Ellenzék, 1944. augusztus (65. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-03 / 174. szám

ii a« o ii s11 u » 3* bkék««»«^ ELLENZÉK ^ Ä szebb j§w§f épifik a kolozsvári áiákok Magvető A Kolozsvári Magyar Diákok Szövetsé­ginek a-.Ug egynéhány éves oá\Jigi munká­ját mind Erdeiyb-en., vum.d pedig clz ország más tujtím is élénk figptlemmel kísértek a rrepj gondoláit és az uj szociális Magyar- ország építőd. Országos érdeklődés kísérte a KMDSz bálvdn-yosvúii.éjai jalukutatő- ■áboránák munkáját, a Március folyóirat mieg jel erűt számait., a sikeresen megvende- zeitt elöadássorrozxutokait. Ebben az esztendőb-en ismét gazdag er^Uimériyü munkát fejtett ki a KMDSz, vúikilt cél ki tűzéseihez hwen. Ennek a nagyarányú munkának apró, de lényegét nézve annál jelentősebb építőköve a „Mag­vető'“ címmel mégjelemt, folyóirat-alakú irodalmi antológia. Az aiLg, ny ö lel após „Magvető“ nem kisebb dologra vállalko­zott, vvinrt eljut .aim minden magyarhoz fajtánk irodalmi remeked, népünk lelké­nek versben-prózában. me>gnyilvánidó pá­roltamul szép alkotásait Természetesen ezt szükreszobott nyolc oldalon csak mmitegy Ízelítőként teheti a Magvető. De Móricz Zsigámond alig- né­hány íves, 1940-ben hasonló címmel meg­jelent könyvéhez hasonlóan a legrégibb magyar irodalmi emlékektől el fog jutni napjaink épvtőszavu íróiig. ,,A magyar irodalom élő könyvét adjuk a magyar nép és a magyar ifjúság kezé­be“ — mondotta Móricz a maga Magvető­jének bevezetőjében. Ezt akarja a KMDSz röpid-ttszerü Magvetője is. Kodolányi Já- nosmafc A magyar 1 élek sorsa c. írásából veit hosszabb részlettel a Halotti Beszéd, az ősi magyar nyelv és szellem- ízelítőjét kíséreli meg adni az ifjúságnak, atz ujszel- lerm-ü fiarahokmak szánt- kolozsvári Magve­tő, Majd mnnitiegy az ősi magyar élet mai megjelentését idézi Kodolányi egyik re­gényéből az izes-ztámatos nyelvű Tar Sze- rrm-d Ítélete c. részletet. Magyarázatul pe­dig idézi Féja Gézának a két írás szerző­jéről, Kodolányiról közölt tanulmányának néhány sorát. Juhász Gyula Ének Kupa vezérről c. verse, a Képes Krónikának Szerűt Istvánról és Abia Sámuelről szálé részletét, Ady Endrének Az eltévédt lo­vas és Én nem vagyok magyar c. két- ver­sét közli még az ízléses kiállítású antoló­gia. Az ősmagyarsálggal foglalkozó szám szír. te természets z erű en testvér népünk, a fmtnség költészetéből is közöl néhány igen szép részletet. Vikár Bélának ai Kalevala magyarra átül tető jenek Írásából idézi a Magvető a nagy finn hősköltemény össze­gyűjtőjének, Lönnrot Illésnek emlékűét és az eposz néhány jellemző részletét. Nemrégen hagyta el a sajtót W tartal­mas első szánthoz mindenben, méltó má­sodik „Magvető“ -szám is. Ennek első ol­datán legrégibb magyar verses emlékünk az Ómagyar Márt.a-sir-zlom áll. Kodolá­nyi Jánosnak Az Írástudók és a nép c. cik­kén kívül az Ének Sze'ntLászló királyról c. középkori himnuszunk részletét, Sínka István Csak ezer évig• esküdött.. c. versét közli a tartalmit!? röpircut. A Bánk Bánból közölt részien János minerita krónikájából vett idézet, Kodolányi Juliánus barátjá­ból vetít hosszabb történet és egy észt ka- Umáátal egészítik ki a KMDSz Mag-verőjé­nek második ,számát. Ma, ormikor az újjáéledő nemzeti gondo­lat és tu mindinkább tért hóditó népiség nemcsak irodalmi megnyilatkozás, hanem világnézet és egyben életforma is, különös jelentősége va% Erdély egyetemi ifjúságá­nak a Magvetőben niegnyüvánuló kiállá- sárpák. Az elmúlt évek szellemi zűrzava­rában sokan megfeledkeztek a magyar lé­lek igazi formájáról, a magyar faj igazi arcárwk irodalmában való megnyilvánu­lásáról. Kétes értékű elméletlékben és Írá­sokban hirdették a „tiszta irodalmat“, a Vart pour Fairt létjogowlliságást, megfeled­kezve irodalmunknak - Németh László, Fé­ja Gé?\n és a többiek hirdette „mélvma- pi'arsúrúrál“. Ebből a faji adottságaink­ból, európai sorsunkból, egyéni sajátossá­gú művelődésünkből táplálkozó régi és mai irodalomból kapunk egy csipetnyit a kéi Ml {jveiőben. Tudva, hogy számos pél­dányát minden ellenszolgáltatás nélkül, jutatta és juttatja el a Diákszövetség a legs rélpebb magyar o Inas óréteghez és a harctéren küzdő honvédőinkhez — csak a legnagyobb elismeréssel szólhatunk a két máz magyar jó szándékkal össze állatott Mervetoről é? annak szerkesztőjéről Sza­bó Isimén egyetemi hjgllgatóról. Szülőföldünk Uigydnc-ak a KMDSz ezévi muriké já­rok mintegy írásos dokumentuma a Szü­lőföldünk címmel, Sepsísz^envtgyörqyön meidjelent ízléses kiáhtitásu kötet. Ebben a Díá1 ’szövetség Székelyföldi Munk\~[kSzös- ségének Udvarhelyt tartó A, első vándor­gyűlésének előadásanyagát teszik közzé. Magáról a munkaközösség céljáról és a yyüíés rrvegtmhúsúnak szükségességéről a köret szerkesztője, Faragó József, így ir: „A fia^a-l Siéki’lyföldi Munkaközösség bát­ran vállalta a világ zaj dől és érdeklődé­sétől távoleső munkát, de tájékozódnia kellett, meg kellett találnia a kapcsolatot az idősebbekkel, tapasz.áltabbénkkal s az élebbe-indulás előtt közvetlen képet akiayt nyerni arról a helyseikről, amelyben nem­sokára ő is,alakító tényező lesz. Ezért ren­dezték Székely udvarhelyen, a székely anyavárosban, ez év januárjának első nap­jai ban vándor gyűld.-ükét, hogy öregek és fia ülök találkozva, eszmét cserélhessenek. A többiről már e kötet beszél, melyet sze­retette1 és aggó dalommal bjaicsájit útjára az ifjúság“. Majd igy fejezi be szavait- a kö­tet szerkesztője: „A Kolozsvári Magyar Diákok Szövetsége azoknak ajánlja e könyvet, akik szeretik az ifjúságot s bíz­nak az ifjúság munkájának a siker ében“. Az ízléses kiállítású kötet első tanulmá­nyát Malter Károly irta Határőr címmel Tompa Lászlónak, a nem-régen országosan ünnepelt székely költőnek életművéről. „Tompa László banthaUMlan hídfőt éne­kelt nemzetének, lelki területünkké sá- mámkadia, hazává határolta Erdélyorszá- go?, éppen a legkritikusabb időben, amikor idegen hatalom kérdésessé tette ezeréves tulajdonunkat. Nem fényben és jólétben m)7\gy.airkodo tt, hanem le\gtna<gyobb szórón- gaibbatdmnkban vált sö éhségünk fényévé“ — mondja többek között a nagy költőről. László Dezső Tompa László üzenete cím­mel ugyancsak a. székelység nagy fiának alkatáoyival foglalkozik és igy fejezi be mély gondolatokkal teli, idézetekben gaz­dag tanulmányát: „Ma. a politikai divatok kora lejáróban- van. A felszín sóiméi hal­ványulnak. A változatlan és örök erők és értékek után kutat mindenki. Egyre na­gyobb szüksége lesz ennék a nemzedék­nek Tompa László üzenetére“. Teleki Géza egyetemi tanár A székely - ség gazdasági alapjai címmel tartott tö­mör felépítésű, jól megalapozott előadást a vándorgyűlésen, lvrvreh István a székely közbirtokosságokról, Bokor Zoltán pedig a székelyföldi vasutkérdésről közöl adq,:ok- ban és újszerű tervekben gazdag tanul­mányt. Salamon Sándor a magyar kultúra megujhóddásáról beszélt a vándorgyűlést kiegészítő, mintegy elevenné tevő irodal­mi esten. Szerinte a magyar műveltség megújulásának egyetlen útja és lehetősé­ge: „egységessé tenni kultúránkat az egész magyar társadalom számára“. Bözödi György Népi feladatinak a Székelyföldön c. előadásának végső következetéséül ezt adja: „engedjük tehát fejlődni a népet a maga akarat® és belső törvénye szerint: agy vélem ez a legfontosabb és legrövi­debben megfogalmazott népi feladat“. Fa­ragó József Orbán Balázsnak, a Székely­föld nagynevű kutatójának emlékét idézi közölt tanulmányában és mintegy székely- kutatási programmal tűzi ki azt, hagy a híressé vált Székelyföld leírását ismét ki Jdedl adnunk, hogy ezáltal Erdély e fontos tájegységének minél alaposabb feldolgozá­sát, tudományos feltárását lehetővé te­gyük. Isák József Székely nemzetkép teg­nap és ma címmel elhangzott előadásának szövegét kiteli ezzel a végső megállapít ás­sál: „a székelység elévülhetetlen erényei­ből, a magyar művelődéstörténetben rroa- gfvsam kiemelkedő neveiből és alkotásai­ból jut annyi dicsőség ma élő tagjaira is, hogy — ha érzi ennek a nemes< múltnak el­kötelező hagyományaiţ — felemelt főveil mondhatja: nem fajult el ai székely vér". A Szülőföldünk kö'etei méltóképpen foglal helyet a Magvető és a Kolozsvári Magyar Diákdk Szövetségének eddigi ered menyes, a jövő országét építő munkái melleit. . (—es.) Egy bugparti városban 1944 julius hó. Történelemkönyvem lap­jain találkoztam először e kis bugparti város nevével és most, egy forró délelőtt az ösz- srefonódó. vasúti sínekből! kiemelkedő állo­más-épületen pillantottam meg ugyanazt a nevet. □ Az állomás legalább tízszer akkora várost sejtet magi mögött, mait ahány ember ösz- szezsufolódhat a nem túlságosan rendszere­sen épített házakban. A vonat lassan gördül keresztül a főépület előtt, szinte vágva a füstöt és a piszkot. Az állomás lassan távolodik, a mozdony nehezen szuszog, míg egy utolsó, hatalmas rándkással megáll. Már önkéntelenül nvulunk a cigaretta és a kmyérdarabok után. A gyermekek most sem maradnak, el:-—• Káéba, cigareta, magyzsar honvid, ké­ny ár ! Szaladnak egyik vagontól a másikig és boldog nevetéssel szorítják magukhoz a zsákmányt, De itt, ebben a városban valami uj .is van. Tíz, tizenkét év körüli kisfiú zseblámpát 'szorongat kezében, fel-fel villantja azt és komoly üzleti tárgyalásokat kezd egyik nagybajusízu honvéddel)' Az egyezség jíillai- natok ala/tt megtörténik. Egy marék cigaretta és máris a bajt ars lógatja kezében feketére lakkozott uj tulajdonát. Vi A város nevezetessége a bazár. A maga nemében elmaradhatatlan a keleti-lengyel és a? orosz városokból. Mindent lehet kapni. Áfonyát, bútort, kutyából,ykör és tífuszt- De nem ingyen. Cigarettáért, vagy pálinkáért. & Hosszú, egyenes utcában van a katolikus templom. Közvetlenül bejárata előtt egysze rü fák ereszt. Látszik, hogy Sietős kezek erő •sikietiték össze mém is olyan régen a frissen vágott fenyőszálakat. Vezetőnk sajnálkozva mondja, hogy legalább egy nappal előbb kel­lőét volna érkeznünk. — Kamerad — figyelmeztet —, nézzen csak oda! Látja azt a kár üres keretet? Mind egyik egy--egy üvegfre-skó volt. Tegnapig. A műk éjjel közvetlenül a templom mellett egy orosz bomba csapott be és a légnyomás be­dobta a templom közepére az. ablakokat. Kár volt értük. Ez a két kép volt a büszkesé­günk. Hogy ki volt az alkotója, azt nem tudjuk, de mindkettő gyönyörű volt. Szentek képei, bevallom, nriveiket nem tudom. de kevés ember ment etl mellettük megállás nél­kül. aki erre vetődött. Más érdekesség nem is igen. akad. Talán csak a három láda, félreálErva egy Saroltba az összesepert _ színes ^ üvegcserepek mellé. 'Üresek és belsejük gondosan ki van párnázva. A templom szenitképei pontosan beleillenek, . m Üzlet. Igen, valódi üzlet. Redőnye felhúz­va, kirakatát összerepedezett üveg védi bejárata előtt a lépcsőn seprű nyoma látszik. Árukészlete egyenesen csodálatos. Három üres filmkazetta., egy még felismerhető Tizian lenyomat, két ,,alig használt4' törlőgumi, egy puha és egy tintához való és még néhány, ezek mellett is eltörpülő apróság. Az öreg boltos széken ül és még az sem zavarja, hogy öti-hat otthoni ragacsos-papirra való légy rendez körsétát enyhén piros orra körül. Néha-néha felmoreg álmában; — Nyetna, nyema . . . suttogja csendesen. Nincsen. . . Orosz repülők rendszeresen támadják a várost. Aki tehette, már régen elmenekült, de a szegények görcsösen ragaszkodnak fából épült házaikhoz. Katonai célpont jóformán semmi sincs az egész városban és a Sztalin- gyertvák fénye is csak romokat világit meg a felhőtlen éjszakában. A riadót meg sziré­na jelzi, de a Iefuvásra már nincsen áram. De nincs is szükség rá. Egész házsorok vilá­gítanak óriási fáklyaként fel-f ellobbanva nőd egy szegényes szalmazsák, hol egy kis kamrányi télire összegyűjtött rozsa erejétől. —• Voda! —- Vizet, vizet! — kiáltják és pillanatok alatt hosszú emberián can vándo­rol a teli veder kanna, mosdónál. Elől egy magyar zászlós áll, majdnem meztelenül. A tűz irtózatosan süt, de nincs cgv percnyi, pi­henő sem. Hátrébb derékszíjára fűzve egy honvéd párnákat és ruhacsomókat cipel egy gyerme­két vonszoló lengyel .asszony nyomában a biztonságot • nyújtó hűvös sötétség felé. A veszélyeztetett házakból egymásután hordják ki. a bútorokat a honvédek. A hirte­len ében. kimentett tárgyak az udvarokon szanaszét állatiak. De mindti biztonságban van és ez a. fontos., . . Már hajnalodíik, amikor az utolsó csalid kimentése után helyükre kerülnek a sisakok és megszorulnak a derékszíjak. A tömegből Egy öreg, töpörödött anyóka vánszorog elő. odamegy az egyik fiúhoz, átöleli és könnye­ző szemmel felnéz az izzadt arcra: — MagyarszkL, magvarszki . . . A magyar körülnéz. megsii »nógatja az öregasszony fekete kendőbe csavart fejét és beállil a sorba. És rhásmap újra összeköltözik néhánv csa­lád. vagy összecsomagol és ólköltözik vala­melyik szomszédos faluba. D? az élet nem akadhat meg egv percre sem. Molitórisz Pál harp, honvéd, haditudósító. ELŐFIZETŐINKHEZ, Felkérjük igen tisztelt előfizetőinket,hogy hát­ralékos dijaikat sziveskérijen&k ki- adóhivatalunkban kifizetni, a behí­vások miatt ugyanis egyidpig uam tudunk pénzbeszeáot küldeni a t, előfizetők lakására­l Gábor, a „vén elefánt"... Négy falusi légéiig áll a járásbíróság elüti, a. föoádlulI K. <tábor, aki az egész „baji" kezdeményezte a jegyzőkönyvek ét irul ok szerint. P. szama smenti kisközségben történt a dolog egg jószagu tavaszi éjszakán. Gáboréi: valami névnapon voltak — ott volt Ilona iş, akiért az ifjak versengte!c. — Gábor is, bár ő kétszer annyi idősnél is több, — mint a le­gények — 59 éves pontosan. Természetesen mindenki Ilonkát kérte lánc­ra. aki nevetve, dalolva ment a fiukkal Gábor alig jutott egy-egy félperces csárdás­hoz, a kis házi mulatságon. Pedig halálosan szerelmes voll a szőke faluszépébe, annyira, hogy két felnőtt lányára se ügyeit öregember létére, amikor azok figyelmeztették, hogy ne­veti az egész falu — hiszen a lányka 18 esz­tendős sincs. — Öregember nem vén ember, — vágta oda és vette a virágot szorgalmasan a lánynak, aki nevetett, zavarban volt, tréfált, hiszen bácsinak szólította öreg széptevőjét. Megmérgesedett Gábor bácsi, hogy a fiuk nem engedik táncolni a lánnyal, felkapott egy asztalt és hozzájuk vágta. Azok székekkel védekeztek. A lámpa összetört, üvegek recs- csentek, női sikoly, férfi ordítás, betört abla­kok, odacsődült a félfalu —, a három le­gény s az öreg legény már az udvaron vere­kedtek, — ennek során Gábor bácsi az egyik fiút bedobta a kútba, alig tudták kimenteni, a sötét, esős éjszakán. — Csendháboritás, közbotrányokozás — ol­vassa a bíró fejükre a vádat. — Gábor bácsi kezdte, mi csak védekez­tünk — mondja a három legény, — úgy jött nekünk, mint egy elefánt! — ■ Bíró ur, — szökik fel a fővádlott, — tessék jegyzőkönyvbe venni, hogy elefántnak neveztek, majd beperelem sértegetésért őkel! — Hát, mint egy oroszlán, — mondja a le­gény, aki a kútba esett, — kellett védekez­nünk. Hagyjuk, hogy elverjen egy ilyen öreg ember? Újból felszökik az öreg „elefánt”: — Nem igaz, miféle öregember? Hiszen úgy elvertelek titeket, hogy ott maradiatok a fiivön! — Igaz-e ez? — kérdi a bíró ur a tanuktól s a legényektől. Azok hümmögnek, de kiderül. — bizony igaz —, az öreg oroszlán úgy elverte őket, hogy a mamák mosták fel őket a kutból hú­zott vízzel. — Tehát beismeri, hogy súlyosan bántal­mazta őket? — csap le a biró, — eddig ta­gadta. Meglepetve néz a „vén elefánt” —. aztán kárvallotton legyint: — Ha igy van . .. Aztán azt kéri: — Tessék megidézni az Ilonkát, ő vele iga­zolni akarom, hogy ez a három taknyos tervszerűen vitte el a leányt az orrom elöl, összebeszéltek, ugrattak, csúffá tettek. Ezért jogosan vettem elégtételt. A biró ur helyet ad a kérésnek — uj tár­gyalás lesz, ■—- Ilonkával. Az öreg Gábor sötét pillantással áll meg kint a folyosón a legények előtt: — Ha csak 100—200 pengőre ítél el a biró ur. jaj nektek. Veszek egy nádvesszői s el­porolom a nadrágotokat újból. Mégha 500 pengőbe is kerüli (—ka.) i.l Görg@y Vincéi törölték a Vitézi Szék tagjai közül 0 BUDAPEST, augusztus 3. (MTI) A hivatalos lap mai száma közli: a Kormányzó Ur, mint a vitézek főka­pitánya, az Országos Vitézi Szék előterjesztésére Görgey Vincének ä Vi'ézi Kend tagjai közül való törlé­sét tudomásul vette. Zavaró berepülés voii kedden este BUDAPEST, augusztus 3. (MTI) Augusztus l én este egyes ellenséges gépek a Tiszától keletre délről észak leié átrepültek az ország te­rületén. Valószínűleg ugyanezek a gépek augusztus 2*án kora hajnal* ban ellenkező irányban távoztak. A berepülésnek zavaró jellege volt. Bombázásról és kárról nincs jelentés. NAGYFESZÜLTSÉGŰ ÁRAMMAL KÖ­VETETT EL ÖNGYILKOSSÁGOT. Buds­pestről jelentik: A kirándulóik a hűvös- völgyi nagynál köreiében elfeketedett ar­cú és kezű fiérfi hol ttestéire bukkan tok. A holttest balkezére drót volt kötve, annak a végiére pedig egy kő volt rá söröséivé. A rendű -A bizottság a halott zsebeiben irato­kat és éle!nrisaerjegyeiket Liláit, amelyek­ből megállapították, hogy Takács Kálmán 31 éves gyári,munkás követ o el az öngyil­kosságot. Négy-öt nappal ezelőtt betegsé­ge miatt elhat ónozta, hegy búcsút mond az életnek. Kiment a hűvösvölgyi nagy- ré re, ott egyék kezére drótot csavart, majd a drót vénére ráérősé tett egy nehe­zebb kődarabot és airt áéhajctctta a magas­feszültségű ánamvez:léken. Ilyikiéippen tes­te érintkezett a mi Jiasíeseűltségü áram­mal, amely pillanatok alatt végzett vele. Takács Kálmán a Budafoki-ut 17 sz. ház­ban, lakott. Holttestét a bonctem in:őzeibe vitték,

Next

/
Thumbnails
Contents