Ellenzék, 1944. augusztus (65. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-03 / 174. szám

ii a« o ii s11 u » 3*

bkék««»«^

ELLENZÉK

^ Ä szebb j§w§f

épifik a kolozsvári áiákok

Magvető

A Kolozsvári Magyar Diákok Szövetséginek a-.Ug egynéhány éves oá\Jigi munkáját mind Erdeiyb-en., vum.d pedig clz ország más tujtím is élénk figptlemmel kísértek a rrepj gondoláit és az uj szociális Magyar- ország építőd. Országos érdeklődés kísérte a KMDSz bálvdn-yosvúii.éjai jalukutatő- ■áboránák munkáját, a Március folyóirat mieg jel erűt számait., a sikeresen megvende- zeitt elöadássorrozxutokait.

Ebben az esztendőb-en ismét gazdag er^Uimériyü munkát fejtett ki a KMDSz, vúikilt cél ki tűzéseihez hwen. Ennek a nagyarányú munkának apró, de lényegét nézve annál jelentősebb építőköve a „Magvető'“ címmel mégjelemt, folyóirat-alakú irodalmi antológia. Az aiLg, ny ö lel após „Magvető“ nem kisebb dologra vállalkozott, vvinrt eljut .aim minden magyarhoz fajtánk irodalmi remeked, népünk lelkének versben-prózában. me>gnyilvánidó pároltamul szép alkotásait

Természetesen ezt szükreszobott nyolc oldalon csak mmitegy Ízelítőként teheti a Magvető. De Móricz Zsigámond alig- néhány íves, 1940-ben hasonló címmel megjelent könyvéhez hasonlóan a legrégibb magyar irodalmi emlékektől el fog jutni napjaink épvtőszavu íróiig.

,,A magyar irodalom élő könyvét adjuk a magyar nép és a magyar ifjúság kezébe“ — mondotta Móricz a maga Magvetőjének bevezetőjében. Ezt akarja a KMDSz röpid-ttszerü Magvetője is. Kodolányi Já- nosmafc A magyar 1 élek sorsa c. írásából veit hosszabb részlettel a Halotti Beszéd, az ősi magyar nyelv és szellem- ízelítőjét kíséreli meg adni az ifjúságnak, atz ujszel- lerm-ü fiarahokmak szánt- kolozsvári Magvető, Majd mnnitiegy az ősi magyar élet mai megjelentését idézi Kodolányi egyik regényéből az izes-ztámatos nyelvű Tar Sze- rrm-d Ítélete c. részletet. Magyarázatul pedig idézi Féja Gézának a két írás szerzőjéről, Kodolányiról közölt tanulmányának néhány sorát. Juhász Gyula Ének Kupa vezérről c. verse, a Képes Krónikának Szerűt Istvánról és Abia Sámuelről szálé részletét, Ady Endrének Az eltévédt lovas és Én nem vagyok magyar c. két- versét közli még az ízléses kiállítású antológia. Az ősmagyarsálggal foglalkozó szám szír. te természets z erű en testvér népünk, a fmtnség költészetéből is közöl néhány igen szép részletet. Vikár Bélának ai Kalevala magyarra átül tető jenek Írásából idézi a Magvető a nagy finn hősköltemény összegyűjtőjének, Lönnrot Illésnek emlékűét és az eposz néhány jellemző részletét.

Nemrégen hagyta el a sajtót W tartalmas első szánthoz mindenben, méltó második „Magvető“ -szám is. Ennek első oldatán legrégibb magyar verses emlékünk az Ómagyar Márt.a-sir-zlom áll. Kodolányi Jánosnak Az Írástudók és a nép c. cikkén kívül az Ének Sze'ntLászló királyról c. középkori himnuszunk részletét, Sínka István Csak ezer évig• esküdött.. c. versét közli a tartalmit!? röpircut. A Bánk Bánból közölt részien János minerita krónikájából vett idézet, Kodolányi Juliánus barátjából vetít hosszabb történet és egy észt ka- Umáátal egészítik ki a KMDSz Mag-verőjének második ,számát.

Ma, ormikor az újjáéledő nemzeti gondolat és tu mindinkább tért hóditó népiség nemcsak irodalmi megnyilatkozás, hanem világnézet és egyben életforma is, különös jelentősége va% Erdély egyetemi ifjúságának a Magvetőben niegnyüvánuló kiállá- sárpák. Az elmúlt évek szellemi zűrzavarában sokan megfeledkeztek a magyar lélek igazi formájáról, a magyar faj igazi arcárwk irodalmában való megnyilvánulásáról. Kétes értékű elméletlékben és Írásokban hirdették a „tiszta irodalmat“, a Vart pour Fairt létjogowlliságást, megfeledkezve irodalmunknak - Németh László, Féja Gé?\n és a többiek hirdette „mélvma- pi'arsúrúrál“. Ebből a faji adottságainkból, európai sorsunkból, egyéni sajátosságú művelődésünkből táplálkozó régi és mai irodalomból kapunk egy csipetnyit a kéi Ml {jveiőben. Tudva, hogy számos példányát minden ellenszolgáltatás nélkül, jutatta és juttatja el a Diákszövetség a legs rélpebb magyar o Inas óréteghez és a harctéren küzdő honvédőinkhez — csak a legnagyobb elismeréssel szólhatunk a két máz magyar jó szándékkal össze állatott Mervetoről é? annak szerkesztőjéről Szabó Isimén egyetemi hjgllgatóról.

Szülőföldünk

Uigydnc-ak a KMDSz ezévi muriké járok mintegy írásos dokumentuma a Szülőföldünk címmel, Sepsísz^envtgyörqyön meidjelent ízléses kiáhtitásu kötet. Ebben a Díá1 ’szövetség Székelyföldi Munk\~[kSzös- ségének Udvarhelyt tartó A, első vándorgyűlésének előadásanyagát teszik közzé. Magáról a munkaközösség céljáról és a yyüíés rrvegtmhúsúnak szükségességéről a köret szerkesztője, Faragó József, így ir: „A fia^a-l Siéki’lyföldi Munkaközösség bátran vállalta a világ zaj dől és érdeklődésétől távoleső munkát, de tájékozódnia kellett, meg kellett találnia a kapcsolatot az idősebbekkel, tapasz.áltabbénkkal s az élebbe-indulás előtt közvetlen képet akiayt nyerni arról a helyseikről, amelyben nemsokára ő is,alakító tényező lesz. Ezért rendezték Székely udvarhelyen, a székely anyavárosban, ez év januárjának első napjai ban vándor gyűld.-ükét, hogy öregek és fia ülök találkozva, eszmét cserélhessenek. A többiről már e kötet beszél, melyet szeretette1 és aggó dalommal bjaicsájit útjára az ifjúság“. Majd igy fejezi be szavait- a kötet szerkesztője: „A Kolozsvári Magyar Diákok Szövetsége azoknak ajánlja e könyvet, akik szeretik az ifjúságot s bíznak az ifjúság munkájának a siker ében“.

Az ízléses kiállítású kötet első tanulmányát Malter Károly irta Határőr címmel Tompa Lászlónak, a nem-régen országosan ünnepelt székely költőnek életművéről. „Tompa László banthaUMlan hídfőt énekelt nemzetének, lelki területünkké sá- mámkadia, hazává határolta Erdélyorszá- go?, éppen a legkritikusabb időben, amikor idegen hatalom kérdésessé tette ezeréves tulajdonunkat. Nem fényben és jólétben m)7\gy.airkodo tt, hanem le\gtna<gyobb szórón- gaibbatdmnkban vált sö éhségünk fényévé“ — mondja többek között a nagy költőről. László Dezső Tompa László üzenete címmel ugyancsak a. székelység nagy fiának alkatáoyival foglalkozik és igy fejezi be mély gondolatokkal teli, idézetekben gazdag tanulmányát: „Ma. a politikai divatok

kora lejáróban- van. A felszín sóiméi halványulnak. A változatlan és örök erők és értékek után kutat mindenki. Egyre nagyobb szüksége lesz ennék a nemzedéknek Tompa László üzenetére“.

Teleki Géza egyetemi tanár A székely - ség gazdasági alapjai címmel tartott tömör felépítésű, jól megalapozott előadást a vándorgyűlésen, lvrvreh István a székely közbirtokosságokról, Bokor Zoltán pedig a székelyföldi vasutkérdésről közöl adq,:ok- ban és újszerű tervekben gazdag tanulmányt. Salamon Sándor a magyar kultúra megujhóddásáról beszélt a vándorgyűlést kiegészítő, mintegy elevenné tevő irodalmi esten. Szerinte a magyar műveltség megújulásának egyetlen útja és lehetősége: „egységessé tenni kultúránkat az egész magyar társadalom számára“. Bözödi György Népi feladatinak a Székelyföldön

c. előadásának végső következetéséül ezt adja: „engedjük tehát fejlődni a népet a maga akarat® és belső törvénye szerint: agy vélem ez a legfontosabb és legrövidebben megfogalmazott népi feladat“. Faragó József Orbán Balázsnak, a Székelyföld nagynevű kutatójának emlékét idézi közölt tanulmányában és mintegy székely- kutatási programmal tűzi ki azt, hagy a híressé vált Székelyföld leírását ismét ki Jdedl adnunk, hogy ezáltal Erdély e fontos tájegységének minél alaposabb feldolgozását, tudományos feltárását lehetővé tegyük. Isák József Székely nemzetkép tegnap és ma címmel elhangzott előadásának szövegét kiteli ezzel a végső megállapít ássál: „a székelység elévülhetetlen erényeiből, a magyar művelődéstörténetben rroa- gfvsam kiemelkedő neveiből és alkotásaiból jut annyi dicsőség ma élő tagjaira is, hogy — ha érzi ennek a nemes< múltnak elkötelező hagyományaiţ — felemelt főveil mondhatja: nem fajult el ai székely vér".

A Szülőföldünk kö'etei méltóképpen foglal helyet a Magvető és a Kolozsvári Magyar Diákdk Szövetségének eddigi ered menyes, a jövő országét építő munkái melleit. . (—es.)

Egy bugparti városban

1944 julius hó. Történelemkönyvem lapjain találkoztam először e kis bugparti város nevével és most, egy forró délelőtt az ösz- srefonódó. vasúti sínekből! kiemelkedő állomás-épületen pillantottam meg ugyanazt a nevet.

□

Az állomás legalább tízszer akkora várost sejtet magi mögött, mait ahány ember ösz- szezsufolódhat a nem túlságosan rendszeresen épített házakban. A vonat lassan gördül keresztül a főépület előtt, szinte vágva a füstöt és a piszkot.

Az állomás lassan távolodik, a mozdony nehezen szuszog, míg egy utolsó, hatalmas rándkással megáll. Már önkéntelenül nvulunk a cigaretta és a kmyérdarabok után.

A gyermekek most sem maradnak, el:-—• Káéba, cigareta, magyzsar honvid, kény ár !

Szaladnak egyik vagontól a másikig és boldog nevetéssel szorítják magukhoz a zsákmányt,

De itt, ebben a városban valami uj .is van. Tíz, tizenkét év körüli kisfiú zseblámpát 'szorongat kezében, fel-fel villantja azt és komoly üzleti tárgyalásokat kezd egyik nagybajusízu honvéddel)' Az egyezség jíillai- natok ala/tt megtörténik. Egy marék cigaretta és máris a bajt ars lógatja kezében feketére lakkozott uj tulajdonát.

Vi

A város nevezetessége a bazár. A maga nemében elmaradhatatlan a keleti-lengyel és a? orosz városokból. Mindent lehet kapni. Áfonyát, bútort, kutyából,ykör és tífuszt- De nem ingyen. Cigarettáért, vagy pálinkáért.

&

Hosszú, egyenes utcában van a katolikus templom. Közvetlenül bejárata előtt egysze rü fák ereszt. Látszik, hogy Sietős kezek erő •sikietiték össze mém is olyan régen a frissen vágott fenyőszálakat. Vezetőnk sajnálkozva mondja, hogy legalább egy nappal előbb kellőét volna érkeznünk.

— Kamerad — figyelmeztet —, nézzen

csak oda! Látja azt a kár üres keretet? Mind egyik egy--egy üvegfre-skó volt. Tegnapig. A műk éjjel közvetlenül a templom mellett egy orosz bomba csapott be és a légnyomás bedobta a templom közepére az. ablakokat. Kár volt értük. Ez a két kép volt a büszkeségünk. Hogy ki volt az alkotója, azt nem tudjuk, de mindkettő gyönyörű volt. Szentek képei, bevallom, nriveiket nem tudom. de kevés ember ment etl mellettük megállás nélkül. aki erre vetődött.

Más érdekesség nem is igen. akad. Talán csak a három láda, félreálErva egy Saroltba az összesepert _ színes ^ üvegcserepek mellé. 'Üresek és belsejük gondosan ki van párnázva. A templom szenitképei pontosan beleillenek, .

m

Üzlet. Igen, valódi üzlet. Redőnye felhúzva, kirakatát összerepedezett üveg védi

bejárata előtt a lépcsőn seprű nyoma látszik. Árukészlete egyenesen csodálatos. Három üres filmkazetta., egy még felismerhető Tizian lenyomat, két ,,alig használt4' törlőgumi, egy puha és egy tintához való és még néhány, ezek mellett is eltörpülő apróság. Az öreg boltos széken ül és még az sem zavarja, hogy öti-hat otthoni ragacsos-papirra való

légy rendez körsétát enyhén piros orra körül. Néha-néha felmoreg álmában;

— Nyetna, nyema . . . suttogja csendesen. Nincsen. . .

Orosz repülők rendszeresen támadják a

várost. Aki tehette, már régen elmenekült,

de a szegények görcsösen ragaszkodnak fából épült házaikhoz. Katonai célpont jóformán semmi sincs az egész városban és a Sztalin- gyertvák fénye is csak romokat világit meg a felhőtlen éjszakában. A riadót meg sziréna jelzi, de a Iefuvásra már nincsen áram. De nincs is szükség rá. Egész házsorok világítanak óriási fáklyaként fel-f ellobbanva nőd egy szegényes szalmazsák, hol egy kis kamrányi télire összegyűjtött rozsa erejétől.

—• Voda! —- Vizet, vizet! — kiáltják és pillanatok alatt hosszú emberián can vándorol a teli veder kanna, mosdónál. Elől egy magyar zászlós áll, majdnem meztelenül. A tűz irtózatosan süt, de nincs cgv percnyi, pihenő sem.

Hátrébb derékszíjára fűzve egy honvéd párnákat és ruhacsomókat cipel egy gyermekét vonszoló lengyel .asszony nyomában a biztonságot • nyújtó hűvös sötétség felé.

A veszélyeztetett házakból egymásután hordják ki. a bútorokat a honvédek. A hirtelen ében. kimentett tárgyak az udvarokon szanaszét állatiak. De mindti biztonságban van és ez a. fontos., . .

Már hajnalodíik, amikor az utolsó csalid kimentése után helyükre kerülnek a sisakok és megszorulnak a derékszíjak. A tömegből Egy öreg, töpörödött anyóka vánszorog elő. odamegy az egyik fiúhoz, átöleli és könnyező szemmel felnéz az izzadt arcra:

— MagyarszkL, magvarszki . . .

A magyar körülnéz. megsii »nógatja az öregasszony fekete kendőbe csavart fejét és beállil a sorba.

És rhásmap újra összeköltözik néhánv család. vagy összecsomagol és ólköltözik valamelyik szomszédos faluba. D? az élet nem akadhat meg egv percre sem.

Molitórisz Pál harp, honvéd, haditudósító.

ELŐFIZETŐINKHEZ, Felkérjük igen tisztelt előfizetőinket,hogy hátralékos dijaikat sziveskérijen&k ki- adóhivatalunkban kifizetni, a behívások miatt ugyanis egyidpig uam tudunk pénzbeszeáot küldeni a t, előfizetők lakásáral Gábor, a „vén elefánt"...

Négy falusi légéiig áll a járásbíróság elüti, a. föoádlulI K. <tábor, aki az egész „baji" kezdeményezte a jegyzőkönyvek ét irul ok szerint.

P. szama smenti kisközségben történt a

dolog egg jószagu tavaszi éjszakán. Gáboréi: valami névnapon voltak — ott volt Ilona iş, akiért az ifjak versengte!c. — Gábor is, bár ő kétszer annyi idősnél is több, — mint a legények — 59 éves pontosan.

Természetesen mindenki Ilonkát kérte láncra. aki nevetve, dalolva ment a fiukkal Gábor alig jutott egy-egy félperces csárdáshoz, a kis házi mulatságon. Pedig halálosan szerelmes voll a szőke faluszépébe, annyira, hogy két felnőtt lányára se ügyeit öregember létére, amikor azok figyelmeztették, hogy neveti az egész falu — hiszen a lányka 18 esztendős sincs.

— Öregember nem vén ember, — vágta oda és vette a virágot szorgalmasan a lánynak, aki nevetett, zavarban volt, tréfált, hiszen bácsinak szólította öreg széptevőjét.

Megmérgesedett Gábor bácsi, hogy a fiuk nem engedik táncolni a lánnyal, felkapott egy asztalt és hozzájuk vágta. Azok székekkel védekeztek. A lámpa összetört, üvegek recs- csentek, női sikoly, férfi ordítás, betört ablakok, odacsődült a félfalu —, a három legény s az öreg legény már az udvaron verekedtek, — ennek során Gábor bácsi az egyik fiút bedobta a kútba, alig tudták kimenteni, a sötét, esős éjszakán.

— Csendháboritás, közbotrányokozás — olvassa a bíró fejükre a vádat.

— Gábor bácsi kezdte, mi csak védekeztünk — mondja a három legény, — úgy jött nekünk, mint egy elefánt!

— ■ Bíró ur, — szökik fel a fővádlott, — tessék jegyzőkönyvbe venni, hogy elefántnak neveztek, majd beperelem sértegetésért őkel!

— Hát, mint egy oroszlán, — mondja a legény, aki a kútba esett, — kellett védekeznünk. Hagyjuk, hogy elverjen egy ilyen öreg ember?

Újból felszökik az öreg „elefánt”:

— Nem igaz, miféle öregember? Hiszen úgy elvertelek titeket, hogy ott maradiatok a fiivön!

— Igaz-e ez? — kérdi a bíró ur a tanuktól s a legényektől.

Azok hümmögnek, de kiderül. — bizony igaz —, az öreg oroszlán úgy elverte őket, hogy a mamák mosták fel őket a kutból húzott vízzel.

— Tehát beismeri, hogy súlyosan bántalmazta őket? — csap le a biró, — eddig tagadta.

Meglepetve néz a „vén elefánt” —. aztán kárvallotton legyint:

— Ha igy van . ..

Aztán azt kéri:

— Tessék megidézni az Ilonkát, ő vele igazolni akarom, hogy ez a három taknyos tervszerűen vitte el a leányt az orrom elöl, összebeszéltek, ugrattak, csúffá tettek. Ezért jogosan vettem elégtételt.

A biró ur helyet ad a kérésnek — uj tárgyalás lesz, ■—- Ilonkával.

Az öreg Gábor sötét pillantással áll meg kint a folyosón a legények előtt:

— Ha csak 100—200 pengőre ítél el a biró

ur. jaj nektek. Veszek egy nádvesszői s elporolom a nadrágotokat újból. Mégha 500 pengőbe is kerüli (—ka.)

i.l

Görg@y Vincéi törölték a Vitézi Szék tagjai közül

0 BUDAPEST, augusztus 3. (MTI) A hivatalos lap mai száma közli: a Kormányzó Ur, mint a vitézek főkapitánya, az Országos Vitézi Szék előterjesztésére Görgey Vincének ä Vi'ézi Kend tagjai közül való törlését tudomásul vette.

Zavaró berepülés voii kedden este

BUDAPEST, augusztus 3. (MTI) Augusztus l én este egyes ellenséges gépek a Tiszától keletre délről észak leié átrepültek az ország területén. Valószínűleg ugyanezek a gépek augusztus 2*án kora hajnal* ban ellenkező irányban távoztak. A berepülésnek zavaró jellege volt. Bombázásról és kárról nincs jelentés.

NAGYFESZÜLTSÉGŰ ÁRAMMAL KÖVETETT EL ÖNGYILKOSSÁGOT. Budspestről jelentik: A kirándulóik a hűvös- völgyi nagynál köreiében elfeketedett arcú és kezű fiérfi hol ttestéire bukkan tok. A holttest balkezére drót volt kötve, annak a végiére pedig egy kő volt rá söröséivé. A rendű -A bizottság a halott zsebeiben iratokat és éle!nrisaerjegyeiket Liláit, amelyekből megállapították, hogy Takács Kálmán 31 éves gyári,munkás követ o el az öngyilkosságot. Négy-öt nappal ezelőtt betegsége miatt elhat ónozta, hegy búcsút mond az életnek. Kiment a hűvösvölgyi nagy- ré re, ott egyék kezére drótot csavart, majd a drót vénére ráérősé tett egy nehezebb kődarabot és airt áéhajctctta a magasfeszültségű ánamvez:léken. Ilyikiéippen teste érintkezett a mi Jiasíeseűltségü árammal, amely pillanatok alatt végzett vele. Takács Kálmán a Budafoki-ut 17 sz. házban, lakott. Holttestét a bonctem in:őzeibe vitték,