Ellenzék, 1944. augusztus (65. évfolyam, 172-197. szám)
1944-08-08 / 178. szám
1944 augusztus & ELLENZÉK fii *0 Ahogy a falu lelkésze a városiak és falusiak találkozását tálja Lelkileg a város jó hatással van a falura — mondj a Rúf Elemér tisztelet ds ur GYALU, augusztus hó. Sok értékes és megszivlelmdő iiţis jelent meg már az „Lllmzck“ hasábjaim a város és falu mostam nagy találkozásáról. Kényszerítő körülményék hozták létre ezt a találkozásit, amelyben szemitöl-szembe áll és ismeri meg egymást a város és falu népe. S mivel nem üres szó', hogy minden rosszban van valami jó, a kibombázoticak, s a falura menekültek nagy tömegei a faluban találtak otthont, s a falusi, akinél eddig ritkaságszámba ment egy-egy nyaraló család, megismeri a városi embert és talán e zavaros idők elmúltával egészen, más képe lesiz róla, mint eddig volt. S a városi ember is ez után a háborús nyár után egészen más színben látja a falu népét s úgy érzi, hogy testvére a mezőn dolgozó földművelő, akiinek más az életformája, mások a problémái, dlc végeredményben sokkal közelebb áll hozzá, műit eddig gondolta volna. Problémák Természetesen akadnak problémák, bajok és panaszok, mart nincs tökéletes ember se falun, se városban, s nincs olyan emberi közösség, amely simán és zökkenőmentesen él együtt. Az ,.Ellenzék“ eddig a kérdést főleg a falusiak szemszögéből világította meg és általában nem valami jó véleménnyel volt a kényszernyaraló városiakról. Szemükre vetették, hogy miattuk kén yd met Lenke d ik a falusi család, pedig a falusi a tiszta szobát Item használja, tenát ha azt kiadja, csak felesleges tulajdbnác gyümölcsözted. Falun egy helyiségbe húzódik még a népes család is, Így /tehát ez nem probléma. Alkalmazkodnia sem kell a később kelő városihoz, mert a városinak nincs joga ilyesmit követelni. Éppen ellenkezőleg. A városi idomul a falusi szokásokhoz, korábban kel és korábban fekszik, megtanul vizet hordani a kútról, vagy a forrásról és egyáltalán nem veszi zo kon, ha a közös konyhában a mezei munka ritmusa szerint hol reggel hét előtt, hol este nyolckor kell ebédet főznie. Mindezt természetesnek veszi a pontossághoz és pedantériához szokott városi asszony is, aki a gyorsan emelkedő árak miatt sem panaszkodik. Pedig míg a bombázás előtt húsz pengőért lehetett kapni egy szobát, ma a havi bére a földes, üres szobáknak 40—100 pengő között váltakozik. Ugyanigv emelkedett a fuvar ára. Ha egy fuvaros fával be- rr erűt a városba, 30 pengőt ként a fuvarért — ma nyolcvan pengőt kér. A készpénzben mindie szűkölködő falusi ember ott keres ma, ahol lehet és attól, aki' megfizeti. Mit mond a fain lelhesse ? Miután mindezekről a kérdésekről beszélünk Ady Elemérrel, Gyalu község kiváló református lelkészével, megkérdezzük az egész életét falun töltött, s egész életében a faluért dolgozott tiszteletes urat, hogy miképpen látja ő a városi és falusi ember ujour nan alakult életét, problémáit? — A helyzetet általában jónak, örvendetesnek és hasznosnak látom — feleli a tisztelete s ur. Igaz, hogy Gyaluban egészen különleges helyzet alakult ki, mert a mi faluinkba a város elitje került, amelytől a falu népe csak szépet tanulhat, s jót tapasztalhat. Egyáltalán nem entern, miért magasztalják egyesek a falusiakat a városiak rovására. Itt vannak a példák, előttünk: Városiak rendszereden ikijá^maik falust ’házigazdáikkal a mezőre dolgozni, segíteni. Sok helyen a munkából hazatérteket a városi ur/asszony meleg vacsorával fogadja. A (kisgyereket egész napokra rábízzák a vendégre, aki szereti, becézi a kis falusi gyermeket. Egy városi venr dég a napokban egész rend ruhái hozott a háziak gyerekének, egy másik állandóan varr a család íkislányának, kiskötényt, játszóruhát, régi, jó mürostmentes maradékanyagból. Á italában kölcsönösen megelégedettek egymással a városiak és falusi vendéglátóik, s nem egy családinál már előre sírnak, ha arra az időre gondolnak, ha elmegy a ,.városi naccsága". Hiszem/ az mindent megvesz, tejet, főzeléket, ami a háznál akad, s amit nagyon rendes, a városinál drágább áron értékesítenek most. — Tiszteletes ur szerint most már nincs ellenszenv a városiakkal szemben? — Nem ellenszenvről van itt szó. Nézzünk a kérdés mélyére. Gyalu a városhoz közel fekszik, ismeri a várost, de csak a városnak egy rétegét. A tejárus, fát eladó, vagy ügyes-bajos dologban városra menő falusi ember kiket ismer meg, ha a városba megy--? Vi.szontelárusítókat, piaci árusokat, fuvaros*»* kar — s azt hiszi, hogy ami rajtuk felül van. az a réteg lenézi őt, az ő életét és munkáját. Ebből d tévhitből gyógyul ki most lassan, amikor szembekerült a müvek ember nagyobb csoportjával. Látja, hogy a mai magyar em- b*r tudja, hetgy az ő munkája, a földdel való verejtéke? küzdelme óriási érték, látja az érdeklődést, a szeretetem, megbecsülést. Ez az általánosításból és előítéletből fakadó sebe tehát begyógyul s most már elhiszi, hogy tenni sem nézi le. őtt D$ megtanulja azt is, hogy ne lásson a városi ember életében köny- nyü, úri felelőtlenséget, s hogy a kisfizetésű tanár és tiszt viselőéin bér sokkal kevésbé független és szabad, minit ő, hogy az is éppen elég keményen dolgozik, nincs tehát mit irigyelni rajta. Hiszen alig-al g van. közte olyan, akinek vagyona, saját házai, földje lenne, mig ő mindezt magáénak mondhatja. — Van-e panasz a városiakra? — Nincs. Inkább a falusiakra, hogy néhol kihasználják a városiakat. —• Egy-egy kirívó eset ás akad: egy ház ban szegény béna ember fekszik, városi nyaraló. Hozzátartozója sírva panaszolta, hogy milyen durvák hozzá a háziak, este beszólnak, hogy ,,több beszéd aztán nincs“ — mikor ott fekszik betegen, alaposan megfizetett szobájában. De ez annyira kirívó és egyedülálló eset, hogy csak megerősíti az általános békesség és egymással való megelégedés szabályát. — A falusi a ,.pitarban“ él, nem zavarja a tiszta szobában a városi, aki néha csak azon ütközik meg, hogy nem elég udvariasak hozzá s nincs érzékük az élet finomabb dolgaihoz. Ez azonban a m.i bűnünk, a műk bűne. A falusi durvább élete, nehezebb élet- körülményei, a kényelem hiánya nevelte ilyenmié az embereket, akiket azonban sok szépre meg lehetne /tanítani, nevelni. — Végül — fejezi be beszélgetését Ady Elemér — bátran kijelenthetem, hogy lelkileg a város jó hatással van a falusi népre, akik egyforma készséggel fogadták be a városiakat; magyarokat, románokat egyaránt.« S ezért kívánatos volna, hogy ne csak ilyen körülmények között, de máskor is legyen a falunak és a városnak találkozása. ., (-i). Néhány szó a kolozsvári strandfürdőről... TÍZ MEGSZÍVLELENDŐ PANASZ KOLOZSVÁR, augusztus 8. Az ember aEit gondolná, hogy a Leginagyob/b örömet és a leigifenségesebb élvezetet nyujJ egy kirándulás a vá-nosi nyári fürdőibe. Sajnos, nem egészen igy van.- Igen seik .körülmény zavarja meg a néhány ónára üdülést, pihenést keresni akaró see- ones étien városi polgárt, amelyeken bizony egy kis jóakarattal és* körűitek!intéssel segíteni lehetne. De lássuk csak sorrendjében, a dolgokat: A jegyvád ásnál a melegebb napokon, de főleg! vasárnap olyan hatalmas tolongás van, hogy 'sokszor félórákat kell úgyszólván birkózni, amiig nagynebezen odajut az ember a pénz tár ablakhoz., ahol pont abban a pilk.natiban tűnik el percekre a kisasszony . . . mint megállapítottuk azéirt, hogy a háJsó ajtón időnként betolakodó ^protekciósoknak“ soron kívül .jegyet adjon. Miért nem áll iitírjnalk egy embert a pénztárablak elé, aki vigyá'nna arra, hogy a közön-ég egyszerre ne a korlát mindkét oldalén prése löd ve to1 akadják, marakodjék, sokszor káromkodva előre? A kabint keresgélve, kiderül, boigy azon miár lakat van. Valaki már beköltözött, elfoglaltam Ka visszam.ész és reklamálod, nyájasan adják turilbodra, hogy nem tehetnek róla . . . keress meg"ónak egy üres kabint valahol és arra tedd rá te is a lakatodat. Mikor végre elheL^ezkedel, kiderül, hci?:y vagy a lakat rossz, vagy a kulcs [törik bele a lakatba, mert olyan rozsdás, .gyenge, használt. A napozásnál nem találsz üres padot, mert azt fél, vagy egész napra jóéi őre le- fogüaljáfc . . . nem törődve azzal, hogy te is szeretnél reálhevemi egy félórám . . . hiszen ó te szerencsétlen . megfizetted a belépőt, jogod1 volna hozzá neked is. Ha végire merlüirü.1. akkor sem fekihe sz reá, miért törölközőkkel, könyvekkel „foglalva” tartják és ha tiltakozol ellene, fogvi- csorgatás, viliamló teki.nte';, sőt goromba szavak az osztályrészed. A fűmé is szívesen let elleniednél, csakhogy azt egyáltalában nem gondozzák és úgy tele v:.m helyienként szeméttel, hogy undorral menekülsz tovább. Ennél a pontnál a közöli 1-ég is hibás, mer’1 salát szemünkkel láttuk, hogy estefelé, zárás előtt, távozáskor sokam, ott , hagyják a gyűrött papírokat, csontokat, gyümölcs maradvány okai" azzal a kényelmes gondolattal, hogy hát úgyis takarítani fo'cmak. Gyo- morháboritó volt, amint a sétány kiöz/eoén széjteltaposva egy nagy darab dinyehéj rotaíhdozortt lábaink előtt. A hermáknál jobb nem is beszélni. Akkora kavicsdarabok borítják a homoknak nevsziett területeket, ho-gv cipő nélkül lehetetlen járkálni. Évek óta nem póJolták, nem frissdtetíé/k fel s igy azt az eső az Idők folyamán teljesen szét hordta. Ma miár csuk kemény talaj maradt belőle. A szemétládák m/egfleb.etőse/n sűrűn sorakoznék. de azé/rt alig akad, aki .azt használná. S'-emit ax an esetben' történik meg, hogy az emberek belelépnvk a\z égve eldobott cigaretta maradványba. Amióta a nők is cigarettáznak és így növekedett a ciglarettázóik számai ez mos:- még gyakrabban előfordul* Melyik fontosabb ? A magyar rádió julius 14-én a francia nemzeli ünnep alkalmából hosszabb műsorral ápolta a magyar—francia kapcsolatokat, julius 18-án pedig, a spanyol nemzeti ünnepen egyórán keresztül emlékezett meg Spanyolországiról. Qsok elismerés illeti meg a rádió igazgatóságát, hogy a hirszolgálaton és szórakoztató müsorszá- moíkon kívül a bárdi államok, nemzeti ünnepei sem kerülik el figyelmét. A francia rádió is többször foglalkozott Magyar - országgal s a francia fővárosban egymást érik a francia—magyar kulturestek. Azonban, ha már oly szépen megemlékezett a magyar rádió a fűjükig mégiscsak tőlünk távol álló nemzetek ünnepeiről, százszorosán elvártuk volna, ho\gy julius 17-ét se felejtse el. Finnország nemzeti ünnepét. A Kalevala hősi népe a számbelileg kicsiny finn nemzet ágyudörgés közepette ünnepelt. Az önvédelmi harcát vivő Suomi ünnepelt és fogadalmat tett ezen a napon. Hitet tettek a további küzdelem, apáik földjének megvédése mellett. A finn nemzeti ünnepen a magyar rádió azonban egy szóval se emlékezette meg róluk. Suomi népét mindig a legmelegebb kapcsoló] ok fűzték a magyarsághoz. Nagyon csodálkozunk, hogy a magyar rádió — mint egyik legfontosabb kulturszervünk —• meg sem emlékezett északi testvémépünk nemzeti ünnepéről. Vagy talán fontosabb volt ennél a tánczene és a dizöz érzelgős dala? A magyar rádiótól nemzetibb szellemet vártunk s reméljük, hogy finn testvéreink nemzeti ünnepének elhallgatása nem céltudatosan történt, hanem csupán feledékeny ségből. (—ka., ................................................................................. Belet lek az ablakán. Beregszászi-ó’ jelenítik: Németh József Beregszász: polgári isik ol.ai tanár Rozsioskert- utcai lakásának az abakát egy tégy vérből származó lövedék ütötte át és befuródott a szobában levő dívámba A heverőn a tanár és két kisgyermeke játszadozott, kiknek a sors (kiülő' nöis szerencséje folytán nem lieft semmi bajuk. Az esetről jelenltéisP tettek a rendőrségen) éts a lefolytat oh nyomozás megállapította, hogy a lő vést távolról adlták le. A titokzatos lövöldöző kilétéinek megáll api tás ár£ a rendőrség nagy toésmlt is éggel in dl tolta meg a nyomozást. DANILOVGRÁD NÉMET KEZEK VAN. Ellenséges oldalról augusztus 4-én kiadott jelentés szerint Danilovgrád montenegrói várost a banditák elfoglalták. A Neme Távirati Iroda értesülése szerint ez nem fe lel meg a valóságnak. Danilovgrád úgy, min: eddig továbbra is német védelem alatt áll (MTI) Megállapították a városi kórház 1 er alacsonyabb ápolási diját. Kolozs vá.r város polgármestere a város kórház legala oson vabb ápolási dijá napi 9 pengőben ál lap it ott a meg. ZSÚFOLT HOLLAND VONATOKAT LŐTTEK AZ ANGOLSZÁSZ REPÜLŐK Berlinből jelentik: Angolszász repülőgépei szombaton mélyrepülésben vasúti kocsikat é utcáll járókelőket támadtak tűzfegyvereikké Hollandiában. Amszterdam és Haarlem között zsúfolt vonatokat lőttek. 15 szeméi] meghalt húszán súlyosan, hatvanan könnyeb ben megsebesültek. Az áldozatok között igei sok az asszony és a gyermek. V- -«eagárta -^-acaig« PRINZ GYULA a ko’ozsvári, azelőtt pécsi, a rozson i egyetem ny. r. tanára: Magyarország földrajza n"T"Trttruinrivin íítíiittim i iiiiii'hnn iniw mmiiiiiiiiiimii i hi inni 1 számos szövegközöl i ábrává1 és térképpel. Erre a kön\v e s msére ven a jogásznak, politikusnak, közgáz 'ásznak, bank mák, gyárosnak, leres edőnek, katona- tis: tnek. köz! szív seiőre'ü minden \ omoly bb di kn xk. rr inden u ságolvasóna ; és n ind n értelmes gordo kodé n agyarnak. Szép fehér papíron, félvászot lötésben ára 18 — p ngő. Utánvéttel a portó fe’számitásával, vagy a7 összeg előzetes be üldésen 1 porlómentesen küldi az „Ellenzék64 könyvesbolt Ko’oz vár. Mátyás ki ály tér 9. szám. — Te’efonszám : 1199. A medencékben sincs nyugtod szegény polgár, mert minden pillanatban, hol jobbra, hol balra ugrik a nyakaiba egy- egy srác s fülsiketítő orditozásekkái locsolják arcodba, szemedbe, szádba a vizet. Ott vannak az ugródeszkáik, miért nem mennek oda az ilyenszerü sportot kedvelek? Miért garázdálkodnak mindenütt? UrbcviÉgire nemcsak a> számúikra épültek a medencék? A bemorúdlónőről és a zenéről szólunk legutoljára és pedig igen nyomatékosan. Először is: a hölgy nem tud helyesen magyarul beszélni, nem tud hangsúlyozni. Köztudomású tény az, hogy a rádiónak és általában a mikrofonnak milyen nagy 'ömeginevelő hatása van. ‘Ha állandóan fülünkbe csengenek a magyartalanságok, önkéntelenül is magunkévá tesszük, ami súlyos merénylet drága anyanyelvűnk ellen. A bemondandó szöveget írassák le előre „írástudó“, értelmes emberrel és úgy olvassák be, mint az a rádióban szokás. Miért kell nekünk állandóan ilyenszerü bemondásokat hallani: Béliát kéretik sürgősen a zenr ep"viBonba! . . . stb., stb.? De ettől eltekintve szabályozni kellene valamilyen formában a bemondásokat úgy, hogy csak a megkezdett hanglemez lejátszása után, vagy a rádióban folyó zeneiszám befejezése után kapcsolják át a mikrofont. E.gy-egy zeneszámo'1 sokszor busz-harmincszor is merő-szaki tárák, ami nemcsak hogy élvezhető ti mije teszi azt, hanem bántja a fület és idegesitően hat. Megdrágult a belépőóiegv. mert most szakaszokra osztották a fürdőidét. E.z állttól ac azé’t történt, hogy így mindenki részesülhessen a nyár örömeiben. De upvianekkor ez jövedelemtöbbletet is jelent. Éppen ezért joggal elvárja a nagy- közön rég, hogy egy kicsit többet törődjenek a renddel és orvosolják a felsorolt panaszokat. (—őri) Hagyományos erdélyi s^ellembara, bátran, megáik uvás nélkül küzd mindennap a maoyar nép boldogulásáért az Ellenzék.
