Ellenzék, 1944. augusztus (65. évfolyam, 172-197. szám)
1944-08-05 / 176. szám
1941 ft. ellenzék mmmmm A szabadkai példaadás Internálják Szabadkán a rágalmazókat és azokat a feljelentőket, akik hamis adatok alapján vagy bosszúvágyból meghurcolják polgártársaikat,, amint azt rövid távirati tudósítás jelenti. A szabadkai hatóságok a zsidókérdés rendezésével kapcsolatosan ijesztő mértékben felburjánzott feljelentési láz miatt határozták magukat erre a lépésre, amelyet országszerte helyesléssel és rokonszenwel fogadott a közvélemény. Sajnos, a feljelentők aknamunkája mindenütt gondot okoz. Nemrégiben egyik fővárosi lapban olvastuk, hogy a március 19-iki események óta a Budapesten állomásozó német hatóságokhoz 27 ezer feljelentés érkezett. Ez mindennél beszédesebben bizonyltja, hegy hova fajult az egymáseUeni áskálód ás és rosszindulat beteges kórtünete. Nem lehet pontosan meghatározni, hogy mi az indító-rugója a feljelentők konkoly-hintésének. Talán az az egyetlen valószínű magyarázat, hogy a rendki vilii viszonyok miatt ideges a közhangulat, ingerlékenyebbek az emberek'ás ezért könnyebben kirobbannak az egyéni indulatok. De ezt sem lehet helytálló módon felhozni a névtelen feljelentők, a rosszindulatú besúgók és a hatóságok „jóindulatú támogatóinak“ mentségére. Hiszen nehéz időkben mindennél inkább szükség van arra, hogy egységes legyen a magyarság, hogy a testvériesség ne legyen üres szólam és gyülölség helyett megértéssel forduljunk egymás felé, A szabadkai hivatalos intézkedést követendő példának tartjuk. Elérkezett az ideje annak, hogy necsak a lapokban ítéljük el a feljelentési és besugási áramlatot, necsak politikai vezetőink elvi kijelentései bélyegezzék meg az elferdült gondolkozásu feljelentőket, hanem a hivatalos tényezők is olyan gyakorlati intézkedésekkel lépjenek fel a rágalmazás és besugás kiirtására, amelyek lehetővé teszik, hogy a magyar életből ezt a gennyes sebet gyökereiben ki lehessen operálni. A zsidókérdéssel kapcsolatban nagyon sok megoldásra váró probléma merült fel. Ezek között mindjárt első helyen állott a vagyonrejtegetők ügye, akik ellen a kormányzat szigorú intézkedéseket hozott azon az alapon, hogy a zsidóság ingó- és ingatlan vagyonát nemzeti tulajdonnak nyilvánította. A vonatkozó kormányrendeletnek azonban minden bizonnyal nem az volt a célja, hogy a feljelentési őrület lavináját indítsa el. A hatóságok azért engedélyeztek türelmi időt a zsidóvagyontárgyak bej ©lenié sere, hog y megelőzzék az egyéni kezdeményezéseket, magyarán mondva, hogy kiüssék a kenyeret a feljelentők kezéből. A gyakorlatban ezzel szemben az történt, hogy közvetlenül a zsidók eltávolítása után ezer számra érkeztek a névtelen vagy aláírással ellátott feljelentések a különböző hatóságokhoz. Ami a legszomorubb: legnagyobbrészt kisemberek ellen történtek esek a feljelentések és amint a hivatalos adatok meg állapított ák, legtöbbször minden alap nélkül. Azt a tényt, hogy a hatóságoknak kötelessége az elrejtett zsidó vagyonok felkutatása, a besúgók és sötétben dolgozó áskálódok ava használták fel, hogy személyes ellenségeiken bosszút álljanak és tisztességes, feddhetetlen magyar családokat kellemetlen, megszégyenítő' és alaptalan meghurcoltatásnak tegyenek ki. Jóárzésii magyar ember mindig undorodott a besúgóktól. Kendörlia- tós,ágaink is úgy tekintették a „spiclit“, mint szükséges rosszat és nem szólás-mondás az a tény, hogy a besúgót felhasználhatjuk, de kezei nem fogunk vele. A közerkölcsök lazulására nagyon jellemző, hogy ezt a magyar életfelfogást most az egymás- elleni áskálódás, gyűlöletes intrika és bosszúvágy váltotta fed. Elképzeljük, hogy a szabadkai hatóságokat milyen alapos okok késztették a feljelentők internálására vonatkozó rendelet életbeléptetésére. Az illetékes köztisztviselők bizonyára aay- nyira meg csőm őrlőitek már az alap-* talan besúg ás ok tői, hogy maguk kérték felettes hatóságaikat erre a megtorló rendelkezésre. így kellene cselekedni mindenütt, ahol a besúgók és feljelentők bomlasztani akarják a magyar közösség testvén széllé inét. Kíméletlenül le kell sújtani a rendkívüli idők parazitáira, maorii nem, érdemel könyörületet az olyan ember, aki feilelőfelenül rágalmaz és hamisan vádaskodik, ahelyett, hogy megértené a vészterhes idők maradéktalan egységet parancsoló szavát. VÉGH JÓ-ZSEF len ingadünoikjat sorra járták, a káreodelt gonjdroikűíkxuak eu véghatároziatot kézbesítettek, utáina pedig, a helyszínén az ingatlanakat a gondnokoknak leltár fel vértével egyidejűleg átadták. Eddig mintegy 900 ingatlan élére rendeltek ki gondnokot és az ingatlanokat át iis adták. A gondnokok az árvaszék véigiuatáiroza- ia szerint a szorgalmas családapa gondnokságával köteteseik eljárni, minden kárért felelősek, köteleseik a tűz biztosításáról gondoskodni és az ingatlan bérjövedelmét beszedni. A befolyó bérösszegeket elsősorban az ingatlant terhelő hátralékos adók befizetésére’ kell felhasználnánk, a fennmaradó összeget pedig be kell fi- zetniölk iaz árvaszék pénztárába. Ha az ingatlant jelzálogos adósság terheli, akkor a bevételekből ezt az adósságot is rendezni keli. MADÁRFÉSZKET AKART KISZEDNI, AGYONÜTÖTTE A VILLANYÁRAM. Zalaegerszegről jelentik: Tóth Jenő sümegi utkap-aró tízéves fia az országúton felmászott {egy -vfillamososzliopra, hogy leszedje a huzalok közelébe rakott madár fészkeit. Közben a magasfeszültségű áram összeégette, úgyhogy az erejét vesztett fiú lezuhant az oszlopról és összezúzta magát. tom, I 900 isidé ingatlan élére neveztek Síi eddig gondnokot Kolozsváron KOLOZSVÁR, augusztus 5. Mint ismeretes-, a zsidók a telekkönyvi ha Jósághoz ingatlanaikról kötelesek voltak bejelentéseket tenni. E bejelentésekből kitűnt, hogy a város különböző területein k:b. 1200 zsidó inga‘lan van, amelyeket, a kincstár állami tulajdoniba vett át, egyidejűleg utasította a városi árveszéket, hogy a gazdátlanul maradit inga.liánok kezelésére gondnokot nevezzen ki. Az árvaszék már hetekkel ezelőtt hozzálátott a gondnokok kirendelésének munkájához. A polgármester engedélye alapján ennek rendkívüli munkának elvégzésére 15 egyetemi hallgatóból álló ideiglenes munkaerőt vett fel, akik a gazdátPRINZ GYULA a kolozsvári, azelőtt pécsi, a pozsonyi egyetem ny. r. tanára: Magyarország, földrajza számos szövegközötti ábrával és térképpel. Erre a könyvre szüksége van a jogásznak, politikusnak, közgazdásznak, bankárnak, gyárosnak, kereskedőnek, katonatisztnek, köztisztviselőnek, minden komolyabb diáknak, minden újságolvasónak és minden értelmes gondokodó magyarnak. Szép fehér papirGn, félvászon kötésben ára 18.— pengő. Utánvéttel a portó felszámításával, vagy az összeg előzetes beküldésénél portómentesen küldi, az Ellenzék6* könyvesbolt Kolozsvár, Mátyás ki ály-tér 9. szám. — Te’efonszám : 1199. *9 T. közönség tudomására hozom hogy „Metalpl név alatt működő ó’orncsőgyár, vas és fémipari feldolgozó üzem ismét megkezdte működését. Vállalok bármilyen kikatos szakmába vágó munkát, törött alkatrészek, vagy repedt kazánok heg" gertését, foltozását, tengelyek, alvázak, traverzek vágását oxigénnel, vagy villannyal, valamint óvóhelyek, vészkijáratok ajtói készítését, stb. Kérem a t. közönség és iparostársaim szives pártfogását. Tisztelettel; Kovács János lakatosmester. Kajántó ut 4—6. Telefon: 12—09 I Ugyanott lakatosokat és heg gesdőket felveszel*. I Ä „Völkischer Beobachter“ cikke katonai és diplomáciai helyzetéről BÉGSI, laniguisztuis 5. (;MTIj A Völkischer Bieobachter pénteki számában „A helyzet adottságai“ cím alatt résiZletes beszámolójában világítja meg“ a pilíliamatnyi helyzet katonai és pl elütik ai oldalát. Az események tu- dnmásui nem vetettében rejlő veszélyeik nagyságát, és a helyzet józan megítélésének szükségességét hangsúly okó cikk először Németország katonai helyzetével foglalkozik. Az iiwáziiőls hadsziünít'éti* harcairól Szólva megálliapitijia, hogy a német véderő az ellenség erős anyagi fölényének nyomása alatt kénytelen lépésről- lépésre több francia területet feladni, mint amennyit sceretne. Az angolszászok mindíen méternyi témyefre- s égért aránytalanul magas áldozatokat iKaznak. N«m esaab&d azonban elfelejteni, hogy a két hatalomnak csaknem az egész világot átfogó tartalékok állnak rendelkezéséire és azt a tényt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy; a Német Birodalom nyugati ellenségei csupán kiéit hónap óta hoznak ilyen súlyos áldozatokat az európai szárazföldön. Olaszországban a német csapatok igen gyors visszavonulásban mozognak észak felé. A német csapatmozdulatok hadászati célja és értelme jól ismert. Ldőt nyerni az uj állások megerősítéséhez. Ugyanakkor azonban hely eigen keli tudnunk értékelni azokat a veszélyeket is, amelyeket a nyúlt olasz piaadok az ellenség átkaroló partraszállása szempontjából nyújtanak. Kel©!: Meglássad©!! cs bolsevisták előretörése A keleti arcvonalon, amely nem a németek által várt helyeken lendült (mozgásiba, az ellenség hatalmas páncélos és gépesített gyalogos hullámaival egészen a Kárpátok szorosáig, a Visztuláig, valamint Varsóig és KeLet-Poroiaznrszág kapujáig tört előne és eiÁzágetelétssei fenyegeti a balti államokat- Néhány fenyegető hét után a német eltenáUás megszilárdulása következtében megiassubbo- d'Ott ugyan a bolsevisták előretörésének ijesztő ési gyors üteme, die a szovjet lehetőségeinek birodalmát ismerve, nem lehetetlen az ellenség rohamainak újabb fokozódása sem. A légi bábomra még mindig erős harcikötelékek támadásai nyomják rá a bélyegükét. A 'német elhárítás gyakran meglepetésszerü nagy eredményeket érd ed. Ez azonban a különböző műszaki adottságok folytán és az időjárási viszonyok korlátozott hatása következtéiben nem állandósult. Ha öjz Angliában és a keskeny olaszországi támaszponton mutatkozó feLszállási nehézségek nem csökkentenék az ancvanalra és az otthonra ledobott bombate her mennyiségét, mind katonái nknta k, mind a poílgári lakosságnak még többet kellene szenvedni az ellenség vitathatat-lan 1 égif ö 3 énve köveik estében. Törökország lépése A cikk a továbbiak során megállapítja, hogy Németország ellenséged a hadihelyzet kedvelző fejlődését politikai előretörés kierőszakolására is f e 1 használták. Törölkors zág lé|p ésévc-fl kapcsolatban hangoztatja, hegy Törökországot szakítása következtében inkább régi bolsevista ellensége, mint eddigi német barátja részéről fenyegeti veszély. Nem szabad azonban eltitkolni azt sem, hogy a tengerszorost. hatalmában tartó Törökország már nem baráti magatartása korlátozólag fog líat.ni a német politikai és gazdasági élet mozgásszabadságára is. Németország vezetői máis podit lkai körülményeket is bíráló mértékkel mérnek le, mert gyanújuk mindenütt London, Moszkva és Washington ügynökeit sejtik, akik már a csatamezeik napjának fénye alatt akarják vetésüket, megértetni. Ä passzívák és az aktívák Az eddig felsoroltakból — álllapítja meg a Völkischer Beobachter — tevődnek össze passzíváink. A második oldalon álló aktívák jelentős része úgynevezett csendes tani álé kokból áll. Ezek a tartalékok feltalálóink laboratóriumaiban, tervezőink rajzasztalain, munkásaink kezében találhatók meg és ha tud is valaki valamit, azok nagyságáról hallgatná kedl, mert titokban!artásuk növeli értéküket. A passzívák ismeretének meg kedd óvnia bennünket, a csodában reménykedő tétlenségtől. A cikk azután a közösóg munkájában való részvétel kötedezőségét hangoztatja és a kővetkező -szavakkal fejeződik be: Az a vigasztal ás, hogy az eső után napsütéses idő következik, nem segít már azokon, akik az esővízben megfulladtak. Az az állítás, hegy Németország nem pusztul el, mert nem szabad elpusztulnia, csalóka következtetés. Senki és semmi nem segit rajtunk, ha mi magunk nem segítünk. PAPÍRBAN, írószerben, iroda: szerelési tárgyakban teljes ral ftiái az „Ellenzék* könyvesből
