Ellenzék, 1944. augusztus (65. évfolyam, 172-197. szám)
1944-08-05 / 176. szám
Î Ä*4 ii»U«sat»» JL Hunifirri flLLE^m —BaMMBa— 9 Magyar tudósok • . ... / GYÖRFFY ISTVÁN A nla gy k iinsági szár m ázásai GyöN f y István a népi Magyarország egyik nagy épitője voilit. A kolozsvári egyetemről elindult tudós professzión', mint a pesti egyetem néprajzi tanszékének tanára, nemcsak^ a magyar néprajztudománynak kiváló, napjainkig- teli nem szárnyalt mi velője voilt, hanem nagy magyar nevelő is. Tanítványai, munkatársai ma ott- vauinak a népi arc vonal élharcosai között az iskoiákhan és az egyetemeken, valamint a magyar tudomány mindem ternii leit óm. Személyisége, munkamódszere, kutatásainak végső céljai, emberi iéls tudóisi valója egyaránt Teleki Páll ál, Karácsony Sándorral, Barte ez Lajossal, a magyiarság ez ujahb- kori nagy nevelőivel hozzák közeli ■rokonságba. Györffy István felléptekor a magyar néprajztudioimiány a multszázadi pozitivizmus nyugatias értelmezésű, szőrszálhasogat,ó," részletező, szobatudós szemléletű eszme- áramlatának szolgálatában áJlil-oftt. Györffy sajátos, a magyarság faji al k atáib Öl következő reál i zmusával, a néprajztudományt magához a néphez vezette vissza. Nem kereseti homályos, délibábos ázsiai rokonságot' néprajzi elemeinkben. A valósághoz kapcsolta következtetéseit, amelyek az egyes .néprajzi jelenség éknek, adottságoknak, a tudományinak lehetőleg rpinden oldalról való megvilágításával készültek. Tehát a szűk tárgyi elemekhez hozzákapcsolta a mélyebb, szélesebb értelmezésű szellemi elemeket. Ezzel mintegy első hive, elmélet ező jé, rendszerező je, útmutatója lett a mag varsáig tudom án y nak. ő, aki a népből sarjadt, elevenebbé, a magyarság jövőjének szempontjából élőbbé tette a tudományt, ellentétben a mult századbeli szenvtelen szqbatudósokkal. Pedig nem- volt hive a korszerűsített, politizáló tu dóm án annak. Tátnyek és -mély öísiz- ©zefüggések láncolatából alkotta meg a maga néprajzi rendszerét, amiiltJ azután az ő szerkesztésében megjelent „A magyarság néprajza“ cimn'i. — napjainkig is a legjobb — gyűjteményes munkában teljés mértékben érvényesített. De nemcsak a népi mély- kultura tárgyi elemeivel, a házépítés, gazdasági eszközök, ruházati élietnek vizsgálatával és rendszere- zéisíév.ei foglalkozott, hanem a. települ étet őrién et, n é p iségtörtiémet, gazdaságtörténet jelenségeit sem hagy ta figyelmen ki vük Az áltála feldolgozott néprajzi anyag szinte az egész magyar életteret felöleli. A kunok, hajdúk, palócok, matyók — a magyarságnak eme értékes elemei — néprajzi települést őrt ón éti múltját és jelenét csodálatos el even stéggel, biztos tárgyi tudással dolgozta fel. Stílusában szintén ujifó volt. A tudálékos, körmönfont an és szintié szánd-é- koisan a tudományos tolvajnyelvet használó Írásmódnak ellensége volt. Müvei éppen ezért nemcsak mint tudományos értékű munkák, hanem mint olvasmányok is léllsőretnidiüiek. Több, alapvető tanulmányban' foglalkozott az erdélyi magyarság településtörténeti és néprajzi jelenségeivel, az összm agyarság szempont já- ből jal ént ős egyéni sajátosságaival. Az elsők közé tartozott, akik Moldvába szakadt véreinkkel, a csángókká! tudományosan foglalkoztak. A történelmi mult helyiais értelmezésével, a jelen helyzet tárgyilagos szemléletével rajzolta m.eg Györffy Isitván a maganansáe- néprajzi, népéleti arcát. Ezzel napjaink néni arc vonalának adott páratlan értékű tudományos, fegyverzetet. Emberi és tudlóeii arca egyaránt hozzá tartozik a jövő népi Magyarországának történetéhez és eljövendő tettekben megnyilváruuló valóságához. KARÁCSONY SÁNDOR A népi mozgalom el melci ji, dogma tikai megalapozása után szükségessé vált a népiségnek a gyakorlatba való átvitele. Uj oldalról mutatkozott meg a reálissá váló mozgalom. Akadt el- Yiéleti és gyakorlati szakembere a népitápflálko'záiSínak és az uj gazdasági rendszernek Somogyi. Imrében, az építészetnek Ladányi Gulyás Jepében, a földkérdésnek Kerék Mihaly- baaa, az i par osod ásnak Jóostiik La jos ban. Az elméletiéit kísérelték meg a valóisiággal összhangba hozinii, hogy a 'szellemi M agyarország helyett felépüljön a népi valóság országa. Karácsony 'Sándor Is ezek közül a niéipi- séget gyakorlatban vallók és vállalók közül való. Már a mépiiség mozgalommá válása előtt hirdette a'z, akkor csak kevesektől, a magyar észjárásnak és lelkiségnek megfelelő pedagógiai elveit. Az eltelt évek során nevelési rendszere valóságos1 bölcseleti rendszerré terebélyesedett. Alapja az egész karáicsiornysánddri nevelési rendszernek a magyar szeiHlem legtökéletesebb megnytlvánuiliási formája: a nyelv. Ebből vezeti lé az i'n- degermáp népek letkislélg'é'től merőben különböző magyar lelkiséget és gomidölkO'dásformát. S:rraveszi nevelésünk alapjait az elemi népiskolától ■egészien az egyetemig. Kimutatja, hogy az az iskolatípus, amit mi nyugatról, a görög-római szellemből táplálkozó népiektől átvettünk, el! emséiben áll népünk valóság éls eszmény iénzé kével. A hasadás iszerinté a Protestant izmus korában köveitkezient be, mikor müveltiségüink népivé és magaskultúrává oisztódott. Azóta ez a nyugatinak nevezett, sokban tőlünk idegen müveltiségieiszrojélny megváltoztatta sajátos, él eltör mánkéit és a belőle táplál közé faji műveltségűnkéit. Szerinte mindez nevelési eszményünk ferde irányba valló elhajlásával egy idő ben következett be és szemléleéeisésgre, realitásra hajlamos népünket nyelvében, valamint magatartásában megrontotta. Ellaposodott, elszúrt, elemedelt, dagályiosisá és nehézkessé vált nyelvünk. Magatartásunk pedig olyanná let!,, amilyenre a bennünket kihasználó idegeneknek szükségük volt. Nyelvünk Legszebb képei, kifejezési formái vesztek el ebben a téves műveltség-eszmény ben. De ez nagyobb ára csak a müveit rétegben következett be. Népünk igazi sajátságait változatlanul pariasztságunk őrizte meg. Ennleik a mélykulturájából kell rrtegujiítajnunk és kiegészítenünk magaskultiuránkat. Karácsony Sándor Apáczai Cseri János és a protestáns kor nagy tanítóinak személyi és gyakíoiliartíi magatartását sürgeti nevelői rendünk átszervezésének tárgyalásakor. Kimutatja., hogy logikánk merőben más alapokon épül fel, minit az im- dogermá.n lelkiségü népeké. Elajáio- tean magyar közösségi lélektanunkból pedig iskolareformunkra és nevelési remdiszerümkre vonatkozóan mond örökérvényű megállapiitáso- kat. Nevelői munkamódszerünk szerinte a tanulók ember és maevar voltának figyelembevétele ni éllikiül allaikult ki. Az iskola iszerinite ma csak ismeretet akar jól-rosszul továbbadni, tudást akarva tömni a tanulók fejébe, de megfeledkezve az emberi és nemzeti szempontból legfontosabb hivatásáról: a nevelllslsrőh összhangba kell hoznunk nemzeti műveltségűnk eddigi, minden itzébpn magyar elemeit a ma még csak nagy von alai ban ismert népi műveltséggel. De nemcsak gondolatokat’, hanem személyeket is át kel! vennünk ebből a magyarságot igazán jelentő néprétieglfel. Tehát téllei tanlilag is a parasztságból kell megújulnunk. Karácsony Sándor nem szenvtelen, elméletekbe merülő tudós. 'Szeme előtt mindig az elmélet megvalósít hatása., a gyakorlat, lebeg. Bölcseleti és nevelői rendszerének továbbfejlesztéséből születtek meg az egyes szak tárgyakat magyar módra tanító és tanuló módszereket magukba foglaló tanulmányai. A magyarság polihisztor. fizikai és szellemi értelmiben vett ezermester természetét hangsúlyozza minden Írásában. Karácsony (Sándor nevelési rendszere alapjában, mód- szerében,, gyakorlati megvalósitásá- ban, egyszóval teljes egészében alapvetése'a jövő magyar nevelési módszerén ek. BARTUCZ LAJOS A mult század felszínes, idegein műveltségű középosztályának nem volt érzéke á fajból, a faji adoittsá- gdkból eredő értékek iránt. Az unalomra törő idegen, elemek előtt nem volt kedves az, ha valaki fajhői — erről az ember és ember között, különbséget, értéket vagy értéktelenséget jelentő adottságról beszélt. Ezért volt az első világháború előtti magyar faj kutat ás csak ki® részlete a nyugati beállítottságú, nyugati szempontokat figyelembevevő európai ési ezzel egyidőben a magyar tudiomá- lyiosságnak is- Bartucz Lajois a megújuló magyar szellemiségnek egyik, a régebbi korosztályhoz tartozó tagja. Mint a sízlegedi egyetem antropológia professzora, eddigi munkássáMINT A SÜN... Magyarok! Hej magyarckl ránk a világ apyarog. S mi is igen egymásra, mindig kész a marásra. Gőg-tövíssel, mint a sün szúrjuk egymást bent és künn. Tüskénk hegye mérget rejt s a szivén, hol sebet ejt gyűlölet fekélye kél, s átkot vérzik a fekély. Átkot, örök széthúzást. Végzetes gyászt, pusztulást. Sorsunk azért mostoha, mert mi nem tudtunk soha tövisünktől megválni. Nem, egymásra találni... Testvérünket nem leljük. Önmagunkat öleljük, mint a t övis disznó, mely összegyűl, hogy rá ne lelj. S a világ mért agyaTog? Mi a bününk magyarok? Az, hegy minden idegent dédelgetünk idebent, s fájóbb a más sóhaja, mint a testvérünk jaja, hogy ki tegnap jött felénk ma, már az állhat elénk. Szólj hát világ! mit tettünk? Ki ellen s mit vétettünk? Mit vettünk el s mit adtunk? .., véreztünk és apadtunk! S hányszor, mikor temettünk, kacagtatok felettünk. Ránk hullottak a sebek, hegy ti örülhessetek. Tüskénk, csak egymásba vág: az a vétkünk nagyvilág! Nem moshatjuk a kezünk; magunk-ellen vétkezünk. De az vétek nem lehet, ha egy nemzet nem tehet életéért egyebet, kit a halál fenyeget, minthogy foggal, körömmel, kényszerből s nem ÖTÖmmel a halállal szembe száll és a földért, melyen áll, véri ont, halált oszt, sebet: mert másképen nem tehet.,. Ha vissza sújt két kezünk nem, avval nem vétkezünk! Magyarok, hej nemzetem! Lantomat tűzbe vetem, ajkamon ős ige kél: „Olvassz eggyé tűz, víz, szél!** HORVÁTH ISTVÁN gával egy minden izében magyar tudomány alapját vetette meg. önálló kutatásaival a magyarságot mint élettani, emberi valóságot felmérte. Népiünk testalkatából., alaki felépítéséből megállapította azokat a fajele- rnekei, alkotó tényezőket, amelyek ai magyar fajnak az erőt, a mindenkori életet adják. Bartucz mődsiz.ereiben mi nid en kor szigorúan tu dományos volt. Szerinte az, hogy megismerjük fizilkai, embertani valóinkat, éppen olyan fontos, mint az, hogy zenénket, irödalmunkat, művészetünket, egyszóval műveltségűnket megismerjük. Mint tudós, nem politizál. Elért eredmény élből nem von le politikai következtetést. Egyszerűen a való helyzetiét és a múltat, amiennyiben ez lebet séges, vizsgálja meg és foglalja rendszerbe. Számára a múlt pl. a hon foglalás kori sírok koponyái stb. is éppen olyan lényegesek a kutatás tökéletességéhez, mint az, hogy a jelenben milyen rasszelemek alkotják, a magyarságot. Hatalmas felkétezült- siélggell, ezer és ezer részlete® méréssel! , fényképfelvétellel az ország minden pontján felmérte,, hogy kiik, milyen faji jellegű egyletnek laikják azt .a bizonyos területet. Térképeken mutatta be, hogy az egyes faji jellegze- t ességek milyen vidéken, milyen arányban találhatók. Részletező adatokon kívül az általános magyar típus meghatározáséira törekiedett. Az ősi magyar települési helyeken, található mai lakosságot és az ugyanott, fellelt temetkezési helyek maradványait veti össze, hogy megái lapít hasis a, milyenek is lehettek a honfoglaló őseink, milyen is volt az az igazi, mindnyájunk szemében hamisítatlan magyarság. Természetesen. Bartucz Lajos a szigorúan mérő tudós szemével kevertelek veszi a honfoglaló magyarságot. A léleikről nem sokat beszél, ment itt már egyéni bel emag-yará zások, alanyi szem - 1 életek lehetségesek. Soprontól a csíki havasokig mindtemhot járt, kutatott, vizsgált, rendszerezett. Ma. ő a magyar ember testin 1 katának legjobb ismerője. Nagyjelentőségű -müvében „A magyar ember“-ben foglalta össze mindazt, amit egy élet szorgalmával és becsületes munkájával fajtánk külső jellegéről összegyűjtött. Mint pgyettemi tanár, egy egész fiatal antropológus nemzedéket nevelt fel. Ezek már tovább viszik Bartucz elméleti, leiró kutatásait. És itt kezdődik az embertan, a magyar fajismeret fontossága és jelentősége. Nap, mint. nlap beszélnek ma a közéletiben és a magánéletben arról, hogy minőségileg jobb, kiválóbb, rátermettebb vezetőkre volna szükségünk. Tehetségkutatást, tehetségvizsgálatot ajánlanak, mint egyik megoldását a vezetők kiválasztásának. Ennél a tehetségkutatásnál azonban soha nem szabad megfeledkeznünk, hogy test és lélek összefügg. És az ember nem egyedi valóság csak, hanem faihoz, néphez tartozó lény is. A faji lélek ismeretének pedig egyik alapja az antropológiai tudás és tájékozottság. Népi esztétikánk, testi és lelki szépérzékünk sokban fajisá- guínköl adódik, következik. Mást látunk szépnek, mint teszem azt, egyi germán fajú ember. De jövőnket, az igazi népi Magyarországot jelentő gyermekáldást, ennek változását, ezernyi tényezőjét, is sokszor a faj ismeretből magyarázhatjuk meg. Művelődéstörténetünk is rengeteg adatot, tényt láthat világosabban ajkkor, ha nlemcslak történ,,elírni éis szellemi mczdiinlatokat. vesz figyelembe, hanem faji adottságainkat is. Fizikai Létezésünk alaptüdéiménya a faj ismeret és ennek a tudomány nak mesterét és egyben első reudlsize- rezőjét Bartucz Lajos jeleníti. Életművével, eddigi eredményeivel, tanítványa i ban továbbélő hitiéivel és szellemi magatauftáteiá.val építője az iga??!, minőségi magyarságnak. FÍCZAY DÉNES. Hagyományos erdélyi szellemben, bátran, megalkuvás nélkül küzd mindennap a magyar nép boldogtu lásáért az Ellenzék,
