sorozatos házkutatásokat és nyomozá­sokat tartott Désaknán, azoknál, akik a volt zsidó táborból értékeket loptak- Igen 90k holmi lefoglalása után mintegy húsz polgár elien adott ki vádiratot, lopás büntette jjkact az ügyészség. Az ügyeket a dési törvényszék közelebbről letárgyalja. Hirdessen Erdély legelterjedtebb Étlapjában, az EUenzékbeifc mmmmZMKMmmmmmmmmmmmmmmmmmm Az ügyvéd mindig nyugodt és tár­gyilagos hangot köteLes hosznáinL Budapestrűl jnflwnti'k: A Kúria úgy* védi Uüná< sa énlükes Jiatái.oaa'Ujt ho* zott <egy Mineriilt ásottéi kapcsolat-* ban. Ki in omlottá, hogy az ügyfelei képviseletében kjés/.itieut. beadváirLyai* baiu használt sértő kifejeaésokért az ügyvéd isaját személyével felelős, szín íwodéüyén és vérrnérs kletén fel-> tétleuuul köteles unadikodlni é.s min- denkor nyugodt és térgytlagxxs han­gol kétaLeis haszriáJliai. Az eil len érde­kű fűinek áll iibéJagas jogszabálysér­téseit írni 1 útion sízetrw edél yeísségto 1 mein/besen, a törvénye» keretek kő­zet t olymódon kőtele« a bíróságok' elé terjeszteni, hogy az ellenfelét m- dokolaitlautul ne sónUsie és a fetfelős- ségtelje.s ügyvédi hivatáshoz iö méltó legyen. ÜVEGEZÉS, MINT VÁLÓOK. A sân* franciakéi törvényszék nemrég jogerősen, felbontotta egy artista házasságát, még­pedig a férj hibájából. A férj tulajdon­képpen hivatásának óJdcxaata. Az artista ugyznis a cirkuszban azzal szórakoz alta a közönséget, hogy egymásután nyelte el az összetört poharakat és más üvegcse­repeket. Évek során az üvegevés annyira szokásává lett, hogy a cirkuszon kívül is jódzikm fogyasztotta a keze ügyébe kerülő üvegcserepeket. Annyira szenved él yev é vált, hogy ami^t meglátott eigy poharat, vagy üvegjei, rögtön lecsapott rá és meg­ette. Az állandó üvegropogtafás azonban rettenetesen idiegesitet e az árlista fele­ségéit, aki igyekezett férje elől minden üvegtárgyat gondosan elrejteni. Amikor erre a férje a villanyikör‘éket kezdte fo­gyasztani, az asszony mir göokallta a * dol­got és beadta a vélókeresetet. Egy üzenhároméves fiú véletlenül lelőtt egy nyolchónapos gyermeket. Budapestről jeAefc»Uk: Gyömrőről su- lyo» lőtt isérükAs<el vitték fel a fővá­rosba Nevalovits Ilonka nyolchóna­pos gyermeket. A kisleány ka édes­apja gazdálkodó és Gyomron laknak. Dél utóm kint játszadozott a kisgyere­knek a keidben és az egyik szomszéd 13 éves fia elvette apja revolverét a fiókból és azzal játszadozott- A re- v: 1I1 ver elsült és a golyó a szerencsét­len kisleány ka fejébe fúródott. A köz­ségi orvos részesítetté elsősegélyben, azután édesanyja felutazott vele Bu­dapestre, a Keleti-pályaudvaron a mentők vártak már a leánykára és a Margit-kórházba vitték. A KIBOMBÁZOTT SZÓFIA A POS- TABÉLYEGEKEN. Szófiából jelentik; A bolgár postaigazgatóság ,.A kibombázoüt Szófia“ jelszó alatt külön postabélyegeket ad ki. Felírt Llió sorer 21 fogazott és félmillió sorozat fogazatlan bélyeget hoztak forga­lomba. A bélyegek eladásából származó jö­vedelmet a szófiai bombakárosultak javára fordítják. A FOSZFOR CSAK BIZONYOS HŐ­MÉRSÉKLETNÉL VILÁGIT. A foszfor világító tulajdonsága közismert. Ez je- lecvség bizonyos hőmérsékbethatárig nem. váVozik, ezen túlmenően azombajn a fosz­for világitőkőpessége igen gyorsan csök­ken. Ezt a köztudatban kevéssé ismert je­lenséget Brauner professzor, a német fizi­kai intézet tanára, a foszforban végbeme­nő u. n. melegingadozásokkal magyaráz­za, amelyek annak féáymeehanizmusát za­varják. MELYIK NÉMETORSZÁG LEGMELE­GEBB VIDÉKE? Németországban érdekes irtegitizyeleseket végeztek emnak megál­lapítására hogy melvik a legmelegebb né­met vidék. A nyári hónapok közül élel- mezésgazdasági szempontból a julius a legfontosabb és legértékesebb hónap mert áldásos melegével az érlelés fontos fel­adatát végzi. Klimrüikiur? szempontból nézve Németországban són'én a julius a legmelegebb hónap. Természetesen ez nem jelenti a nyári kánikuláinak július­ban történő feltétlen beköszöntését, ha­nem csupán az átlagos legmagasabb nap­pali és éjjeli hőmérsékletre vonatkozik. Megállapították továbbá, hogy Németor­szág legmelegebb vidéke jelenleg az Ost­mark, mig régebben a Rajna és a Bódé ni- tó vidékéin fordultak elő a> legmelegebb nyarak. Úgyszintén Kelet por oszo^stégba n a déli és délkeleti légáramlatok következ­tében a júliusi hőmérséklet i?yraikrán jó­val az átlag fölé emelkedik. Meteoroló- gtéd szempontból nézve a julius igen vál­tozatos időjárással rendelkezik, mert az atmoszféra fokozott hőemelkedése foly­tán a rövid kánikulát gyakran zivatarok ezafcitjáik meg. amelyek azután az időjá­rásban is változást idéznek elő, anélkül azonban, hogy ez hosszabb rosszidőhöz vesetee. ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents