Ellenzék, 1944. augusztus (65. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-05 / 176. szám

1941 ft. ellenzék mmmmm A szabadkai példaadás Internálják Szabadkán a rágalma­zókat és azokat a feljelentőket, akik hamis adatok alapján vagy bosszú­vágyból meghurcolják polgártársai­kat,, amint azt rövid távirati tudósí­tás jelenti. A szabadkai hatóságok a zsidókérdés rendezésével kapcsolato­san ijesztő mértékben felburjánzott feljelentési láz miatt határozták ma­gukat erre a lépésre, amelyet ország­szerte helyesléssel és rokonszenwel fogadott a közvélemény. Sajnos, a feljelentők aknamunkája mindenütt gondot okoz. Nemrégiben egyik fő­városi lapban olvastuk, hogy a már­cius 19-iki események óta a Buda­pesten állomásozó német hatóságok­hoz 27 ezer feljelentés érkezett. Ez mindennél beszédesebben bizonyltja, hegy hova fajult az egymáseUeni áskálód ás és rosszindulat beteges kórtünete. Nem lehet pontosan meg­határozni, hogy mi az indító-rugója a feljelentők konkoly-hintésének. Talán az az egyetlen valószínű ma­gyarázat, hogy a rendki vilii viszo­nyok miatt ideges a közhangulat, in­gerlékenyebbek az emberek'ás ezért könnyebben kirobbannak az egyéni indulatok. De ezt sem lehet helytálló módon felhozni a névtelen feljelen­tők, a rosszindulatú besúgók és a ha­tóságok „jóindulatú támogatóinak“ mentségére. Hiszen nehéz időkben mindennél inkább szükség van arra, hogy egységes legyen a magyarság, hogy a testvériesség ne legyen üres szólam és gyülölség helyett megér­téssel forduljunk egymás felé, A szabadkai hivatalos intézkedést követendő példának tartjuk. Elérke­zett az ideje annak, hogy necsak a lapokban ítéljük el a feljelentési és besugási áramlatot, necsak politikai vezetőink elvi kijelentései bélyegez­zék meg az elferdült gondolkozásu feljelentőket, hanem a hivatalos té­nyezők is olyan gyakorlati intézke­désekkel lépjenek fel a rágalmazás és besugás kiirtására, amelyek lehe­tővé teszik, hogy a magyar életből ezt a gennyes sebet gyökereiben ki lehessen operálni. A zsidókérdéssel kapcsolatban na­gyon sok megoldásra váró probléma merült fel. Ezek között mindjárt el­ső helyen állott a vagyonrejtegetők ügye, akik ellen a kormányzat szi­gorú intézkedéseket hozott azon az alapon, hogy a zsidóság ingó- és in­gatlan vagyonát nemzeti tulajdon­nak nyilvánította. A vonatkozó kor­mányrendeletnek azonban minden bizonnyal nem az volt a célja, hogy a feljelentési őrület lavináját indítsa el. A hatóságok azért engedélyeztek türelmi időt a zsidóvagyontárgyak bej ©lenié sere, hog y megelőzzék az egyéni kezdeményezéseket, magya­rán mondva, hogy kiüssék a kenye­ret a feljelentők kezéből. A gyakor­latban ezzel szemben az történt, hogy közvetlenül a zsidók eltávolí­tása után ezer számra érkeztek a névtelen vagy aláírással ellátott fel­jelentések a különböző hatóságok­hoz. Ami a legszomorubb: legna­gyobbrészt kisemberek ellen történ­tek esek a feljelentések és amint a hivatalos adatok meg állapított ák, legtöbbször minden alap nélkül. Azt a tényt, hogy a hatóságoknak köte­lessége az elrejtett zsidó vagyonok felkutatása, a besúgók és sötétben dolgozó áskálódok ava használták fel, hogy személyes ellenségeiken bosszút álljanak és tisztességes, feddhetetlen magyar családokat kel­lemetlen, megszégyenítő' és alaptalan meghurcoltatásnak tegyenek ki. Jóárzésii magyar ember mindig undorodott a besúgóktól. Kendörlia- tós,ágaink is úgy tekintették a „spic­lit“, mint szükséges rosszat és nem szólás-mondás az a tény, hogy a be­súgót felhasználhatjuk, de kezei nem fogunk vele. A közerkölcsök lazulá­sára nagyon jellemző, hogy ezt a ma­gyar életfelfogást most az egymás- elleni áskálódás, gyűlöletes intrika és bosszúvágy váltotta fed. Elképzel­jük, hogy a szabadkai hatóságokat milyen alapos okok késztették a fel­jelentők internálására vonatkozó rendelet életbeléptetésére. Az illeté­kes köztisztviselők bizonyára aay- nyira meg csőm őrlőitek már az alap-* talan besúg ás ok tői, hogy maguk kér­ték felettes hatóságaikat erre a meg­torló rendelkezésre. így kellene cse­lekedni mindenütt, ahol a besúgók és feljelentők bomlasztani akarják a magyar közösség testvén széllé inét. Kíméletlenül le kell sújtani a rend­kívüli idők parazitáira, maorii nem, érdemel könyörületet az olyan em­ber, aki feilelőfelenül rágalmaz és ha­misan vádaskodik, ahelyett, hogy megértené a vészterhes idők mara­déktalan egységet parancsoló szavát. VÉGH JÓ-ZSEF len ingadünoikjat sorra járták, a káreodelt gonjdroikűíkxuak eu véghatároziatot kézbesí­tettek, utáina pedig, a helyszínén az ingat­lanakat a gondnokoknak leltár fel vérté­vel egyidejűleg átadták. Eddig mintegy 900 ingatlan élére rendeltek ki gondno­kot és az ingatlanokat át iis adták. A gondnokok az árvaszék véigiuatáiroza- ia szerint a szorgalmas családapa gond­nokságával köteteseik eljárni, minden kár­ért felelősek, köteleseik a tűz biztosításá­ról gondoskodni és az ingatlan bérjöve­delmét beszedni. A befolyó bérösszegeket elsősorban az ingatlant terhelő hátralé­kos adók befizetésére’ kell felhasználnánk, a fennmaradó összeget pedig be kell fi- zetniölk iaz árvaszék pénztárába. Ha az in­gatlant jelzálogos adósság terheli, akkor a bevételekből ezt az adósságot is rendez­ni keli. MADÁRFÉSZKET AKART KISZEDNI, AGYONÜTÖTTE A VILLANYÁRAM. Zalaegerszegről jelentik: Tóth Jenő sümegi utkap-aró tízéves fia az országúton felmászott {egy -vfillamososzliopra, hogy leszedje a hu­zalok közelébe rakott madár fészkeit. Közben a magasfeszültségű áram összeégette, úgyhogy az erejét vesztett fiú lezuhant az oszlopról és összezúzta magát. tom, I 900 isidé ingatlan élére neveztek Síi eddig gondnokot Kolozsváron KOLOZSVÁR, augusztus 5. Mint isme­retes-, a zsidók a telekkönyvi ha Jósághoz ingatlanaikról kötelesek voltak bejelenté­seket tenni. E bejelentésekből kitűnt, hogy a város különböző területein k:b. 1200 zsi­dó inga‘lan van, amelyeket, a kincstár ál­lami tulajdoniba vett át, egyidejűleg uta­sította a városi árveszéket, hogy a gazdát­lanul maradit inga.liánok kezelésére gond­nokot nevezzen ki. Az árvaszék már hetekkel ezelőtt hoz­zálátott a gondnokok kirendelésének mun­kájához. A polgármester engedélye alap­ján ennek rendkívüli munkának elvég­zésére 15 egyetemi hallgatóból álló ideig­lenes munkaerőt vett fel, akik a gazdát­PRINZ GYULA ­a kolozsvári, azelőtt pécsi, a pozsonyi egyetem ny. r. tanára: Magyarország, földrajza számos szövegközötti ábrával és térképpel. Erre a könyvre szüksége van a jogásznak, politikusnak, köz­gazdásznak, bankárnak, gyárosnak, kereskedőnek, katona­tisztnek, köztisztviselőnek, minden komolyabb diáknak, minden újságolvasónak és minden értelmes gondokodó magyarnak. Szép fehér papirGn, félvászon kötésben ára 18.— pengő. Utánvéttel a portó felszámításával, vagy az összeg előzetes beküldésénél portómentesen küldi, az Ellenzék6* könyvesbolt Kolozsvár, Mátyás ki ály-tér 9. szám. — Te’efonszám : 1199. *9 T. közönség tudomására hozom hogy „Metalpl név alatt működő ó’orncsőgyár, vas és fémipari feldolgozó üzem ismét megkezdte működését. Vállalok bármilyen kikatos szak­mába vágó munkát, törött alkat­részek, vagy repedt kazánok heg" gertését, foltozását, tengelyek, alvázak, traverzek vágását oxigén­nel, vagy villannyal, valamint óvó­helyek, vészkijáratok ajtói készí­tését, stb. Kérem a t. közönség és iparos­társaim szives pártfogását. Tisztelettel; Kovács János lakatosmester. Kajántó ut 4—6. Telefon: 12—09 I Ugyanott lakatosokat és heg gesdőket felveszel*. I Ä „Völkischer Beobachter“ cikke katonai és diplomáciai helyzetéről BÉGSI, laniguisztuis 5. (;MTIj A Völ­kischer Bieobachter pénteki számá­ban „A helyzet adottságai“ cím alatt résiZletes beszámolójában világítja meg“ a pilíliamatnyi helyzet katonai és pl elütik ai oldalát. Az események tu- dnmásui nem vetettében rejlő veszé­lyeik nagyságát, és a helyzet józan megítélésének szükségességét hang­súly okó cikk először Németország katonai helyzetével foglalkozik. Az iiwáziiőls hadsziünít'éti* harcairól Szólva megálliapitijia, hogy a német véderő az ellenség erős anyagi fölényének nyomása alatt kénytelen lépésről- lépésre több francia területet feladni, mint amennyit sceretne. Az angol­szászok mindíen méternyi témyefre- s égért aránytalanul magas áldozato­kat iKaznak. N«m esaab&d azonban el­felejteni, hogy a két hatalomnak csaknem az egész világot átfogó tar­talékok állnak rendelkezéséire és azt a tényt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy; a Német Birodalom nyugati ellenségei csupán kiéit hónap óta hoznak ilyen súlyos áldozatokat az európai szárazföldön. Olaszor­szágban a német csapatok igen gyors visszavonulásban mozognak észak felé. A német csapatmozdulatok ha­dászati célja és értelme jól ismert. Ldőt nyerni az uj állások megerősí­téséhez. Ugyanakkor azonban hely ei­gen keli tudnunk értékelni azokat a veszélyeket is, amelyeket a nyúlt olasz piaadok az ellenség átkaroló partraszállása szempontjából nyúj­tanak. Kel©!: Meglássad©!! cs bolsevisták előretörése A keleti arcvonalon, amely nem a németek által várt helyeken lendült (mozgásiba, az ellenség hatalmas pán­célos és gépesített gyalogos hullá­maival egészen a Kárpátok szorosá­ig, a Visztuláig, valamint Varsóig és KeLet-Poroiaznrszág kapujáig tört elő­ne és eiÁzágetelétssei fenyegeti a balti államokat- Néhány fenyegető hét után a német eltenáUás megszilár­dulása következtében megiassubbo- d'Ott ugyan a bolsevisták előretörésé­nek ijesztő ési gyors üteme, die a szov­jet lehetőségeinek birodalmát ismer­ve, nem lehetetlen az ellenség roha­mainak újabb fokozódása sem. A légi bábomra még mindig erős harcikötelékek támadásai nyomják rá a bélyegükét. A 'német elhárítás gyakran meglepetésszerü nagy ered­ményeket érd ed. Ez azonban a külön­böző műszaki adottságok folytán és az időjárási viszonyok korlátozott hatása következtéiben nem állandó­sult. Ha öjz Angliában és a keskeny olaszországi támaszponton mutatko­zó feLszállási nehézségek nem csök­kentenék az ancvanalra és az otthon­ra ledobott bombate her mennyiségét, mind katonái nknta k, mind a poílgári lakosságnak még többet kellene szenvedni az ellenség vitathatat-lan 1 égif ö 3 énve köveik estében. Törökország lépése A cikk a továbbiak során megálla­pítja, hogy Németország ellenséged a hadihelyzet kedvelző fejlődését politi­kai előretörés kierőszakolására is f e 1 használták. Törölkors zág lé|p ésévc-fl kapcsolatban hangoztatja, hegy Tö­rökországot szakítása következtében inkább régi bolsevista ellensége, mint eddigi német barátja részéről fenyegeti veszély. Nem szabad azon­ban eltitkolni azt sem, hogy a ten­gerszorost. hatalmában tartó Török­ország már nem baráti magatartása korlátozólag fog líat.ni a német poli­tikai és gazdasági élet mozgássza­badságára is. Németország vezetői máis podit lkai körülményeket is bí­ráló mértékkel mérnek le, mert gya­nújuk mindenütt London, Moszkva és Washington ügynökeit sejtik, akik már a csatamezeik napjának fénye alatt akarják vetésüket, megértetni. Ä passzívák és az aktívák Az eddig felsoroltakból — álllapítja meg a Völkischer Beobachter — te­vődnek össze passzíváink. A máso­dik oldalon álló aktívák jelentős ré­sze úgynevezett csendes tani álé kok­ból áll. Ezek a tartalékok feltaláló­ink laboratóriumaiban, tervezőink rajzasztalain, munkásaink kezében találhatók meg és ha tud is valaki valamit, azok nagyságáról hallgatná kedl, mert titokban!artásuk növeli értéküket. A passzívák ismeretének meg kedd óvnia bennünket, a csodá­ban reménykedő tétlenségtől. A cikk azután a közösóg munkájá­ban való részvétel kötedezőségét han­goztatja és a kővetkező -szavakkal fe­jeződik be: Az a vigasztal ás, hogy az eső után napsütéses idő következik, nem segít már azokon, akik az eső­vízben megfulladtak. Az az állítás, hegy Németország nem pusztul el, mert nem szabad elpusztulnia, csa­lóka következtetés. Senki és semmi nem segit rajtunk, ha mi magunk nem segítünk. PAPÍRBAN, írószerben, iroda: szerelési tárgyakban teljes ral ftiái az „Ellenzék* könyvesből

Next

/
Thumbnails
Contents