Ellenzék, 1944. augusztus (65. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-30 / 196. szám

, , , , I - <® ELLENZÉK Erdélyi ImSwbIIsb A bécsi di n lés negyedik évfordu­lóján határainkéin tömbül a háfecm. Olyan erőpróba előtt áll a magyar merni et, amilyenre alig volt példa történelmünkben. Nem engedhetjük nieg magunknak azt a fényűzést, kegy a felszabadulás évfordulóján, visszakalandozzunk a múltba és a bécsi döntést megelőző hetek izgal­mas eseményeivel és a 22 esztendős kisebbségi sors titkon álmodott. \ma­gyar álmaival foglalkozzunk. A je­len arra kötelez, hogy szembenéz­zünk az eseményekkel, számot ves­sünk önmagunkkal é& az áldozat- készség és felelősségvállalás jegyé­ben megtaláljuk azt az utat, amely a nemzet jövendőjét biztosítja* Van valami sorsszerűség abban, hogy ezekkel a kérdésekkel éppen a bécsi döntés óvlcrdulóján kerültünk szem­be. Külső ünnepségek, vagy görög- tüzes roman ticizmus helyett a jö­vendőbe nézünk. Mérlegeljük az ese­mények súlyát és azt vizsgáljuk, licgy eleget tettünk-e a helytállás parancsainak. A romániai események nem értek meglepetésszerűen minket. Sohasem ringattuk magunkat illúziókban és a felénk irányzóit fenyegetések nem találjak felkészületlenül. Kormány­zatunk és katonai vezetőségünk, meg- t eibt© a szükséges intézkeidésekei, a belső frontnak pétiig az a kötelessé' ge, hogy teljes mértékben őrizze meg fegyelmezettségét és a kishitűségnek még a gondolatát is száműzze sarai­ból. Végzetes volna, felelőtlen t í m hi rí e r j eszlek gyengítenék a nem­zet ellenálló erejét és biztonságát. A háborúnak természetszerű velejáró­ja, hogy mindig akadnak olyanok, akik egyéni érdekeikért aggodalmas­kodnak, döntő elhatározásoktól sze­retnék távol tartani magukat és messzemenő következteti seket fűz­nek a ha d'helyzet változás aihoz. Mi Erdélyben csak egţr parancsot kővet­őn tünk: mind annyiunknak mara­déktalanul kell teljesiteSLimk köte­lességünket azokon az őrhelyekéin,« ahova a sors állított. Most igazán nem lehet arról beszélni, hogy kérnek szülőföldje az erdélyi humusz és ki származott az ország más részének lakói közül. Négy esztendő tanulsá­gai eltüntették az „erdélyi'11 és „anya- országi'- gcndclkodáis különbségének árnyalatait, nem is annyira önma­gunkért, hanem a magyarság összes­ségéért kell helytállanunk. Szégyen­letes lenne, ha riasztó hírek hallatá­ra bárki is elhagyná a helyét és énr magának áiiatásávai arra keresne jogcímet, hogy máshol hogyan tehet­ne eleget a magyar kötelességek tel­jesítésének. Legyünk tisztában azzal, hegy nincs okunk a kishitűségre! Tegyünk hitet arról, hogy nem szó­lamokban gondolkozunk, hegy a „nagy hangot" éppenugy elítéljük, mint a gyáva meghunyászkedást! Az is hiba volna, ha szivárványszinek- ben vázolnánk fel a jövendőt és nem számolnánk azzal, hogy a közeljövő nagyon súlyos megpróbáltatásokat tartogat számunkra. Ennek mind­annyian tudatában vagyunk! Ugyan­akkor azonban azt is újra hangoz­tatnunk kell, hogy ezeréves történel­münk során sekkül válságosabb idő­ket éltünk át. Amikor létről vagy nemlétről volt szó, a magyar nem­MODERN ZENEALBUM eî^âk': îsa r s'zstuyx&B&ísr; 38 divatos dal, tangó, filmzene, magyar dal, katona dal, modern táncok, 20 pengő. Hiaba menekülsz. Májusban bolond a szív. Minden elmúlik egyszer. Én mától kezdve. Három kislány, három hnnvéd. Majd ha vissza jöttök megint. Hiába várlak. Most mindennek vége. Tudom, hogy vársz, stb. stb. stb. Postán utánvéttel, a portó felszámításával, előre fizetésnél portó mentesen küldi az *FAlensék66 l öiiyvesbolt "«w -^Tsnr,-, K t ! o z s v á r, Mátyás király-tér 9. szám. zot mindig megtalálta önmag ót, megszűntök az egyéni pártoskodai- sok és a magyarság egységes nern- zeüélekkel mézelt szembe a veszed©1- mekkel. A pártok feloszlatása am* a 12Tk órában történt meg — meg­szüntette a káros belpolitikai vi­szály ke dósokat, amelyek úgyis iá- volállcttak a magyar tömegektől és sohasem jelentették a nemzet gon­dolkodásának igazi ve füleiét. Az a kormány, melyet Kormányzó Urunk niest nevezett ki az ország vezetésé­re, az idők által megkövetelt szem­pontok jegyében alakult «regi, nem képvisel pártérdekeket, hanem a t ország védelmének és belső rendjé­nek biztosítása a célja. Most tehát a kormány vált ozás nem jelenti azt, hogy bármilyen politikai csoport egyéni előnyöket szerezhet, mert az országvezeíés legfőbb követelménye, hogy minden magyar Őrhelyre a legmegfelelőbb embsr kerüljön. Ha félretesszük az egyéni érzékeny ke­déseket, a hiúság és anyagi érvénye­sülés kicsinyes szempontjait, ugy máris megvalósítóttnk a belső egy­séget, amelyet végehosszat nem érő tárgyalásokkal és politikai al­kudozásokkal sohasem lehetett vol­na létrehozni. Mi erdélyiek akkor is azt hangoztattuk, hogy száműzni kell a pártpolitikát, amikor a hábo­rús küzdelmek a magyar földtől sok­száz kilométerre zajlottak. A mostani sorsdöntő órákban, a bécsi döntés évfordulóján azt tesszük hozzá ehez a hitvalláshoz, hogy testvéri közön­ségben, rendíthet ellen nyugalcmmal és fokozott kötél esség fel jesitássel folytassa tovább az építő munkát minden magyar ember, mert a ma­gyar jövendőnek egyetlen záloga csak a helytállás lehet. így tudunk igazán nagy nemzet lenni, amely nemcsak a múltból tud hős: példá­kat felhozni, hanem áldozatkész ma­gatartásával kiérdemli fennmaradá­sát. Nrm volna tejes az Önmagunkba tekintés, ha nem számolnánk azzal, hogy nemzetiségi állam vagyunk. Annakidején, amikor a Bslvedere- palotábán elhangzott a bécsi döntő­bírók Ítélete, ennek a lapnak hasáb­jain testvéri szózattal fordultunk azok felé, akiknek szintén hazája a szent erdélyi föld. Nemzetiségi poli­tikánknak az volt az alapelve, hegy az itt élő nemzetiségeknek mindazo­kat a jogokat biztosítsuk, amelyek alkotmányunk értelmében a magyar állampolgárokat megilletik. A min­denkori magyar kormány ezt a nem­zetiségi politikát nem fellengzős és a külföld felé irányított frázisok alak­jában kívántaik folytatni, hanem őszinte megértéssel nyújtóit job­bot a nemzetiségek f^á, amiért cse­rébe csupán azt követelte, hogy a nemzetiségek éppen ilyen őszintesé­gei tanúsítsanak az államhatrlom- mal szemben és teljes állampolgár- sági hűséggel de In ózzanak együtt a magyarsággal a közös haza nagy fel­adatainak megvalósítása érdekében. Ezekben az órákban elsősorban az itt élő románságnak kell éretnie azt, hegy közös utón kell haladnunk. Észak-Erd ét y román anyanyelvű la­kói tisztában kell legyenek azzal, hogy a magyar állam keret?! között tudják biztosítani ősi hagyományaik fennmaradását, vallásuk szabad gya­korlását, családjuk jövendőjét és va­gyonuk csorbitatlanságát. Megbo­csáthatatlan vétkei követnei el az, aki az idegen urcpaioanda jelsza.vai- vaL izgatást, elégtiletlenséget és za­vart akarna ébreszteni népéneik, so­raiban azzal az átlátszó célzattal, hogy jóvátehetetlen kalandokba so­dorja. Egymás iránti megértéssel és megbecsüléssel kell élnünk ezen a földön, amelynek) felvirágoztatása egyformán érdekünk és amelynek jövendő fejlődését a manyar jogrend ás államhatalom biztosítja. Ezekkel a gondolatokkal emléke­zünk a bécsi döntésre és töretlen hittel, megerősödött lélekkel készü­lünk fel az eljövendő eseményekre. VfiGH JÓZSEF. Heves imveol: n fáeSeti-Kárpátok déli szélén eUínyomulét szovjet vsa pntok ti TÜbbnapo& küzdelem alán elestek a párisi ellenállási feszítek BEÜL IN, aug-U'SKíiu» 30. (MTI) A Füvhmeir fóliadisizállásóról jelentik a Nőmet Távi rati Irodának: A Véd/erő főparan.c=fnolvsága koz,] i: A Szajna alsó folyásánál csapataink zömét visszavettük a folyó északi partjára.. Az utánniyiomüló ellenség elhárító tűzön k következtében el­akad!. Az ellenfélnek Paristól észak- nyugatra a hídfőállásból kiinduló előretörését megállítottuk. A város­ban lövő táimiaszpon.íjaink «.napokon át tartó súlyos harc után az ellensé­ges túlerő követ kéziében el,estek. Pa­ristól keletre az ellenség moist már széle® a ne von a ion észak felé fordult, hogy Chalon sur Marne-tChateam Thierry-vonaton át déli szárnyunk hat törjön.. A Marne mellett heves har­cok lángoltak fel az ellenséges élcsa­patokkal. 'Marseille védői a kikötőben szűk ■térre összeszorltva továbbra is vité­zül el len állnak az ellenségnek. A Rhone völgyében csapataink parancs szerint észak felé elszakadtak. Ne­héz csaita,repülőgépek , egyjes kötelé­kei az elmúlt éjszaka összefogott tá­madást intéztek a Párástól északke­letre fekvő Melun ellenséges támasz­pont ellen'. Biztositó jármüvei'nik a Le Havre tói északra lévő tengeirré- szetn rombolókkal biztosított gyors- naszád- és cirkálókötelékekkel vi­vőit kemény ütközetben elsüllyesz­tettek egy ellenséges gyorsnaszá-dot• Ezalkalommal egy naszádunk. elve­szett, két másik megsérült. A hadi- tengerészet különleges harci eszközei a dél'franciaországi tengerpart ellőtt ismét elsüli vesztet tek egy ellen/stéges ágyús gyorsnaszádot és egy űrhajót, továbbá egy fel nem ismert mintájú kisebb egveásreL ■London és külső területei tovább­ra is a V—1. tüze alatt állnak. Olaszországban az ellenség az ad­riai tengerparti -zakaszón egész non folytatta erő.- rá miadása it, azonban a veszteségteljes harcokban csak ke­vés tért tudott nyerni. Romániában kötelékeink a Pmth a<bü> folyásánál mindkét oldalom to­vább harcolnak a minden oldalr L rohamozó ellenséggel. V Szereth al­só folyásától délnyugatra. Buzau ke­mény harc után a szovjet kezére ju­tott. Itt 27 ellenséges páncélost lőt­tünk szét. Harcok a Keleti- Kárpátok déli részén A Keleti-Kárpátok déli készén a magyar határvidéken német és ma­gyar csapatok heves harcokat vív­nak elő nyomuló szovjet harccsotpor- tokkal. Az F.rdős-Kárpátoktól egé­sze1 n a Finn-öbölig hétfőn csak Ba- ranovtól nyugatra a Vikztula-hidfő­ben, az Osztr-ovt'c.l nyugatra levő tér­ségben, Modorból é-szak nyugatra és Dorpat térségében voltak nagyobb harcicselekmények. E szak ászokon valamennyi ellenséges támadást; több helyen ellen támad ássál vissza­vertünk. Az eUemsésmék csiak egy helyen sikerült csekély tért ..nyernie. Észak amerikai bombázók több helységet támadtak meg Bécs nagy térségében és Magyarországom. El­lenséges vadászrepülők ezenkívül nyugatnémet terület ellen indítottak előrelő rést. Egyes brit renü 1 őgépek bombákat dobtak rajmavidéki váro­sokra és Wesfáliára. A légvédalmi erők 15 ellenséges génét, köztük 13 négy motor os bombázót lelőttek. SZOKVÁNYOS BOMBÁZÁS VOLT TEGNAP A DUNA-TISZA KÖZÉN BUDAPEST, augusztus 31?. (MTI) Kedden délelöli töfcbszáz ellenséges bombázó erős vadászkiséreiűel délről északnyugati irányban sok hullám­ban átrepülte a Dunántúlt. Egy erős kötelék a Duna—Tisza közén váro­sikra szórványosan bombákat do­bott. A déli órákban észak felől visir- szatéxö kötelékek egyrésze a Dunán­I fai Ion, másrésze a Duna—Tisza kö­zén repült vissza dél felé. Ezek is debtak , szórványosán bombákat. Kárjelentés még nem érkezett. A légvédelmi tüzérség az ellenséges re­pute gépekre hatásosan tüzelt. Lelö- vtsokét már eddig több helyről je- lentettek. HOGYAN ÉL A SZAMOSMEDENCEI MAGYARSÁG? A szamosmenti magyar jövő - két nyilatkozat útmutató tükrében DÉS, auguczitus 3C. Antal D.ínicl felsőházi taggal beszélgetünk, aki mint az Erdélyi Ma gyár Gazdasági Egylet igazgatója és számos- menti vezetője már a meg'izíLlás alatt egybe- torrt a falvak magyarságával és a i-zames menti magyar kérdések legjobb ismerője. — A szamosmenti magyar élet a falvakon dől el el ső fórban, ezért a falusi magyar réte­gek anyagi ás szellemi megerősítése igen lé­nyege». Magyarságunk a falvakon nem min denüet bir elegendő földdel. Ezért olyan munkaalkalmakat kell keresnünk számára, amelyek bizm árják nyugodt megélhetését és jövőjét. A Szamosmenre tele van természeti kin­csekkel. A tapló, sas, nád'gazdag tájakon •közműk«!veket lehet letelten. , ahol az egész vidék magyarsága dolgozhassők. Taplóból ezerféle tárgy ké-zithető, nádból kerti bútor ü így tovább. Százak juthatnak ilyen módon uj életkeretekhez. — Ami a fajvak kultúráját illeti, ügyel­jünk arra, hogv aki kimegy falura, az tudjon a nép’'szellemében beszélni. Köpern kus és Platón igen magas műveltségi fokot jelente­nek. de a fa'u egrlo^e nem egyetemi érteke- zosoket vár, hanem egys-zerü. világa- gazda •sági s más felvilágosító előadásokat. A kisgazda szava . .. Balog Péter kisgazda, gazda köd elnök, mint a szamo-menti magyar falu képviselője szólal meg. — Désen egy Magyar Házat kell emelrni falut a őri magvar a vá­e!<N ha béke lesz. Itt olyan könyvtár álljon ren­tei kezesre. ami a falvakra js k köloönözhe- Î0*... Ntkany szoba álljon rendelkezésére bejövő gazdáknak, mint a főváro ,i. egy Erdélyi OüLonban. Ennek a dés hajb-knak ös«ie kell kötnie rot» al. Magyar fa Ivóink szel’emi téren hiányosan dp) Utak. Szeretnek, ha megvet nőnk a mi életünket visszaadó -(zindarabo- kat írnának, amit a falu előadhat. Termé- s7,eresen rövid, egyfe]vonásotokra gondolunk odahaza falun nűnd. . . . Kőt villám ínrerju . . . De benn ük van annak az útnak gyorf vázlata amit a holnapi szamosmedencef ma­gyar eletert meg kel! tennünk! SZTOjKA LÁSZLÓ. SZEPTEMBER 2-1G T/EHET BEJE­LENTENI A BOMBAKÁROKAT. A ju- nitvsi bombatáxncdásíal k ipc.«olato3 kár­bejelentések és hatósági helvreá'litás iránti kéte!m-ek beadásának u első napja szeptember 2. A polgármesteri hi vb fal a határidő pontiét betartására hivje fel az érdekelt eket. Az elkésett ügyekkel a kár- mie>g állapi tó bi^oti ság. i let ve a város: mérnöki hivatal nem "foglalkozik. PAPÍRBAN, írószerben, irodai fel­szerelési tárgyakban teljes raktárt talál az „Ellenzék" könyvesboltban V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents