Ellenzék, 1944. augusztus (65. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-04 / 175. szám

2 ELLKITZIÜX 4 i V*4l JUtí****«« 4L Törökország útja a világháború kitörésétől augusztus 2-ig Az augjuisKlus 2-dki török netnzoHiyülés htaiWuroeato», amely a második vihíghabo: u ötödik évében Rámondott« a gazdasági és diplomáciai viszony megszüntetését a há­rom arcvon a lan küzdő Námie országgal és ezzel nyíltan az .jpgol—amerikai—szovjet szövetségihez csatlakozott, a hajdan három világrészre ki terjeszkedő Oszmán Biroda­lom, a mai Törökorszátg] ujiabhkori törté­netének együk legjelentősebb lépése. Föld­rajzi helyzetének át- ekrintéré megmutat­ja, hegy Törökország geopolitikai helyze­te milyen előnyökkel és hátrányokkal jár azok számára ,akikhez szövetsége viszo- azak számára, akikhez szövetségi viszo­nya állítja. Törökország kapuja a Európa te-teng er közötti forgalomnak. Közvetle­nül énini tehát minden esemény akár a Ba_Ikán-f élszigeten, akár a Köze 1 - Kele ten, akáir a Föl dk.özi-tenger keleti medencéjé­ben vagy Szofvjri-Oroszországb-n törté­nik. Hiába a szuiltárná Törökország hatalma megüigott, a török birodalom külpoli’i- kájia mindig arra irányult, hogy az élet­terében elhelyezkedő európai hatalmak­kal szemben saját érdekeit és független- se'|et biztosíts». Ez az éle'elv természet, - sen megkövetelte az ország katonai hatal­mi tényezőinek tudatos fejlesztését. Kemai ebből a felismerésből kiindulva« három irányban végzet'- alapvető munkát: fo­kozta a népi erőket, fellendítette -az ország gazdasági életét s fejlesztette a köziek? - désügyet. Forradalma vz első világfrábo- ru utáni erők elhelyezkedésében elsőren­dű ényezővé avatta az országot az euró­pai diplomácia színpadán. 'Törökország belső megerősödését a szultánnak 1922 november 17-én tör­tént lemondás? indította el, amit. fokozott Gcrtrorszég leverésével és teljes lett a lausannei békével. Ezek a :ényezők azon­ban csak akkor vezethettek végleges ered­ményre. b* megfelelő politikai elhelyez­kedésével gyümölcseit is megtudja érlel­ni. Ebből az elhatározásból két dolog kö­vetkezett: 1. Megkezdte nemzetközi kap­csolatainak minden irányban való inten­zív kiépítését. 2. Külpolitikáiába'n Fran- cia<yrszáora és Angliára támaszkodott. Ez utóbbi megvalósítása a török diplomácia teljes ereiét Lénybe vette, hisz a lauear- raei béke után is, vagy talán éppen ennek következtében súlyos ellentétek állottak fenn közö bük (az iraki határ, vagy úgy­nevezett mosznli k érdés, az alexandrei tei szandzsák). Másrészt török szempontból a tengerszorosok és a török—szovjet jóvi- szemy kérdése. A tőrök külpolitika» mindezeket a sú­lyos kérdéseket elismerésre méltó er-ed- mén-nvel oldo'ta meg. Az 1924 márciusá­ban aláirt török—rémet egyezmény, majd az 1925 december 17-én a Szovjet-Unió­val kötött sémi enességi és barátsági szer­ződés, végül az 1926 j>anuiár 13-án aláirt mosszuih egvezmény mutatják Törökor­szág póKtik’á útját*. Ez alatt az idő alatt igyekezett minden irányban megerősíteni helyzetét és belső szilárdságát. Az európai helyzet romlása azonban, melyet általában 1929 őszétől számítanak, meghozta az európai diplomá­cia versenyfutását Törökország megnyeré­séért. Az 1930-ban létrejött török—görög jóviseony előrevetette árnyékát annak, ibotgv a világpolitika elkövetkezendő játsz­máiban Törökoirzrág a nyugati ha almaik oldalán káván részt verni. Két év múlva belépett a. Népszövetségbe, ami jele volt, hogy nemzeti asm rációit még nem érhet­te ri teljes m/é'tékben. Ez ala t a tenger- szorosok kérdésének végleges és török szempontból méltányos rendezését kell érteni. Az 1936 imiusátban létrejött mon- treuxi egve7miényben (melyről nem rég lapu-k oo1 átkai b°vezexVjéb:n részlete­sen megemlékeztünk) célt ért. Nemsokára megí’cötc.tte a közel-keleti piaktuimot és an­gol közvetítéssel aláir+a âz ?Éextain<V*a '«%i eovezrrnnvt. Erek után Törökország el­helyezkedése külpolitikai viszonylatban véglegesnek volt tekinthető. A jelenlep konfliktusban Törökország j.imiuy derekáig valóságos példáját mu­tatta a diplomáciai hajlékonysátginiak. így az 1939 október 9-én kötött szövetséggel Angliához fűzve 1941 június 18-án barát­sági szerződést i<r alá a Német Biroda­lommal, amit megelőzött migncmtamadá- si t ivezms.nye Bulgáriáv d és barátisági paikjuma Qroszoi-szággal. Ezek által kii ételes diplomúeiai pozíciót biztosított magának és jóidéig tiszteletben tartotta látszólag ellentétes kötelezetthé- geit. Nehézségei akkor tánrmdtak, amikor Görögország megszállását tétlenül kellet: végignéznie, de nem tehette ki magát égj- olyan konfliktus bizonytalanságának, amelyben szűk-égképpen szembe került volna a két hatalmas (réme és orosz) szer ödő féllel. Mig Németország és Orosz­ország együtt haladtak, htadlatLan óvatos­ságra kényszerült. Amikor azután 1941 június 22-én kitört a német—orosz ellen­ségeskedés, a török diplomácia bizonyos mértékben visszanyerte mozgási szabad- sátrát. Nem állván szem'bon egv jelentős koalícióval, kVonai ereje és földrajzi hely zete ütőkártyát biztosított számára. Idő­közben javul, Moszkvával való viszonya s a nvugíalanitó momentumoktól megsza­badulva. kizárólag saját, érdekeinek vé­delmébe összoont ősi to 11 a minden erejét. Saydam török külügyrnimszter néhány hónappal a világháború k.törése elő’4 1940 február 2) kijelentette az uj nem­zetközi jogi ‘crminológiájának megfele- ' lően. hogy Törökország nem hadvis-lő és horv fegyveres tárna lésnek bármílven irányból érne is az ország »\ ei ént állana, J Az események azonban olvan apró meg­nyilvánulásokat hoztak létre, amelyek kinvil- vánitoutáik. hogy érdekeik nem a tengelv el­lenségeivel állanak ellentcrbcn. lnonú állam elnöktől és Szaracsoglu miniszterelnöktől te­rületi követelések távol állottak, de annál in­kább érdekeire a kormányt a Balkán-félszi­getnek külső befolyástól való mentesítése. A megkötött német—török kereskedelmi szerződés utolsó je'le volt Törökország sza­bad cselekké ének, mert ezután az egvre fo­kozódó szövetséges nyomás korlátok közé f BUDAPEST, auguisztois 4. A hiva­talos lap pénteki szánna, közli a bel­ügyminiszter rendeledéá az ország te­rületének egy részébe való utazás megtiltásáról. A közrend femitartásárak foko­zottabb biztosítása céljából a követ­kezőket mndelte el a betügyiminászt'?r KOLOZSVÁR, augusztus 4. A lakásbizottság csütörtökön a következő lakásigény léseket hagyta jóvá: 26.800, 26.865. 27.028. 27.047, 27.125. 27.141, 27.1 53, 27.171. 27.186. 27.195. 27.359. 27.437. 27.15.3 27.171, 27.186, 27.195, 27.359, 27.437, 27.707, 27.766, 27.772, 27.794, 27.832, 27.8P5. 27.894, 27.974, 27.989, 27.993, 28.177, 28.197, 28.225, 28.229,. 28.231, 28.237, 28.277, 28.330, 28 333, 28.357, 28.402, 28.444, 28.467, 28.499, 28.500, 28.511, 28.526, 28.568, 28.583. 28.591. 29.342, 28.600 tömé a következő számokkal: 12, 41. 47, 63. 66. 67, 72. 78, 8lj 97, 196. 218, 219, 254; 255; 303, 308, 318, 328, 364, 381, 420, 443, 454. .szorította a török diplomáciát. Az 1943 Ja­nuár 7-é.n lezajlott casai) Lancai értekezlet után Churchill adomái látogatása előrevotetoc mostam lépésének árnyékát. Február 3-án török részről hivatalosan jelentenék: örök és angol államférfiak közösen mrgviz.gálták a )flndegi európai helyzetet, különösen azokon a területeken, amelyek T<>- rökországot közvetlenül érdeklik. Az összes főbb pontokban megállapították a felfogások azonosságát. Mgádlirpodás fölt tétre ama mó aczat tekintetében, amellyel N agyhritanrua és az egyesült államok anyagi segítséget nyújthatna / örökországnak általános védel- nn biztonsága megszilárdításában Ebben a tárgyban megbeszélések folytak a két fél ka­tonai szakértői között. A török és angol államférfiak kijelentették, hogy teljes mér tekben meg vannak elégedve tárgyalásaikkal, amelyek Adanában folytak le január jo-án és ji-én. A közelmúlt eseményei már ismeretesek. A szövetségesek diplomáciai nyomása egyre mkább ránehezedett a török kormányra. A króm szállítások letiltása köz­vetlen előzményé az augusztus» 2-án kimon­dott nemzetgyűlési határozatnak*. A másfél hónappal ezelőtt Ankarában megkezdődött angol—-török tárgyalások, amelyekbe nem is oly rég a szovjet is bekapcsolódott a Moszk­vában lezajlott török—szovjet tárgyalások­kal. nyilvánvalóvá tette, hogy Törökország­nak szakítania kell a Németország iránti jó szomszédi viszonnyal és semlegességével is. Ang{I a F öl dk ö z itt engen törekvései &s a s;o- - tnek a Dardanellák felé irányuló tervei ti gül gy zedelmeskcd.ek. < Hogy a török ncmzetgvülés határozata következtében az ország miiyen események e'ort áll, csaknem lehetetlen megjósolni. Egy bizonvos: Németország hallatlan nyugalom­mal es erejének tudatában szemléli a dolgo­kat. Tudatában van, hogy a török döntés mögött milyen erők rejtőznek. Megállapítják azonban, hogy végzetes lépését egy hatalmi csoport nyomásának é; csábításának engedve tette meg, s olyan politikát kezdeményezett amely most már ktszánáthatarlan útra terel­het az ország érdekeit. A kárpátaljial területre: Uns; Be- rep. l'gc-csa é< Mái amaro© várme­gyék. valamint Un gvár törvényható­sági jogú váró© területére 1944. évi augusztus 5. és 20. napja között be­utazni tilos. Ez alatt atz idő alatt a kiállított utazási igazolványok ér­vénytelenek. 456. 475. 560. 563, 582. 586. 590, 621. 685, 749. 7.)2. 761. 775, 860. 868. 894. 895, 919. 920, 965. 990. 1005. 1053, 1055. 1100, 1103, 1108, 1121. 1188, 1248. 1369. 1417. 1427, 1479, 1608. IBIS. 1624; 1632:1635, 1636,1643,1746.1844,1918.1617 A fenti iktatószámmal biró lakáskérésekre a, lakásutalványokat szombaton délelőtt 9 órától ' lehet álvenni a lakáshivatalban. A lakásbizottság nem találta indokoltnak1 és ezért elutasította az alábbi iktatószámmai biró kéréseket: 28.935, 29.124. 28.600/363, 28.600/559, 28.(500/ 577, 28.600/585. 28.600/812, 28.600/1085. Augusztus 5-20 között tifos Kárpátaljára és Ungvárra beutazni ír és S ^ármisgyék területére és Kelő is megye főbb Járáséira ís kiterjesztették ci különleges ke2 gazgatási szabályok hatályát BUDAPEST, augusztus 4. A hivatalos lap pénteki száma közli a m. kir. minisztérium rendeletét az ország területének egy részén a különle­ges közigazgatási szabályok hatályáról szóló rendelet módosítása és ki­egészítése tárgyában. A in. kir. minirztérium az 1500- 1944. M. E. számú rendelettel megállapított különleges közigazgatási szabályok hatályát Abaujtoma, Zemplén, Szabolcs, Szatmár és Szilágy vármegyék, vala­mint Folczs vármegye bánfíyhunyadí, egeres! és hidalmási járásainak, uryszinfén Bánffyhunvad megyei város, továbbá, Szatmárnémeti tör­vényhatósági jogú város területére is kiterjeszti. JÓVÁHAGYOTT LAKÁSIGÉNYLÉSEK TEKINTSÜNK MAGUNKBA ÍMfsunk uiiyusztiiM 1 I t/úmúban inrrj- /elent ^prsóyváiliai eyij k yen o- exkbrt kapottá irthat» kaptak ax alábbi tombal. Kórságoddá, hogy a ma ifjúsága clmtTci ben aokat fogkaAko/ák, az áludánc» kér deck kel, a különböző megöl dánokon, '»okát fog lalkoz/ik a közel cs távol jövő reményeivel. A faluneveiéi» azonban még mindig c»ak gyer­mekcipőben jár két okból: egyrészt nem akar más véleménye szerűit élni, másrészt a velük való futdaikjozáxnál a ricmzetvédeLru. és hon ve dein ti nevelést szorgalmazzák, mert ex « ma [xiráncsa. A közigazgatás máj menetének, a lehetőségek és az adott Körülmények szoros határa közön kell mozognia. A hivatalnokkal szemben a/» öntudatos magyar falusi társadalomnak »> másként kell viselkednie, mint a multtxm. A tudatos beleszokós a közigazgatásba egy ké­sőbbi idő problémája, max csak egy a fon­tos és az kötelező hivatalra, magánosra egy aránt: teljesíteni a parancsot. Teljesíteni a kötelességet. Legszentebb magyar kötelessé­günk a hazával szemben elsősorban a lemon­dás és bármilyen vagyoni alapnak a nemzet I szolgálatába adása. Nem önmagáért van a hivatalnok, de nem önmagáért van a polgár sem, hanem egy és ugyanazon szent közös­ségért. A hivatalnok ér, polgár helyzete köl­csönös. Egymás megsegítéséért vannak. Nem uj dolog az, hogy a hivatalnok van a népért, I de éppen úgy nem uj az sem, hogy a hiva­talnok minden jóindulata mellett Is tehetet­len a polgár jószándéka nélkül. Ma ez foko­zottan ál!. Hiszen a legehogultabb szemlélő is megállapíthatja, hogy ma a hivatalnok nem is ember, hanem gép. amely a rendelke­zések és a felgyülemlett munka sokasága I miatt majd mindennap a késő éjszakába nyújtja a napját. A polgár érdekében, hogy reggelre meglegyen egy kimutatás, egy jegy, egy igazolvány, elintéződjék egy akta. Az egye­sek nagy egységet alkotó munkáját nem na pok és nem két-három esztendő munkája adja meg csupán, hanem az idő, amelyben azt végezték. A bírálatra mindig szükség volt és lesz is, mert az önzetlen bírálat ve­zet minden ügyet az igazsághoz. A bírálók formája azonban legyen nyílt és öntudatos, akár falusi gazdától, akár hivatalos hely­ről jöjjön is. A nemzeti eszmék felsorolásával, vagy ilyen ruhába felöltöztetett bírálattal egres személvek működését általános elvek ieszö- gezésével elintézni nem lehet. A falusiak gazdasági és kulturális élete csak akkor indul el a fejlődés utján, ha a kö­telességeinket híven teljesítjük, a hivatalban és a hivatalon kívül egyaránt. Ha kötelességünket hiven teljesítjük, elkö­vetkezik az az idő, amikor előbb a magunk háza előtt, s azután majd minden ház. előtt tisztára söpörhetjük a járdát. ARDAY I. ZOLTÁN. A NYILASKERESZTES PÁRT Kolozs­vári szervezete augusz us 1—15-ig iga­zolványfelülbélyegzést tart Unió-u. 3—5. szám alatti központi helyiségeken a hiva­talos órák alatt. A feiüibélyegzés elmur lssztása a tagok sorából való toriés- von­ja maga után. Kivételt crak hadbavonul- tak és eltávozottak képeznek. Szervezés vezető: Dr. Kovács Ernő főkerüleívezrto. 02634 * köszönetnyilvánítás. Mind­azoknak, akik szeretett halottunk temetésén fájdalmunkat ■'enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk köszönetét. Kelemen csalad. 02687 KIESETT A ROBOGÓ VILLAMOSBÓL EGY SZABADKAI TRAFIKOSNŐ. Sza­badkáról jelentik: Kedden reggel fél 8 óra tájban súlyos baleset történt Szabad­kán a' Szeg.edá-uti aluljárónál. Zárics Sa­rolta 26 éves radonováci dohányárus vil­lamoson jött a városba. A villamos lép­csőjénél áll. és ae aluljáróhoz érve. hir­telen megszédült és kizuhant a robogó villamosból. Zárics Sarolta agyrázkódás», több zuzódást és jobb térde alatt egy arasznyi hosszú sérülést szenvedett. A ki­hívóit ' mentők eszméletlenül vitték be a közkórházba. KÓBORMACSKÁK LEPTÉK EL ME­ZŐKÖVESD BELTERÜLETET. Amikor a zsidók elmentek, macskáik gazdátlan okivá lettek, kóborolva madarakra, aprócsirkék­re, kis házi nyulafera vadászva — tenge­tik életűiket. Az okozott és bekövetkez­hető károk miatt — irtásuk közérdek. Vannak okik mesterségesen ürzik fogdosá- sUkat s az elejtett zsákmány bőrét értéke­sítik. Z&BnesmBrmMmKKmEmsBSBi ERBÉL¥ MOZGÓ* Közkívánatra, 1 nappal prolongálva : MÁRIA IkÖVÉÜ | Szombat tó11: Egy pép a A íj na filmje. Ezt mindenkinek meg kell nézni. Főszerepben: Páee r miBimLSSämiiiSÄaoiiSi^aBtm’ssBstsFi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents