Ellenzék, 1944. augusztus (65. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-07 / 177. szám

19({ üngaszltfs 7­«> KJ J ELLENZ mmmttáwmvk Erősen áll a vártán a jegyző t: aligns: tus I i s. émiunkhun „Orvtjj vattás rgy korfvi/y. őseire ti " cinin cikkre n/(i/>/> ho:: (is: idus érke:el(, amelyet u: alábbiakban kft: lünk „örségváiltáí; t'Liy k<>rj(\tjyyöiiógcn' című oiklh-i) "k óm)'l-.'i's H'xl■«; k •'riilt s'/óitye.:; re, de le'i’iii müidvn a/ író miatt a t.íuxulalom «Mjy Mgj sv mszö­géiböl ii'TOT. Kaitikat gyakorolni, in'ívjkedésok fölött pálcát törni igen könnyű. De helyesen megítélni egy ember ténykedését már el­méleti tudáift, jelentős elett paszta! a lot és főleg a kritika tárgyát képező ember hely­zetében való komoly beleélést követel. Hí két ember közö t vita tamad balgaság lenne az egyik előadása nyomán Ítéletet alkotni és eldönteni a pert, kell, hogy' ér­vényesül jön az ,,et audiatur altera pars“. A hu vitáin okkal és ezzel a hivatalno­kokkal szembeni ellenséges magatartás oka leg öbször az, hagy az emberek a hi­vatalokban legelőször igény — még pe­dig m.'igámgény kielégítőjét látnak. Igaz, a hivatalnok igényt elégít ki, szolgál, de nemcsak Kis Péter igényét elégie+i ki, hanem maradéktalanul szolgálni köteles a közérdeket, ami nem mindig halad párhu­zamosan a magántgénnyel, ső*: legtöbb- ször^arzal ellenkezik és azt megelőzi. Em­beri' gyarlóság az. hogy elsősorban ai sa­ját érdekieit látja és veszi észre és csak azután az idegen érdeket. Ahhoz pedig, hogy a közérdeket is respektálja valaki, emelkedett gondolkodásra v?.n szüksége. Nem olyan egyszerű belátni az-, hogy adót kell fizetni, szarvasmarhát kell be­szolgáltatni, közmunkát kell végezni, a denlegi viszonyok közepette e,gy-két közszükségleti cikk öl le kell mondani, stb. s>tb., akkor, amikor nem Láthatná közvet­lenül reánk nézve előnyös voltát. Majd­nem tízéves hivatali működésem alatt nem fordult elő egyetlen agyszer sem. hogy valaki a közszolgálata- természetesnek vette volna és nem érdeklődött volna afe­lől, hogy nincs-e lehetőség annak mérvét leszámítaná, de nem találkoztam olyannál sem, aki a kapott kedvezmény mértéké’ túlságosnak tartotta volna. Ezen nem is scabad megütközni, mert ez benne van az emberi természetben, ezt az önszerete- tet legfeljebb csökkenteni lehet megfele­lő nevelés által, de megszüntetni soha sem. I ut benne má t, mini rgy amdh/imédcszi csavari, Hindi a jegyző gusztusa szerint ■"torit mind öMs7HSbtt>. Persze ez’ cs?ak a fo- H illet#" ■• s/Mnéólö látjia így, akn nine« fis/, • '■’•a-n a mai élet hihetetlenül nvi'gnölt Rö- v’b'lni nnv d vei. I'iiat .17 tyvcn Heggé megterhelt, a terhet lormnil.ii» tényleg a jegyző rakja váLkura, igaz ... de netclejtsük ei, Oak formailag, nuTt ő csak egyszerű alkalmazója a fölülről k,’ijido<tit rentfeleteknek, törvényeknek ;. lk gondolnak e a hivatalba belépők arra, !iogy a jegyző mennyire meg van terhelve? Gondolnak-e arra, hogy a jegyző hatósága révületén köteles végigkísérni az «nberekaU Hetük minden megnyilvánulásában, kezdve a születéstől egész a halálukig. Beirja a szüle­tési anyakönyvbe, ha apátián, gyámságról gondoskodik, beoltatja, iskoláztatja, levcnte- kik ép z_ é-sóról gondoskodik katonosorba érve, atadja a katonai hatóságoknak, házasságkö­tésnél részt vesz. Egyengeti magánügyeit; ha vttaja támad a szomszéddal, ő simítja el a nehézséget, ha vagyonát gyarapítja, ha azt csökkenteni kénytelen, a jegyző mindig ren­delkezésre áll tanácsával, közreműködésével; ott van örömében, ott van bánatában. ö adja vigasságában a keretet, hogy kedvtelésé­ben senki ne zavarhassa, ő vigasztalj, ha banat éri. hű z o mar sok könnyét iátott, ■ okát Íj törölt, gyakorlata van benne. Lis végül ott vár a végső bucsuzásnál is, amikor végső óhaját veszi lel és végakaratának hü sáfárjaként végrehajtja a zu De ő az összekötő kapocs is, amelynek révén a nemzet testének élő tagjává Lesz a falu népe. Vele és általa vesz részt a köz­életben, annak előnyeiben, de kötelességeiben is. Tőle és általa tudja meg a nemzet aka rátaként jelentkező törvén vés intézkedéseket, az o közreműködése vei hajtja végre annak kötelmeit és élvezi annak előnyeit. Gondolnak-e a hivatalbalcpók arra, hogv különösen mostanában mennyi rendelet jele­nik meg?. . . Az egyik rendeleter még jóíor­Lezuhant egy amerikai szállítógép — 28 halott STOCKHOLM, augusztus 7. (MTI) A Német. Távirati Inda közli; Wa­shingtonból jelentik; Egy északeme- ri-kai szállító repüiög'ep Nebraska ál­lamban, A tk intsem közelében, eddig ismeretlen okok folytán lezuhant. 28 főnyi leg-ónység-e életét vesztette. mán át vem emui mányozna a jegyző- nulf megjelenik az újabb, vagy a régimék a mó- doMUÍsa. . . A jegv/őég az a hivatal, ahol nem nyílik alkalom arra, hogy a főnök ki­adj.i i rendelocet .i sz ikreferensrknek tanul ii. nyoz.ís £? kivitelc/és végért, hanem saját ii,.1 '..I kénytelen á.ttanulmányozni és azt veg- ich ijtani, a szó szóró® érteiméi*#) megdől go/ni: adatokat gyűjteni, azt rendszerbe s/c:dni, róluk ny’iJv.ínturi-í'Ji vc/erni, arcnak rat.pián a közszolgák adást előirni, aauiak td jöiaNct kényszeríteni stb., ^rb. és ezt mind maga a jegyző. . . Ö végz,i a fogalmazási, a kezelői és igen sokszor még a kézbesítői teendőket íb. Hogy mennyi leilkesülés, mennyi nemes tö­rekvés őrlődik fel ebben a kaótikus munká­ban, azt csak az. tudja, aki ült mar a sokat szádott jegyzői iroda asztalánál. Nem rudom, akad-e a munkájukat lelkiis­meretesen ellátó jegyzők között, aki időt tudna szakítani magának arra. hogv községe, vidéke etnográfiai, ortog-riliai, stb. vonatko­zásaival foglalkozzék a legszükségesebb mér­tékén felül, hacsak az, egészség megóvása és a munkaképesség biztosítása céljából szük­séges pihenőt fel nem használja arra. Ma már őrt tartunk, hogy a jegyző majd­nem szükségközigazgatást kénytelen végezni, morc a munka annyira megsokasodoitt, hogy átgondolt, rendszeres és mindlen kritikát ki­álló munka idő és képzett munkaerő hiá­nyában nem lehetséges. Az ídeiglene-en be- I állított munkaerők a helyzeten sokat váL- toztatni nem tudnak. Hogy akadnak kirivó hibák, elismerem . . . de vame foglalkozási ág, amely mentes Lenne ettől??? Ott áLl a jegyző a ma életének viharában, sok megpróbáltatásnak kitett falu népe előtt, s ezet és irán yit ... és nem utolsó sorban példát mutat. Lehetnek hibái, de semmiféle szélsőséges áramlat el nem kaparta soha, a nemzet életének kritikus fázisában mindig hü maradt esküjéhez. A jegyző ma is, mint a múltban is, erősen álj a vártán ... DR. KÉSZÉI ERNŐ. MEGHOSSZABBÍTOTTÁK A HITEL­INTÉZETEK ÉS SZÖVETKEZETI KÖZ­PONTOK BIRTOKÁBAN LÉVŐ EGYES VÁLTÓK LEJÁRATÁT. Mim ismeretes, a kormány a hitelintézetek és szövetkezeti köz­pontok birtokában lévő egyes váltók lejára­tát julius 31-ig hosszabbította meg. A hiva­talos lap Legutóbbi számában megjelent ren­delettel ezit a határidőt ezév december vé­géig meghosszabbítottak. Tehát a jegyzői irodában, az ott működő jeigyiővel szemben nemcsak érvényes! érv­elő jogaink vannak, de súlyos és komoly kötél ességeink is. És ezt a tényt felejtik el nagyon sokan. Ajz a körüLmény, hogy a jegyző, a falu népével él együtt, élete nyílt titok, nehézségei, esetleges kisebb hibái közismertek —, amelyek azonban semmivel sem nagyobbak, marj. bármelyik más emberé — Levonjáik róla a varázs­leplet, amivel egy a köziigjazgabás más, vagy magasabb fokozatán dolgozó és a népipel közvetlen érintkezésben nem álló hivatalnok rendelkezik. Amíg ez utóbbi intézkedéseit, ha nem is veszik természe­tesnek, de belátják annak elkerülhetetlen voltát, ad'dg a jegyző intézkedését igen soikszpr személyes, megbántás.naik veszik és érte a jegyzőt szentélyében teszik fele­lőssé. Bedig nem csiráül mást, mint) a rendeletet hajtatta' végre a lehetőségek, az emberi tudás és alkalmazható méltá­nyosság keretein belül. A méltányosság szót' szándéktfsain al­kalmaztam, mert tény az, hogy a> jegyzők 50 százalékban hajtják végre a rendeküet méltányosan és legfjeüjebib csak 50 száza­lék ragaszkodik a betűs zerimti végrehaj­táshoz. Természetesein ezt csak azok tud­ják, akik benne éöfnek, akimé álmatlan éjszaákat okoz a — különösen — mosta­nában tömegesen megjelenő ren deletek végrehajtása. Hozzáfűzöm, hogy nem ké­nyelemszeretetből, de emberi érzésből al­kalmazza a jegyző a méltányosságot, sok­szor komoly jelelősságvállal ás árán is. Ar­ról,'hogy differenciált élet oly sin sok kö- veteLménnyel léjp fel az egyénnel szem­ben, a jegyző igazán, nem tehet. Aki kí­vülről nézi a községházát, tényleg nem PRINZ GYULA a kolozsvári, azelőtt a pozsonyi és pécsi egyetem ny. r. tanára: Hcaf ■ világrész füdrajzci TARTALOMMUTATÓ: I. A Szárazulatok. A föld szerkezete és felszínének osztályai. Az élet sfé- rái. A világrészek. A népek alkata, sizíoei >éis területi kialakulásai. A nyelvnemzetek elterjedése. A világ áiiamföldrajzi képe. Az emberiség, elhelyezkedése. A világgazdaság földrajzi képe. A világuíak hálózata. II. Eurázsia általános képe. Az euró­pai országok földgömbi helyzete. Ma­gyarország világhelyzete és szom­szédságai. Németország. Svábország. Poroszország. Rajbaország. ŐSnémet- ország. Hollandia és Belgium. Len­gyelország. Az orosz országok. Az orosz éLettór. A balkáni és görög or­szágok. Ili. Törökország. Örményország és a Kaukázus. Olaszország. Atlasz ország, Spanyolország és Portugália. Fran­ciaország. A brit szigetország. Euró­pa északi országai. IY. A Nílus országad és a rSízálhárd. A szír-arab és iráni országiak. Brit- India 3 országa. Afrika délnyugati felének országai. Kim o-Ausztrália or­szágai. Dél-Amerika országai. Hófehér papiron, féjvásziom kötésben ára 24.— pengő. Utánvéttel a portó felszámításával, vagy előrefizetéssel portóiméin!esen küldi az „Ellenzék” Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. KULCSÁR IRMA fi % ti valn-míívéBz n o háláin Höniil, Mumorii hirtuhh, jelrnti, hofffj Jlttln Imi, élvle uirnyjiílxin orbi álomra liuiiijto t" , vinél Kuh uir Imin n I metrii i Ivlivhn in nut/jŢjnr s imuló /inmvs"nő l rvijclit inniyio hinni olt, ii/ilzi nnn/ijnr Ivlivlsrij noil Huh or Irma, nli yi/iini/v ex (örékeni/ nő létén "n rőtről városra, faláról folara jéirtn m ot >■ r/ol Iioi/ij s. iuvvvl, leli rovl, Ivlivlsi'i/éin l h ^ vi/r.svn szolgálja a igazi népi Ma i/i/tiroi színi­ért küziji’i, vi/i/rv naijyohh létszámú lelki < 1 söpört ügyéi Csodálatos ízé pségi/vl esen dűltek fel az ő ajkán Erdélyi József Sinkn István, Sértő Kálmán és József Attila ni irányt kijelölő, aj utakat mutató gondolai­dus költeményei, s Kulcsár Irmának igen nagy szerepe és érdeme volt abban, hagy a: u1 magyar költészet/rek ezek a nagyjai népi költőink liamrmrrTTTi meghódít halták u ma gyár tömegeket. Sála szebben verset mondar nem igen tudtak. A legegyszerűbb verset i úgy mondta, hogy abból tisztán ki leheléit érezni az egész költöt. Kivételes tehetsége ellenére sem juthatott el soha a színpadot Úttörő munkásságát nem kísérte babér. El­lenkezőleg: egyre több és nagyobb keserűség és csalódottság volt a kisérő társa, s nem csoda, ha gyenge, törékeny szervezel ét el­emésztette a betegség. A fiatalon elhunyt ki­váló tehetségű magyar szavaló művésznőt szombaton temettél: el nagy részvét mellett a Farkasréti temetőben. Az uj magyar népi iro. dalomnak és művészetnek valóban egyik leg­lelkesebb harcosa száll( sírba vele. FOGHÁZ A LÉGVÉDELMI SZOLGÁ­LAT EI^CUI.-ASZTÁSÁÉRT. Défmől je­lentik: László Bálint báhványosvá: aljai gazdaie.;tiny nem jelent meg légvédelmi szolgált!Ion illetve szolgálatát félórává, későbben vette át. Honvédelmi törvénybe ültköm vétség miatt a déri törvényszék 15 rtapi fogházra LtéTe jogerősm. Hasonló vétségért Abrudán Demeter és Lá-k ö Sándor nevű legényeket szintén 15—15 napi fogházra ítélte a dési törvényszék: joigterösen. ÓVÓHELYEK AZ EGYETEMI KLINI­KÁKON. Az egyeieami tanács légoltalmi bizottsága legutóbbi ülésén megnyugvás­sal vette tudomásul, hogy a klinikai óvó­helyek mind elkészültek. A nehezen szál- litha ó betegeket az óvóhelyen berendezett kórtermekben helyezik el $ a műtétet is dg. óvóhelyen felszerelt műtőkben végez­hetők. így az ápolás alatt lévő betegek az összes klinikáJcoin a lehetőség szerinti leg­nagyobb biztonságban vannak. Széptern- ber 2\<bra, mikor az előadások megkezdőd­nek üászén lesznek a hallgatók számára1 is az ö(yóhelyek. MEGKEZDTÉK MUNKÁJUKAT A CI- PÉSZIPtÁRI TERMELŐCSOPORTOK. A cipésziparS termelő csoportok megalaku­lása. melyi azv a célt tűzte ki, hogy a ci- pésznparosság is bekapcsolódjék abba a munkáiba, ib^-y az ipari édetvomaion fel­tétlenül szükséges, az e;gész országban megtörtént. At szervezkedés nyomán a munkáscsoporto.h százai Láttak hozJÉ an- ridék a t obbszáz tipusci p őne keik - ­szí téléhez, amelyet* számukro a Immár-;.- zaţ- bizíositott. Az ény^gok szétoszt, szinte kivétel nélkül megtörtént ^i:nd- össze néhány helyen mávra‘c* a ^^r'y 'r j hetekre a muirika megkfe.^^56- uLSIPa 1 körökbin nagyjelentőségű'“ esemenv .z, hogyr végre a csizmadiák bői^^tae; :s mejsfelelő mértékben megtörtén.y0-0;-« ugyanis csak olyan csizmadiák rés'Ysu ■ - tek bőrellátásban, aMk kizárólag csizni3” készitéssel és javítással foglalkoztak. A krutalélókat megelőző adatgyűjtés ország- szert e folyamatban van és rövidesen vár­ható bőrelosztás után a mezőgazdasájá sz importból fontos csizma javit ás mun­kája is megkezdődik. A TIZES SZERVEZET közleményei (1944. agusztus 7., hétfő.) A TIZEDTALÁLKOZÓERÓL EDDIG BEÉR­KEZETT JELENTÉSEK ozi bizonyítják; hogy azok a város különböző pontjain — a leg­teljesebb rendben — megkezdődtek. A közönség tájékoztatása végett eznttal is hangsúlyozni kí­vánjuk, hogy a tizedtalálkozókon nem „alakúi meg” és nem „választ” tizedest a tized, csupán élővé válik a tizedbe való tartozás tudata és a tizedes személyére nézve, tesz javaslatot a tí­zed közönsége. E javaslat alapján történnek majd a végleges tizedes! megbízatások. Legközelebb a következő tizedek tartanak ti­zedlalálkozót: Ma, 7-én délután 6 órakor a VÁR-UTCAI TIZED, a Kismester-u. 7. alatt. Központi meg bízott Nemes Károly, fakereskedő, tizedes. Holnap, kedden délután 6 órakor, a GÁBOP ÉS FÖLDÉSZ-UTCAI TIZED, a Gábor Áron-u. 32. sz. alatt. Központi megbízott: Nagy Géza. tizedes, koll. tanár. SZERVEZŐ FÖTIZEDESEK holnap estig be­terjesztik a tizedtalálkozókról szóló tervezed! I ket, hogy az elnökség központi megbizottakrol idejében gondoskodhassék. HOLNAP ESTE fél 7 órakor negyedvezetoi értekezletet tartunk a Tizedes Otthonban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents